1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: 2026. július 1. napján hatályba lépett a Mötv. módosítása, mely eltörölte a polgármesterek költségtérítését. Hivatalunknál a polgármester saját gépkocsival és telefonnal teljesíti a belföldi kiküldetést, egyéb városon túli munkaköréhez tartozó feladatait (pl. Budapest – konferenciák, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének gyűlései, környező városok, települések rendezvényein való hivatalos megjelenés), valamint – mint társulási tagönkormányzat – a társulás székhelyén megtartott üléseken való részvételt, melyre eddig a jogszabályban foglalt költségtérítés adott fedezetet. A Kttv. 54. §-a rendelkezik a kiküldetés szabályairól, illetve a 225/L. § (1) bekezdése határozza meg a polgármesterre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A hivatkozott rendelkezésben azonban a Kttv. 54. §-a nem szerepel. A polgármester fent hivatkozott feladatai ellátásához kapcsolódóan jogosult-e bármilyen egyéb számlával igazolt költségeinek megtérítésére? A képviselő-testület mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult-e megállapítani egy költségkeretet a fenti feladatok ellátása érdekében?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alapellátásban foglalkoztatott asszisztens milyen besorolásra jogosult? Érettségije van, általános ápoló és általános asszisztens végzettsége, illetve körzeti közösségi szakápoló (OKJ 547230100015408) szakképesítés-ráépülése.

Kérdés: Magasabb vezető, intézményvezető kollégánk a Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult az elmondása alapján, abban az esetben, ha a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét is beszámítjuk. Az intézmény alapító okiratában az alábbi közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi hivatkozást találjuk:
5.1 A Szoc-tv. szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátás, továbbá Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelező feladat ellátása.
5.2 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt településfejlesztés a társulást létrehozó önkormányzatok közigazgatási területén.
5.3 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt egészségügyi alapellátás keretében az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások.
A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
Az 5.1. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira a Kjt. szerinti jogviszony.
Az 5.2. és 5.3. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira az Mt. szerinti jogviszony.
Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Ptk. az irányadó. Magasabb vezető kollégánk az Mt. alapján volt foglalkoztatva az 5.2. közfeladatot ellátva gazdasági vezetőként az érintett időszakban. Az intézmény alapító okiratának megvizsgálása alapján kérdésünk: kollégánk Mt.-s jogviszonya a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámít-e a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alapján?

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: A munkáltató köteles a munkavállaló kérelmére a gyermek négyéves koráig a munkaszerződést az általános napi munkaidőnek megfelelő időtartamra módosítani. A gyakorlatban mennyi beleszólása van a munkavállalónak abba, hogy ez a szerződésmódosítás határozott vagy határozatlan időre szóljon?

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörbe került kinevezésre közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozónk a 2024. évben. Jelenlegi besorolása E/09. Iskolai végzettsége, szakképesítése a következő:
1. szakközépiskolai érettségi bizonyítvány: Szakközépiskola pedagógiai szak (1999. 06. 17., érettségizett többek között pedagógiából és pszichológiából).
2. OKJ: kisgyermekgondozó, -nevelő 54-761-02 (2015. 06. 19.); Jogviszonyai a következők voltak:
– 1999. 08. 02. – 2000. 12. 31., kisebb megszakításokkal egyéni vállalkozóknál került foglalkoztatásra;
– 2001. 01. 01. – 2016. 03. 15., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2016. 03. 16. – 2024. 08. 31., közalkalmazott volt;
– 2024. 09. 04. – 2024. 10. 31., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2024. 11. 04-től önkormányzatunk bölcsődéjében dolgozik.
A pedagógiai szakon végzett érettségi bizonyítványt figyelembe kell-e venni, ha igen, akkor ennek alapján a besorolása hogyan változik? A besorolásához mely időtartamokat lehet figyelembe venni?

Kérdés: Intézményi átsorolási és felvételi ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy munkavállaló 2024. 08. 26. és 2026. 06. 30. között állt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban egy óvodában, pedagógiai asszisztens munkakörben, akinek a jogviszonya 2026. 06. 30-án megszűnt. Ugyanez az óvoda 2026. 07. 01. napjától újra foglalkoztatni kívánja őt a diploma megszerzését követően, már diplomás óvodapedagógus munkakörben. A Púétv. alapján a 2026. 07. 01-jei új felvételkor kötelező-e őt Gyakornok fokozatba sorolni, vagy felvehető közvetlenül Pedagógus I. fokozatba? A korábbi óvodai intézményben, pedagógiai asszisztensként eltöltött időszak (amely pontosan 1 év, 10 hónap és 4 nap) szakmai gyakorlatként teljes egészében beszámítandó-e a kötelező 2 éves gyakornoki időbe? Ha Gyakornokként kell felvenni, a kinevezésben rögzíthető-e, hogy a gyakornoki idejéből mindössze a fennmaradó kb. 2 hónap van hátra, és ezt követően azonnal kezdeményezhető a minősítése, vagy az új jogviszony létesítésekor Pedagógus I-be sorolható-e a dolgozó?