Kötetlen munkarend nem alkalmazható a zenekarban

Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – dél­előtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.
Részlet a válaszából: […] ...megszakító szünetek, valamint az előadáshoz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok, pl. hangolás ellátásához szükséges időtartam is),– a munkaidőn belüli rendelkezésre állás (várakozás) ideje, valamint– a munkahelyen kívüli (kivételesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Hétvégére beosztott munkaidő munkaidőkeret alkalmazása mellett

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?
Részlet a válaszából: […] ...felüli munkavégzés (Mt. 107. §). Az első esetben a munkáltató nem az előre közölt munkaidő-beosztás szerint, hanem attól eltérő időtartamban foglalkoztatja a munkavállalót. A második esetben pedig több munkaórát oszt be az egyenlőtlen munkaidő-beosztás során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadságra jogosultság – ha GYET-ben részesül a munkavállaló

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A GYET-ben részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (Cst. 23-24. §). A GYET idejére az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:      

Jubileumi jutalomra jogosító 1992. július 1-je előtti idő

Kérdés: A 89. szám 1730-as válaszához kapcsolódva kérdezem: annak ellenére, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-ának (4) bekezdése szövegszerűen ugyanazt a szabályt fogalmazza meg, mint a korábbi Mt. 209. §-a, mégsem lehet alkalmazni a jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyok egybeszámításánál?
Részlet a válaszából: […] ...mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. Tehát a jubileumi jutalomra jogosító időbe is be kell számítani azon munkaviszony időtartamát, amelyet a munkavállaló a Kjt. életbelépése (1992. július 1.) előtt nem költségvetési intézménynél töltött el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mi minősül a szabadság szempontjából jogszerző időnek, és egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a munkaviszony szünetelésének időtartamából a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára is jár a szabadság [régi Mt. 130. § (2) bek.].Ezért 2012....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Társas vállalkozó bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét és a FEOR-számát [Art. 16. § (4) bek.]. Kifizetőnek többek között az a belföldi illetőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: Az Mt. 87. §-ának alkalmazásában helyes-e, ha a 24/48 órás beosztásban dolgozónak a munkaszüneti napokon történő munkavégzésére a munkaszüneti napon 0-24 óra között teljesített óráira számfejtünk 100%-os pótlékot? Ez mindenképp kevesebb, mint 24 óra, ami az e napon kezdődő, vagy e napra áthúzódó munkaórákat jelent. A munkavállaló munkaideje napi 12 óra, készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli munkarendben.
Részlet a válaszából: […] ...87. § (1)–(2) bek.].A szabály értelmében a munkáltatónak működése alapján meg kell határoznia, hogy milyen egybefüggő 24 órás időtartamot tekint munkanapnak (pl. a reggel 6 órától a következő naptári nap reggel 6 óráig tartó időszakot). Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
Kapcsolódó címkék:      

Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel (pl. szabadság) vagy arra tekintet nélkül (pl. végkielégítés) jár. Ezzel párhuzamosan a szabadság (és egyéb távollétek) időtartamára megszűnt a beosztáson alapuló, távolléti díjon felül járó tételes bérpótlékolás kötelezettsége (lásd Mt. 147....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...(a részmunkaidőt kivéve), és a 12 órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő maximuma pedig 48 óra. Jelen esetben a 17.00-06.00 óra közötti időtartam már 13 órát jelent. Mindez csak akkor lehetséges, ha összességében e munkanapon 60 perc munkaközi szünetet biztosítanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából irreleváns, hogy egyetlen gyermeket vagy ikergyermekeket szült az érintett munkavállaló. A korlátozások és tilalmak időtartama nem függ a gyermekek számától, csupán azok életkorától.A visszatérő munkavállalót eredeti munkakörében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
1
81
82
83
137