276 talált cikk a keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyként működve, munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatunk dolgozókat. A kilépő elszámolások elkészítésekor a kölcsönvevő partnertől kapjuk meg a szükséges adatokat (jelenléti ívek, levonások, egyéb jövedelmek stb.). A kilépő számfejtések elkészítésekor, a kilépőbér utalásakor, a kilépőpapírok kiadásakor mindig figyelemmel vagyunk az Mt. 80. §-ára, azaz hogy tartsuk az öt munkanapos határidőt. Amennyiben a partnertől utólagosan érkezik számfejtendő összeg, vagy utólagosan kerül részünkre leadásra orvosi igazolás keresőképtelenségről, akkor a kilépőbér korrekcióját elvégezve, a pluszösszeget kiutaljuk a dolgozónak. Természetesen ez már az ötnapos határidőn túl valósul meg többnyire. Ebben az esetben módosított kilépőpapírok is kiadásra kerülnek. Véleményünk szerint jelen eljárásunkkal megfelelünk a törvényi előadásoknak is. Szabályosan járunk-e el, amennyiben az említett indokok (utólagos jutalom, utólagos orvosi igazolás) miatt a kilépőbér utóbb korrekcióra kerül? A fent említett esetekben a foglalkoztató megsérti-e az Mt. 80. §-át azzal, hogy utólagos ráutalás történik a kilépőbérre, valamint módosított kilépőpapír kerül kiadásra?

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A távollét idejére a munkakör betöltésére határozott idejű jogviszony keretében más munkavállaló helyettesíti. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. A jelenleg határozott időre alkalmazott helyettesítő munkavállaló fenntartható-e a keresőképtelenség időtartama alatt, vagy a munkavállaló visszatérése az álláshely újbóli betöltésének minősül, ezáltal a helyettesítő jogviszonyának megszüntetését eredményezheti? Amennyiben a helyettesítő álláshelyen foglalkoztatott kolléga jogviszonyának megszüntetésére kerülne sor, az intézményünkben a mindennapi pedagógiai munka megszervezésében komoly nehézséget, problémát eredményezne.

Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?

Kérdés: Közmunkások esetén köteles-e veszélyeztetett terhesség miatt a munkáltató könnyített munkakört biztosítani? Ha igen, és ezt nem tudja megtenni, köteles-e a munkáltató az Mt. 147. §-a alapján az állásidőre járó bért megfizetni?

Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, ahol az egyik munkavállalónk alkoholproblémája miatt kórházba került, és elindították a gondnokság alá helyezését. Jelenleg táppénzen tartja a háziorvos. Mint munkáltató mikor tudom és hogyan megszüntetni a munkaviszonyát? Mi a teendőm, ha esetleg nem helyezik gondnokság alá, és vissza akar jönni dolgozni, milyen orvosi alkalmassági vizsgálatot kell kérjek? A hölgy gondozónőként dolgozott. Évekkel ezelőtt volt már alkoholproblémája, utána évekig „tiszta” volt, most ismét visszaesett.

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 190. számában, a 3773. sorszámú kérdésre adott válaszukban megjegyzik, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben – amikor a keresőképtelenségi állomány a két hetet meghaladja – a rendelet melléklete szerinti keresőképtelenségi igazolás legalább kéthetenként utólagosan kerül kiállításra (a vizsgálatra jelentkezés időpontját megelőző legfeljebb két hétre vonatkozóan), nem pedig a jövőre nézve (a vizsgálatra jelentkezést követő legfeljebb két hétre vonatkozóan). Fenntartandó-e ez az értékelés a hivatkozott kormányrendeleti jogszabályhely 2020., 2023. és 2024. évi módosításait (valamint a 102/1995. Korm. rendelet korábbi 8. számú mellékletének kivezetését) követően is? Amennyiben igen, mely jogszabályhely teszi indokolatlanná a két hetet meghaladó időtartamú keresőképtelenség esetén az Ebtv. 45. §-ának (3) bekezdésében foglalt magasabb rendű törvényi követelmény – miszerint keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolható – alkalmazását?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó három karbantartó munkaidő-beosztása hétfőtől péntekig tart, szombat és vasárnap pihenőnap. Hétfőtől péntekig heti váltásban dolgoznak úgy, hogy az egyik héten 4.45-től 12.45-ig, a másik héten 10.00-tól 18.00-ig, a harmadik héten 8.00-tól 16.00-ig tart a munkaidő, és ez a következő héttel ismétlődik. A műszakpótlékra való jogosultság megvalósul, mert a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között van négy óra eltérés, valamint a munkanapok számának egyharmadában a munkaidő kezdete eltér. További egy karbantartót foglalkoztat a munkáltató, aki általános munkarendben dolgozik, hétfő, kedd és csütörtök 7.30-tól 16.00-ig, szerda 7.30-tól 17.30-ig és pénteken 7.30-tól 12.00-ig. Utóbbi munkavállaló szükség esetén (pl. betegség) helyettesíti a többi karbantartót. A műszakpótlék és a rendkívüli munka tekintetében az alábbi kérdések merültek fel.
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő I. 9. napjától X. 31. napjáig (megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó) betegség miatt keresőképtelen állományban tartózkodott. A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselő besorolásánál mely időszakokat kell beszámítani. E rendelkezés szerint a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A fenti rendelkezés alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejéhez beszámító időként az I. 9. – VII. 9. (6 hónap) került figyelembevételre, míg a VII. 10. – X. 31. (3 hónap 22 nap) közötti időszakot mint be nem számító időt figyelmen kívül hagytuk. A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének, valamint a végkielégítéshez figyelembe vehető idejének számításánál hogyan kell kezelni a fenti 9 hónap 22 napos időszakot? Csak a 6 hónap vehető figyelembe, mint a besorolásnál, vagy más számítást kell alkalmazni?