238 cikk rendezése:
231. cikk / 238 Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő
Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
232. cikk / 238 Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték
Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
233. cikk / 238 Rendkívüli felmondás – jogszabályi hivatkozás nélkül
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntettük meg, mert egy ideje rendszeresen ittasan jelent meg a munkahelyén. A megszüntetésről szóló jognyilatkozat közlését követően vettük csak észre, hogy egyáltalán nem hivatkoztunk az Mt. rendkívüli felmondást szabályozó paragrafusára. Önök szerint ez a hiba adott esetben jogellenessé teszi a munkaviszony-megszüntetést?
234. cikk / 238 Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
235. cikk / 238 Próbaidő "utólagos" kikötése
Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?
236. cikk / 238 Föld alatti munkavégzés – milyen munkahely esetén jár a pótszabadság?
Kérdés: A bevásárlóközpont alsó szintjén, kétségtelenül a felszín alatt lévő üzletben dolgozó munkavállaló részére jár-e a föld alatti munkavégzésért járó pótszabadság?
237. cikk / 238 Munkavállalói felmondás – munkavégzés egy másik cégnél a felmondási idő alatt
Kérdés: Egyik munkavállalónk felmondott, a felmondási idő alatt azonban már elkezdett dolgozni egy másik munkahelyen úgy, hogy munkavégzési kötelezettsége fennállt. Mikor ezt kifogásoltuk, azt mondta, vagy elmegy akkor betegállományba, vagy kiveszi a szabadságát. Kérdésem: milyen jogi lépéseket tehetünk a munkavállalóval szemben, mivel munkájára szükség lenne a felmondási idő alatt?
238. cikk / 238 Közalkalmazotti vezetői megbízás – a visszavonás indokolására nyitva álló határidő
Kérdés: Vezető beosztású közalkalmazottunk vezetői megbízását február 1-jei hatállyal visszavontuk. A közalkalmazott február 2-án levélben kérte a megbízás visszavonásának indokolását. A levél a közalkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető titkárságára február 4-én érkezett meg. Tekintettel arra, hogy a vezető február 8-áig nem volt az irodában, az indokolást február 8-án, 4 nappal a levél beérkezését követően postáztuk a közalkalmazott részére. A közalkalmazott pert indított vezetői megbízása visszavonásának jogellenessége megállapítása iránt, arra hivatkozással, hogy a megbízás visszavonásának indokolására biztosított 3 napos határidő lejárta után küldtük meg részére az indokolást. Emiatt jogellenes a vezetői megbízás visszavonása?
