Felmentési idő számítása a köznevelésben

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint a felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időtől függ. Átmeneti szabályként kapcsolódik ehhez a rendelkezéshez a Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése, melynek értelmében a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

FEOR 8-as főcsoport munkakörei – a garantált legkisebb alapbér

Kérdés: FEOR 8-as főcsoportba tartozó munkakör lehet-e minimálbéres? Ha igen, milyen indoklás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...gépek kezelői,– 82 – Összeszerelők,– 83 – Helyhez kötött gépek kezelői,– 84 – Járművezetők és mobil gépek kezelői.Az adott munkakörhöz, annak az adott munkáltatónál fennálló sajátosságok, munkavégzési körülmények között megvalósítandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával

Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 147. §]. A kérdéses esetben a munkáltató a csőtörés miatt nem foglalkoztatta a munkavállalókat, hanem úgy rendelkezett, hogy az adott napon délben hagyják abba a munkát. Ezt jogszerűen megtehette, de ettől még az aznapi munkavégzéssel nem töltött munkaidőt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Vezetői megbízás visszavonása – az alperes téves megjelölése

Kérdés: Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.
Részlet a válaszából: […] ...a Púétv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően a kérdésben említett óvodavezető tekintetében minden bizonnyal nem irányadóak a Kjt. szabályai, hiszen, ha most is fennáll a jogviszonya, az nem lehet közalkalmazotti jogviszony. Csakis köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Túl a nyugdíjkorhatáron – a felmentés indoka

Kérdés: Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott határozatlan idejű kinevezéssel túl van az öregséginyugdíj-korhatáron, viszont még nem terjesztett elő öregségi nyugdíj iránti kérelmet a nyugdíjfolyósítónál. A szükséges szolgálati ideje megvolt már 65 évesen is, továbbra is dolgozik. Felmentheti-e a munkáltató indokolás nélkül csupán azért, mert nyugdíjasnak minősül? Amennyiben kell indokolás, elég a törvényi hivatkozás, mely szerint nyugdíjasnak minősül, vagy kell-e egyéb indokolás? A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint, többek között, az Mt. 66. §-ának (8)–(9) bekezdései nem alkalmazhatók.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja alapján a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül akkor is, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Nyugdíjas felmentése

Kérdés: Nyugdíj mellett dolgozó közalkalmazottnak jár-e felmentési idő? Illetmény nélküli szabadságot kérhet-e, ha van még rendes évi szabadsága? Ha a munkáltató szeretné felmenteni a munkavégzés alól, indokolni kell-e a felmentést?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg, hogy mely közalkalmazott minősül nyugdíjasnak. A kérdésből arra következtetünk, hogy szóban forgó közalkalmazott is ilyen személy. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Létszámcsökkentés egyes munkakörökben – a „kiválasztottak” érdeklődése

Kérdés: A munkáltató átszervezést hajt végre, és bizonyos munkakörökben foglalkoztatottak létszámát le akarja csökkenteni. Például hat takarító helyett csak négyet szeretne alkalmazni, nyolc informatikus helyett ötöt, mert annyi is elég lenne a feladat ellátására, és ezzel költséget is racionalizálna. Ilyen esetben meg kell-e indokolnia a munkáltatónak, hogy miért éppen annak a két személynek mondott fel, vagy ez nem szükséges? Elég-e a felmondásban arra hivatkozni, hogy munkáltató működésével összefüggő okból átszervezést hajt végre, létszámcsökkentésről határozott, és az adott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése mellett döntött? Tipikusan ekkor a gyengébben teljesítők kerülnek a munkaszervezetből eltávolításra. Mi a teendő, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor megkérdezi, miért éppen ő lett kiválasztva? Van-e válaszolási kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...és okszerű indokát világosan leírni (pl. a munkáltató átszervezést hajt végre, vagy létszámcsökkentésről határozott, és ez az adott munkavállaló munkaviszonyát is érinti).Ha a munkavállaló a felmondás közlésekor megkérdezi, hogy miért éppen ő lett kiválasztva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

„Nők40” – a felmentési idő kezdete

Kérdés: Közalkalmazottunk 2026. szeptember 10-én szerzi meg a negyven év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő ez esetben mikortól kezdődik: amikor eléri a negyven év szolgálati időt, azaz 2026. szeptember 10-én, vagy előtte, és akkor úgy kell számolni a felmentési időt, hogy szeptember 10-én már megszűnik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...kérelemmel összhangban és az alapján úgy mentik fel őt, hogy pontosan 2026. szeptember 10-én teljen le a Kjt. 33. §-a alapján rá irányadó felmentési idő. Ezenfelül az is lehetséges, hogy amennyiben ezt a közalkalmazott ekként kérelmezi, az irányadó felmentési idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Öregségi nyugellátásra való jogosultság – „távozási” lehetőségek a közszolgálatból

Kérdés: Köztisztviselő férfi kolléga betölti rövidesen a 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel bőven rendelkezik. Nem szeretne tovább dolgozni, és a munkáltató sem kívánja tovább foglalkoztatni. A közszolgálati jogviszony helyes megszűnési, illetve megszüntetési lehetőségeire lennénk kíváncsiak. Nem szeretnénk azt, hogy a 65. születésnapjának betöltése hónapjában a hó végén szűnjék meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva, és azt sem, hogy közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre, mivel szeretnénk neki biztosítani a két hónap felmentési időt, illetve lemondási időt, tekintettel arra, hogy negyven éve a hivatalunkban dolgozik. Megítélésünk szerint lehetőség lenne arra, hogy a közszolgálati jogviszonyát lemondással szüntesse meg. Ekkor a születésnapjához viszonyítva mikor kezdődik a lemondási idő? A születésnapja előtt két hónappal? Megszüntethető-e öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező 65 éves férfi köztisztviselő jogviszonya felmentéssel? Ha igen, a születésnapjához képest mikor kezdődhet a felmentési idő? A felmentéssel történő megszüntetést csak a nők kérelmezhetik a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja esetében? A 65. életévét betöltő, öregségi nyugdíjra jogosulttá váló férfi nem kérelmezheti a felmentését, amikor nyugdíjba szeretne vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...felé a közszolgálati jogviszonya további fenntartása iránt, az annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. Azaz a 65. életévét betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. Ha valaki napi négy órás részmunkaidőben dolgozik, ez gyakorlatban az első hat hónapban napi kétórás munkavégzést jelent az adott személy esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály olyan mentesülésről rendelkezik, amelyet nem kell arányosítani részmunkaidő esetén. A részmunkaidőben dolgozó anyát is ugyanolyan időtartamban illeti meg a gyermeke szoptatása céljára a munkaidő-kedvezmény, mint a teljes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
1
11
12
13
366