Felmentési idő számítása a köznevelésben

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint a felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időtől függ. Átmeneti szabályként kapcsolódik ehhez a rendelkezéshez a Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése, melynek értelmében a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Öregségi nyugellátásra való jogosultság – „távozási” lehetőségek a közszolgálatból

Kérdés: Köztisztviselő férfi kolléga betölti rövidesen a 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel bőven rendelkezik. Nem szeretne tovább dolgozni, és a munkáltató sem kívánja tovább foglalkoztatni. A közszolgálati jogviszony helyes megszűnési, illetve megszüntetési lehetőségeire lennénk kíváncsiak. Nem szeretnénk azt, hogy a 65. születésnapjának betöltése hónapjában a hó végén szűnjék meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva, és azt sem, hogy közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre, mivel szeretnénk neki biztosítani a két hónap felmentési időt, illetve lemondási időt, tekintettel arra, hogy negyven éve a hivatalunkban dolgozik. Megítélésünk szerint lehetőség lenne arra, hogy a közszolgálati jogviszonyát lemondással szüntesse meg. Ekkor a születésnapjához viszonyítva mikor kezdődik a lemondási idő? A születésnapja előtt két hónappal? Megszüntethető-e öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező 65 éves férfi köztisztviselő jogviszonya felmentéssel? Ha igen, a születésnapjához képest mikor kezdődhet a felmentési idő? A felmentéssel történő megszüntetést csak a nők kérelmezhetik a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja esetében? A 65. életévét betöltő, öregségi nyugdíjra jogosulttá váló férfi nem kérelmezheti a felmentését, amikor nyugdíjba szeretne vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idővel is rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság) [Kttv. 7. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül [Kttv. 63...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. Ha valaki napi négy órás részmunkaidőben dolgozik, ez gyakorlatban az első hat hónapban napi kétórás munkavégzést jelent az adott személy esetén?
Részlet a válaszából: […] ...olyan mentesülésről rendelkezik, amelyet nem kell arányosítani részmunkaidő esetén. A részmunkaidőben dolgozó anyát is ugyanolyan időtartamban illeti meg a gyermeke szoptatása céljára a munkaidő-kedvezmény, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat. Napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Munkaidőkeret – a rugalmas munkaidő-gazdálkodás határai

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, valamint a munkaidőkereten felüli munkaidő is [Mt. 107. a)–b) pont]. A munkáltató jogosult legfeljebb 4 havi (16 heti) munkaidőkeretet bármely munkavállalónak elrendelni [Mt. 94. § (1) bek.]. A munkaidőkeret kezdő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Közös megegyezés tartalma – a közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A Kttv. 68. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. Megteheti a munkáltató, hogy a felmentési idő egészére mentesíti a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól? Erre a két hónapra jár neki szabadság? Vagy csak arra az időszakra jár, amikor tényleges munkavégzés zajlik?
Részlet a válaszából: […] ...nem határozza meg, megítélésünk szerint lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy – a munkáltatói felmentéskor járó felmentési idő időtartamához igazodóan – a közös megegyezésről szóló megállapodás megkötése és a közszolgálati jogviszony utolsó napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Apai és szülői pótszabadságra jogosultság külföldi munkavállaló esetén

Kérdés: Az Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglalt, az apát a gyermeke születése/örökbe fogadása kapcsán megillető pótszabadság esetén kizáró ok-e, ha az apa külföldi állampolgár, aki Magyarországon vendégmunkás-engedéllyel van foglalkoztatva? A gyermeke születésekor a munkavállaló szabadságra visszautazott a hazájába, ahol felesége él és a gyermeke megszületett, majd pár nap múlva visszatért dolgozni Magyarországra. Az Mt. fogalommeghatározása szerint az apa a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbe fogadó férfi [Mt. 294. § (1) bek. m) pont]. Értelmezésünk szerint sem az Mt., sem a Ptk., sem a 535/2022. Korm. rendelet nem írja elő feltételként azt, hogy hol él az apa. A 535/2022. Korm. rendelet az Mt.-re utal vissza, amely tovább utal a Ptk.-ra. Ellenben a gyermek utáni pótszabadságnál már belép az a korlátozás, hogy gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek legyen [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Ez a helyzet egy távoli országban élő gyermek esetén fennállhat, az apa jogosult lehet a gyermek utáni pótszabadságra is?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. A Cst. szerint, saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Keresőképtelenség igazolásától az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmentésig

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Függetlenül attól, hogy jogosult-e táppénzre vagy sem. Ha viszont egészségi állapota javulásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Rendkívüli munkaidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...és ab) a munkaidőkereten felüli,munkaidő [Mt. 107. § a), b) pontok].A munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő az az időtartam, amit a munkavállaló a munkáltató által előzetesen közölt munkaidőn kívül teljesít. A munkáltató ugyanis köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Utazási idő elszámolása – ha a munkavégzés helye: Magyarország

Kérdés: Tanácsadó munkavállalóink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavégzés helye: Magyarország területe. Szolgáltatásnyújtás esetén különböző foglalkoztatási osztályokra kell utazniuk, ahol csoportos vagy egyéni tanácsadást végeznek, különböző időtartamban. A kollégának mikor kezdődik és végződik a munkaideje? A szolgáltatásnyújtás helyére történő utazás minek számít ebben az esetben? Amennyiben az utazás és a szolgáltatásnyújtás meghaladja a napi kötelező munkaidőt, abban az esetben a pluszidő túlmunkának számít?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Így nemcsak a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Munkaviszony munkáltatói megszüntethetősége a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól általános szabály szerint a gyermek második életévének betöltéséig jár [Ebtv. 42/B. § bek.]. A munkavállaló távollétének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
1
3
4
5
141