1458 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörbe került kinevezésre közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozónk a 2024. évben. Jelenlegi besorolása E/09. Iskolai végzettsége, szakképesítése a következő:
1. szakközépiskolai érettségi bizonyítvány: Szakközépiskola pedagógiai szak (1999. 06. 17., érettségizett többek között pedagógiából és pszichológiából).
2. OKJ: kisgyermekgondozó, -nevelő 54-761-02 (2015. 06. 19.); Jogviszonyai a következők voltak:
– 1999. 08. 02. – 2000. 12. 31., kisebb megszakításokkal egyéni vállalkozóknál került foglalkoztatásra;
– 2001. 01. 01. – 2016. 03. 15., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2016. 03. 16. – 2024. 08. 31., közalkalmazott volt;
– 2024. 09. 04. – 2024. 10. 31., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2024. 11. 04-től önkormányzatunk bölcsődéjében dolgozik.
A pedagógiai szakon végzett érettségi bizonyítványt figyelembe kell-e venni, ha igen, akkor ennek alapján a besorolása hogyan változik? A besorolásához mely időtartamokat lehet figyelembe venni?

Kérdés: Intézményi átsorolási és felvételi ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy munkavállaló 2024. 08. 26. és 2026. 06. 30. között állt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban egy óvodában, pedagógiai asszisztens munkakörben, akinek a jogviszonya 2026. 06. 30-án megszűnt. Ugyanez az óvoda 2026. 07. 01. napjától újra foglalkoztatni kívánja őt a diploma megszerzését követően, már diplomás óvodapedagógus munkakörben. A Púétv. alapján a 2026. 07. 01-jei új felvételkor kötelező-e őt Gyakornok fokozatba sorolni, vagy felvehető közvetlenül Pedagógus I. fokozatba? A korábbi óvodai intézményben, pedagógiai asszisztensként eltöltött időszak (amely pontosan 1 év, 10 hónap és 4 nap) szakmai gyakorlatként teljes egészében beszámítandó-e a kötelező 2 éves gyakornoki időbe? Ha Gyakornokként kell felvenni, a kinevezésben rögzíthető-e, hogy a gyakornoki idejéből mindössze a fennmaradó kb. 2 hónap van hátra, és ezt követően azonnal kezdeményezhető a minősítése, vagy az új jogviszony létesítésekor Pedagógus I-be sorolható-e a dolgozó?

Kérdés: Többcélú intézmény esetében (óvoda és bölcsőde) a bölcsődevezető kap ideiglenes megbízást az intézmény főigazgatói feladatainak ellátására, addig, amíg a pályáztatás folyamatban van. A 401/2023. Korm. rendelet 26. §-ának (5) bekezdése szerint többcélú intézményben főigazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, a főigazgatói megbízáshoz mesterképzésben szerzett szakképzettség szükséges. A bölcsődevezető az intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Az ideglenes megbízás időtartamára a Púétv. vagy a Kjt. rendelkezései szerint kell a magasabb vezetői illetményét megállapítani? Hogyan épül fel az ideiglenes megbízás idejére az illetménye?

Kérdés: Diákmunka (2026 program) keretében szeretnénk alkalmazni diákot (segédápoló, egészségügyi szakközépiskolába jár). Milyen bérelemeket kell, hogy tartalmazzon a bére? 16 éves, csak a minimálbér és munkahelyi (24.000 Ft) pótlék jár a részére? (Önkormányzati fenntartású intézmény, közalkalmazotti jogviszony.)

Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?

Kérdés: A munkavállaló (közalkalmazott, segédgondozó) nagyon jól végezte a munkáját, de hat hete betegállományban van, és olyan orvosi papírral jelent meg a foglalkozás-egészségügyi orvosnál, mely alapján 7 kg-nál többet nem emelhet. A foglalkozás-egészségügyi orvos úgy ítélte, meg, hogy a szakorvos által tett kitétellel (hogyan és mennyit emelhet) a segédgondozói feladata nem ellátható. Ezt szükséges-e írásban közölnie? Fellebbezési lehetősége van-e a dolgozónak? A jogviszonya ebben az esetben hogyan alakul? Munkakörében nem foglalkoztatható, de a háziorvos szerint betegállományban nem kell maradnia. A dolgozó mindenképpen szeretne dolgozni. Milyen tájékoztatást adhatunk a dolgozónak (nincs olyan munkakör, ahol 7 kg-nál kevesebbet kell emelni, végzettsége csak 8 általános)? Mi történik a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményével szembeni fellebbezés elbírálási ideje alatt a munkaviszonnyal? Mire legyen különös figyelemmel a munkáltató?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervhez szeretnénk felvenni határozott időre legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben egy élményfestés- (örömfestés-) foglalkozás vezetőt heti 2 órában. Az Mt. hatálya alá tartozik majd. A munkaköre kreatív és dekoratőr munkatárs. Szakmunkás-bizonyítványa – ami bizonyítaná a középfokú végzettséget – elmondása szerint nincsen. A befejezett 3 évről azonban megvan az iskolai bizonyítványa. Azt szeretnénk megkérdezni, hogy mi alapján fogadhatjuk el a befejezett 3 évről szóló bizonyítványt ugyanúgy, mintha lenne a hölgynek szakmunkás-bizonyítványa?

Kérdés: Köznevelési jogviszonyban álló óvodapedagógus kollégánk 2026. 08. 21-én jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Jogviszonya 2026. 08. 31-gyel megszűnik, de 2026. 09. 01-jével újabb kinevezése lesz. 2026. 01. 01-től 08. 31-ig felmentési idejét töltötte, amiből 05. 01-től 08. 31-ig mentesült a munkavégzés alól, de a Púétv. 52. §-ának (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttünk ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesül, kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerüljön sor. A dolgozónak most be kell rögzítenünk a rendszerbe (KIRA) a felmentéssel való megszüntetést, illetve a munkavégzés alóli mentességet 05. 01-től 08. 31-ig úgy, hogy közben végigdolgozza a felmentési idejét? Vagy ez esetben nem felmentéssel, hanem közös megegyezéssel kell megszüntetnünk a jogviszonyát 08. 31-gyel, és 09. 01-jével nyugdíjasként új kinevezést csinálnunk?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?