Több műszakos tevékenységben foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Munkavállalóink között van egy csoport, a csomagolók, akik kizárólag egy műszakban, azaz folyamatosan délelőtt járnak dolgozni, egészségügyi okok miatt. Az üzemben egyébként jellemzően három műszakban folyik a tevékenység, a többi csomagoló is délelőtt, délután, illetve éjszaka, egymást váltva dolgozik. Munkaidőkeretet alkalmazunk, és problémát okoz, hogy az egy műszakban dolgozó csomagolók esetében legfeljebb 4 havi, míg a többieknél, tehát a többi csomagolónál is, 6 havi munkaidőkeret is elrendelhető. Mi ez utóbbit szeretnénk mindenkire használni, az egységesség miatt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(2) bek.]. A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát [Mt. 90. § b) pont]. A törvényi időtartamot hosszabb időszak átlagában, a rendes munkaidő alapulvételével kell meghatározni, és az azonos tevékenységet végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaidőkeret elrendelése több műszakos tevékenység esetén

Kérdés: Munkavállalóinkat egy bizonyos szezonalitás keretein belül foglalkoztatjuk. Vannak olyan időszakok, amikor folyamatosan, három műszakban tevékenykedünk, a hét minden napján; ugyanakkor vannak olyan periódusok is, amikor akár egy hónapon keresztül is elegendő egy műszak munkavégzése. A munkavállalókat a három műszakos felfutási időszak elején munkaidőkeretben kezdtük el foglalkoztatni, amely közölt mértéke 6 hónap. Mi a helyzet viszont akkor, ha most csak egy műszak részére tudunk munkát adni, és így nincs meg a heti 80 órás működésünk? Ha most kellene elrendelni a munkaidőkeretet, akkor legfeljebb 4 havit tudnánk alkalmazni. Mit kell tennünk a folyamatban lévő 6 havi kerettel? Le kell zárnunk, és új keretet kell elrendelnünk? Mi történik, ha pl. 2 hét múlva megint vissza kell állnunk a három műszakos működésre?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát [Mt. 90. § b) pont]. A tevékenység időtartamát nagyobb időszak átlagában és a rendes munkaidő alapulvételével kell meghatározni. Nem minősül tehát több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet a válaszából: […] ...Nemcsak a munkaszerződés szerinti munkahelyre történő utazási időt, hanem általában, a tényleges munkavégzés helyére való eljutás időtartamát sem tekinti munkaidőnek a törvény. Ez akkor is így van, ha a munkavégzés külföldön történik. Így tehát az akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
Kapcsolódó címkék:      

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) történt, 2013. január 1-jei átkerülése nem változtatott azon, hogy az érintettek közalkalmazotti jogviszonyban állnak, a besorolás szempontjából figyelembe veendő idők is ugyanazok maradtak, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
Részlet a válaszából: […] ...teljesített munkavégzés (Mt. 89. §). A munkavállalót csak abban az esetben illeti meg az éjszakai pótlék, ha az éjszakai munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát; azaz ha pontosan egy órát dolgozik éjszakai munkavégzés keretében, akkor pótlékra még nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszából: […] ...más nem következik –, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel 6 órától 22 óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá a bármely nap 22 órától másnap reggel 6 óráig tartó időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
Kapcsolódó címkék:        

Munkavállalók személyes adatai

Kérdés: Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnk biztosra akar menni, hogy szabályszerűen foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, ezért kérte, küldjük el neki a társaságunk alkalmazottainak munkaszerződését, orvosi papírjait. Kötelesek vagyunk-e harmadik félnek ezeket kiadni? Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV-nak, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.
Részlet a válaszából: […] ...15. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak: a kezelt adatok köréről, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatkezelő (megrendelő) nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Havibér kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem érintett időszakra, időarányosan kell kifizetni. A munkavállalónak tehát, ha munkaidőkeretben szabadságra megy, a szabadság időtartamára távolléti díjat, a szabadsággal nem érintett, általános munkarend szerinti munkanapokra az időarányos alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.Nem munkaidőa) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbáb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Vezető állású munkavállaló határozott idejű jogviszonyban

Kérdés: Cégünk ügyvezetője 2006 és 2011 között munkaviszony keretében látta el a tisztséget, majd újabb ötéves munkaszerződést kötött vele a cég az ügyvezetői munkakörre. Úgy tudjuk, hogy az új Mt.-ben legfeljebb ötéves határozott időre létesíthető munkaviszony, ezért feltételezzük, hogy jogellenesen jártunk el a munkaszerződés meghosszabbításával. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...idő meghosszabbításának jogszerűsége a régi Mt. tükrében vizsgálandó.A régi Mt. szerint a határozott időre szóló munkaviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
1
80
81
82
137