Találati lista:
1. cikk / 411 Közalkalmazotti jogviszony – a nyugdíjba vonulás kérdései
Kérdés: Szociális szférában, közalkalmazottként dolgozik az intézményvezető, aki a nők negyvenéves kedvezményes lehetőségével nyugdíjas lett, de közalkalmazotti jogviszonya folyamatosan fennáll. Vezetői kinevezése nemsokára lejár, és ezzel egy időben szeretne ténylegesen nyugdíjas lenni, azaz nem szeretne tovább dolgozni. Ebben az esetben jár-e felmentési idő, és a jubileumi jutalommal kapcsolatos szabályok miként vonatkoznak rá?
2. cikk / 411 Helyettesítés, bérpótlékok és szabadságkiadás 12 órás munkarendben
Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?
3. cikk / 411 Fizetés nélküli szabadság kérelmezése
Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
4. cikk / 411 Rendkívüli munkaidő ellentételezése szabadidővel
Kérdés: Az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállalónak a munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár. A (3) bekezdés alapján pedig a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál. Abban az esetben, ha a felek a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként szabadidőben állapodnak meg, akkor a munkavállalónak szabadidőben ki kell adni a többletmunkavégzés időtartamát, és ezenfelül még annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés volt, tehát gyakorlatilag a többletmunkavégzés kétszeresét, vagy csak egyszeresen számítva annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés időtartama?
5. cikk / 411 Fizetés nélküli szabadság a Kttv. hatálya alatt
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén – ugyanúgy, mint a közigazgatási szerv munkavállalói tekintetében – lehetőség van-e arra, hogy a foglalkoztatott a törvényben nevesített kötelező eseteken kívül is, a felek megállapodása alapján, fizetés nélküli szabadságban részesüljön?
6. cikk / 411 Beosztás szerinti munkaidő módosítása
Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
7. cikk / 411 Munkavállalói bejelentési kötelezettség szülési szabadság esetén
Kérdés: Az Ebtv. 2025. július 1-jén hatályba lépett változása okán ennek munkajogi vetületével kapcsolatosan kérném szakmai véleményüket. A 41. § akként változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A 40. § (3) bekezdése alapján a CSED továbbra is a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. – a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságtól eltérően – jelenleg nem rendelkezik arról, hogyan és milyen határidővel köteles bejelenteni a munkavállaló a szülési szabadsága megszüntetését, vagy adott esetben azt, ha a 168 napos időtartam alatt a szabadságot újra igénybe kívánja venni. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha (a fizetés nélküli szabadsághoz hasonlóan) a szülési szabadság kapcsán is elvárja a munkavállalójától az igénybevételre a 15, a megszüntetésre pedig a 30 napos bejelentési kötelezettséget, hogy fel tudjon készülni a munkavállaló helyettesítésére/pótlására, illetve az eredeti munkakörébe történő visszafogadására? Vagy elegendő lehet-e, ha a felek a szülési szabadságot megelőzően közösen, írásban megegyeznek a fentiektől akár eltérő határidőkben?
8. cikk / 411 Készenlét elrendelése – nem készenléti jellegű munkakör
Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?
9. cikk / 411 Vezető állás – a törvény minősítése
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?
10. cikk / 411 „Nők 40” – munka nyugdíj mellett
Kérdés: Egy szociális intézményben (idősek otthonában) közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégánknak idén júniusban lehetősége van elmenni nyugdíjba a nők negyven év jogosultsági idejével. A felmentési ideje hatvan nap és hat hónap lenne. Van-e arra lehetőség, hogy a kolléga kérésére eltekintsünk a felmentési idejétől? Tehát a négy hónap ledolgozandó és a négy hónap le nem dolgozandó időt is munkával töltse? Vagy milyen lehetősége van, ha nem szeretne otthon maradni, de a nyugdíjazását is el tudja kezdeni?
