1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: A munkáltató felmondást közölt a munkavállalóval, aki táppénzen tartózkodott, majd később várandós lett. Ebben az esetben a felmondási idő csak a felmondási tilalom megszűnésével indul el, jelen esetben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után? Ilyenkor a végkielégítés mértékét meghatározó időbe beleszámítanak a felmondás közlését követő évek?

Kérdés: A polgármestert a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján tisztségről történő lemondása esetén, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, végkielégítés illeti meg. A tisztség betöltésének kétéves időtartamát mint a végkielégítés feltételét csak adott cikluson (megbízatáson/foglalkoztatási jogviszonyon) belül kell érteni, vagy az egyes ciklusok ilyenkor összeadódhatnak, és összesen kell két év polgármesteri tisztségben töltött idő? Akkor is jár végkielégítés a polgármesternek, ha a jelenlegi ciklusban történő megválasztása, azaz 2024. október 1. óta még nem telt el két év a lemondása (2026. június 28. napja) előtt, de összesen, három ciklusban, egymást követő 12 évig állt foglalkoztatási jogviszonyban polgármesterként ugyanazon a településen? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a polgármestert illetően a megbízatás, a foglalkoztatási jogviszony és a tisztség fogalmak?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál a Kttv. 235. § (1) bekezdése szerinti személyi illetmény 2026. május 14-ét követő alkalmazásával kapcsolatban kérjük szakmai állásfoglalásukat. A 9/2026. Korm. rendelet alapján a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető volt. A veszélyhelyzeti szabályozás megszűnését követően a 2026. évi XIV. törvény a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdéséből elhagyta a személyi illetménynek a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra történő megállapítására vonatkozó kötöttségét, ugyanakkor a teljesítményértékelés mellőzésére vonatkozó rendelkezés nem került be a Kttv.-be. Jól értelmezzük, hogy 2026. május 14-étől személyi illetmény ugyan az év bármely időpontjában megállapítható, azonban ahhoz ismét szükséges a minősítés, ennek hiányában a teljesítményértékelés? 2026. szeptember 1-jével új köztisztviselőt kívánunk kinevezni, aki nem rendelkezik a személyi illetmény megállapítását megalapozó minősítéssel vagy teljesítményértékeléssel. Ilyen esetben a kinevezéskor megállapítható-e személyi illetmény? Ha nem, alkalmazható-e helyette alapilletmény-eltérítés, illetve – ha egyik lehetőség sem áll fenn – milyen jogcímen és mikortól állapítható meg számára legkorábban a besorolása szerint számítottnál magasabb összegű illetmény? Ehhez elegendő-e a belépést követően év közben elkészített teljesítményértékelés, vagy csak későbbi értékelési időszak alapján nyílik erre lehetőség? A hivatalban ugyanakkor vannak olyan köztisztviselők, akik részére 2026. május 14. előtt, az akkor hatályos szabályok alapján – egyes esetekben a teljesítményértékelés 9/2026. Korm. rendelet szerinti mellőzésével – személyi illetményt állapítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a korábban jogszerűen megállapított személyi illetményeket továbbra is folyósítjuk az eredetileg irányadó időtartamuk végéig, vagy a jogszabályváltozás miatt szükséges azok felülvizsgálata? Amennyiben továbbra is járnak, jogszerűen fennállhat-e emiatt jelentősebb illetménykülönbség a régi és az újonnan belépő köztisztviselők között? A korábbi személyi illetményt megállapító munkáltatói intézkedéseinkben külön lejárati időpontot nem tüntettünk fel, mert azok meghozatalakor a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése maga tartalmazta a személyi illetmény időbeli keretét, az intézkedéseink pedig erre a jogszabályhelyre hivatkoztak. E korábbi intézkedések időbeli hatályát továbbra is a meghozatalukkor hatályos Kttv. alapján kell megítélni, függetlenül attól, hogy az időbeli korlátozás 2026. május 14-én később kikerült a törvényből? Ha a korábbi intézkedés külön rövidebb időtartamot nem határozott meg, meddig áll fenn az annak alapján megállapított személyi illetmény? A konkrét határidőt nem tartalmazó korábbi intézkedésekkel szükséges-e jelenleg bármit tenni? Ha igen, megfelelő és jogszerű megoldás-e olyan pontosító munkáltatói intézkedés kiadása, amely nem utólag állapít meg új végdátumot, hanem kizárólag rögzíti a korábbi intézkedés meghozatalakor hatályos jogszabályból következő időbeli hatályt, és szükséges-e ehhez ismételten a polgármester jóváhagyása? Összefoglalva: annak tisztázását kérjük, hogy a 2026. május 14-i jogszabályváltozást követően hogyan kell jogszerűen kezelni egyrészt az újonnan belépő, korábbi értékeléssel nem rendelkező köztisztviselő illetményét, másrészt a változást megelőzően már megállapított személyi illetményeket és azok időbeli hatályát.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában a munkaközösség-vezetői pótlék nálunk határozatlan időre van megállapítva. A Púétv.-ben és a 401/2023. Korm. rendeletben hol van utalás arra, hogy ez a munkaközösség-vezetői pótlék határozott időre kell, hogy szóljon? Illetve, hogy addig, ameddig az igazgató ezt írásban vissza nem vonja? Ha határozott időre kell, hogy szóljon, akkor szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig kellene adni, azaz egy nevelési évre? Továbbá milyen alapon lehetséges a határozatlan idejű pótlékot határozottá tenni?

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk (városi kórház). Munkavállalónk (rezidens) benyújtott egy igazolást, amely szerint ő egy iskolaszövetkezet alkalmazásában állt határozatlan idejű szövetkezeti tagként 2020. január 27-től 2021. február 28-ig. A tagság ideje alatt az Országos Vérellátó Szolgálatnál vállalt munkát laboratóriumi asszisztens munkakörben, ahol a szövetkezeten keresztül 706 órát teljesített. Az Eszjtv. hatálya alá tartozó jogviszonyában fizetési fokozat megállapításánál ez az időszak figyelembe vehető-e?

Kérdés: Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák beosztása hetente változik, így a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján 15%-os bérpótlék illeti meg őket. Megilleti-e helyettesítési díj a dolgozót, ha a műszakpótlékkal párhuzamosan helyettesíti is a kollégáját? Ezenfelül jár-e ugyanarra a napra túlórapótlék, ha a napi munkaideje meghaladja a 8 órát teljes munkaidős munkavégzés esetén? Például, ha a kisgyermeknevelő 8:00-tól 17:00-ig dolgozik, és szabadság miatt helyettesíti a másik kisgyermeknevelőt, jogosult-e a dolgozó egyszerre műszakpótlékra, helyettesítési díjra és rendkívüli munkaidőre járó díjazásra?

Kérdés: A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó felmondási védelem időtartamának kezdő időpontjával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló 2026 februárjában kezdte meg a reprodukciós eljárást IVF-protokoll keretében. A petesejtleszívásra 2026 májusának végén került sor, amelynek eredményeként embriófagyasztás történt. Egészségügyi okok miatt jelenleg egy hosszabb előkészítő kezelés zajlik, ezért a fagyasztott embrió beültetésére várhatóan csak 2026 szeptemberében kerülhet sor. A munkáltatónál ugyanakkor éppen ebben az időszakban várható létszámcsökkentés, amely a munkavállalót is érintheti. A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó, legfeljebb hat hónapig fennálló felmondási védelem kezdő időpontját mi alapján kell meghatározni: a reprodukciós eljárás (IVF-protokoll) megkezdésének időpontjától, a petesejtleszívás napjától, a fagyasztott embrió beültetésére történő felkészítés megkezdésétől vagy más időponttól? A reprodukciós intézet által kiállított igazolásnak mely időpontot kell tartalmaznia ahhoz, hogy a munkavállalót az Mt. szerinti felmondási védelem megillesse? Fagyasztott embrió beültetése esetén a felmondási védelem szempontjából a reprodukciós eljárás folyamatosnak tekintendő a petesejtleszívás és a későbbi embriótranszfer közötti időszakban is, vagy a védelem kezdő időpontját kizárólag a jogszabályban meghatározott konkrét orvosi eseményhez kell kötni?

Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?