Utazó munkavállaló rendelkezésre állási ideje

Kérdés: Az utazó munkavállaló esetében a törvény meghatároz a munkaidőn felül rendelkezésre állási időt (pl. határátkelésnél várakozás, váltósofőr alszik stb.). Egy kocsikísérő esetében, aki nem váltósofőr, hanem azért utazik a sofőrrel, hogy a célhelyen munkát végezzen, abban az esetben a kocsikísérő gépjárműben töltött ideje is rendelkezésre állási időnek számít? Valamint erre az időre a munkabér 50%-át kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Rendszeres váltakozás a műszakpótlékra való jogosultságnál

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeret mellett a munkavállalónk január hónapban eredetileg 23 munkanapra került beosztásra, mely 23 napból végül 5 nap szabadság került kiadásra (január 5-9. között). A munkával töltött napokon 10 alkalommal 6-14 óra, 5 alkalommal 12-20 óra, 1 alkalommal 10-20 óra, 2 alkalommal 9-17 óra között végzett munkát. A munkáltató úgy bírálta el, hogy a 23 munkanapra történő beosztást szem előtt tartva nem volt meg adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő elvárt 1/3-a a munkaidő kezdetének rendszeres változása tekintetében. Helyesen jártunk-e el, hogy az 5 nap szabadság ellenére a havi 23 napos eredeti beosztást vettük figyelembe, így a műszakpótlék alapjául szolgáló 18-06 közötti intervallumba eső órákra nem adtuk meg a munkavállalónak a műszakpótlékot? Kell-e külön vizsgálni, hogy a szabadság milyen műszakra esik?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék műszakpótlék jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...oldalról nincs kivel megkötni a kollektív szerződést, tehát nincs törvényi lehetősége a próbaidő tartamát három hónapnál hosszabb időtartamban megjelölni.Ettől eltérően azonban az Mt. lehetővé teszi, hogy amennyiben a munkáltató nem tartozik általa kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatás késedelmes bejelentése

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, hanem "hagyományos" munkaviszonyként. Amennyiben a felek nem állapodtak meg érvényesen (írásban) a munkaviszony határozott időtartamáról, akkor ez a munkaviszony határozatlan időre jön létre [Mt. 45. § (2) bek.]. Érvénytelen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
Részlet a válaszából: […] ...lejártát követő egy évig. Ez­alatt a munkáltató vele a felmentést közölheti, de a felmentési idő legkorábban csak a korlátozás időtartamának lejártát követő napon kezdődhet el. Mivel 2014. március 20-ától lett keresőképtelen, ez a Kttv. 71. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Rendkívüli munkaidők és díjazásuk

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha viszont azért nem tudtak kiadni pihenőnapot, mert a munkáltató a keretbe tartozó óraszámnál hosszabb munkaidőt osztott be, erre az időtartamra az alapbér mellett csak 50%-os pótlék jár.Jól látható, ezeket az órákat nem lehet egymásból levonni, hiszen azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaidő-beosztás elszámolási időszakban

Kérdés: Megfelelő-e a munkaidő-beosztásunk, ha egy munkavállalónkat elszámolási időszak alkalmazásával az alábbi módon osztjuk be: hétfő: 14-18 óra, kedd-péntek 10-18 óra, szombat 9-13 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse [Mt. 98. § (1) bek.]. Elszámolási időszak alkalmazása esetén is irányadóak az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése a felmentési idő alatt

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban részben vagy egészében azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése nyugdíj mellett

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?
Részlet a válaszából: […] ...bár a közalkalmazott az ellátásban nem részesülhet jogviszonya fennállása alatt, az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt mégis nyugdíjasnak minősül [Tny. 83/C. § (3) bek.]. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Logopédus besorolása

Kérdés: Logopédus áthelyezéssel munkahelyet szeretne váltani, szintén logopédusként dolgozna. A jelenlegi munkahelyén 2 év gyakornoki időt kötöttek ki részére. Az új munkahelyén a kinevezésekor már rendelkezik a Pedagógus I. fokozathoz szükséges szakmai gyakorlattal. Kell-e továbbra is gyakornokként foglalkoztatni a logopédust az eredetileg kikötött időtartamig, vagy Pedagógus I. fokozatba sorolható?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 3. melléklete szerint a logopédus pedagógus-munkakörnek számít. A 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
79
80
81
146