251 cikk rendezése:
241. cikk / 251 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
242. cikk / 251 Egészségkárosodott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet II. fokú bizottságának szakvéleménye alapján 32 százalék, s ennek következtében – saját bevallása szerint – nem tudja ellátni korábbi gépkocsi-vezetői munkakörét? A munkáltató nem tud egészségi állapotának megfelelő másik munkakört biztosítani számára.
243. cikk / 251 Keresőképtelenség – a munkaerő- kölcsönzés meghiúsulása?
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk felmondással megszüntetné azon kölcsönzött dolgozók határozatlan idejű munkaviszonyát, akik többet hiányoznak, mint dolgoznak. Felváltva "keresőképtelenek", illetve igazolatlanul vannak távol. Álláspontunk szerint emiatt a kölcsönzés nem valósul meg, ami a kölcsönbeadó működésével összefüggő ok [Mt. 193/J. § (3) bekezdés d) pont]. Helytálló-e a felmondás indokolása?
244. cikk / 251 Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő
Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
245. cikk / 251 Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték
Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
246. cikk / 251 Rendkívüli felmondás – jogszabályi hivatkozás nélkül
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntettük meg, mert egy ideje rendszeresen ittasan jelent meg a munkahelyén. A megszüntetésről szóló jognyilatkozat közlését követően vettük csak észre, hogy egyáltalán nem hivatkoztunk az Mt. rendkívüli felmondást szabályozó paragrafusára. Önök szerint ez a hiba adott esetben jogellenessé teszi a munkaviszony-megszüntetést?
247. cikk / 251 Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
248. cikk / 251 Próbaidő "utólagos" kikötése
Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?
249. cikk / 251 Föld alatti munkavégzés – milyen munkahely esetén jár a pótszabadság?
Kérdés: A bevásárlóközpont alsó szintjén, kétségtelenül a felszín alatt lévő üzletben dolgozó munkavállaló részére jár-e a föld alatti munkavégzésért járó pótszabadság?
250. cikk / 251 Munkavállalói felmondás – munkavégzés egy másik cégnél a felmondási idő alatt
Kérdés: Egyik munkavállalónk felmondott, a felmondási idő alatt azonban már elkezdett dolgozni egy másik munkahelyen úgy, hogy munkavégzési kötelezettsége fennállt. Mikor ezt kifogásoltuk, azt mondta, vagy elmegy akkor betegállományba, vagy kiveszi a szabadságát. Kérdésem: milyen jogi lépéseket tehetünk a munkavállalóval szemben, mivel munkájára szükség lenne a felmondási idő alatt?
