Találati lista:
1 Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan
Kérdés: A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása érdekében. Az érintett tevékenység ellátására a munkáltató saját munkavállalói állománnyal nem rendelkezik. A munkáltató időről időre azzal a helyzettel szembesül, hogy a jogszabályi korlátozások következtében az érintett munkavállalók öt évnél hosszabb ideig nem maradhatnak kölcsönzötti állományban, ezért foglalkoztatásukat hat hónapos időtartamra meg kell szakítani. Ugyanakkor a munkáltató üzleti szempontból szeretné megtartani az érintett munkavállalókat. Erre az esetre felmerült lehetséges megoldásként, hogy az érintett személyek szolgáltatási szerződéses konstrukció keretében végezzék tovább ugyanazt a tevékenységet, vagy közvetlenül, vagy egy üzleti partneren keresztül közvetetten, annak állományába való felvétellel. A megoldási javaslat például alkalmas lehet arra, hogy az átmeneti időszakot jogszerűen lefedje a korábbi kölcsönvevő? Amennyiben nem, milyen jogszabályi rendelkezés alapján tilalmazott, és mi lehet ilyenkor a várható jogkövetkezmény a korábbi kölcsönvevő számára? Milyen egyéb jogszerű megoldások állhatnak rendelkezésre a hat hónapos időszak áthidalására annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók továbbra is a korábbi kölcsönvevő érdekkörében végezhessék a tevékenységüket? Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a kikölcsönzés adott személy esetében meghaladja a jogszabályban meghatározott maximális ötéves időtartamot? Ilyen esetben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő viszonylatában milyen szankciók merülhetnek fel, illetve a hatósági bírság megfizetésére melyik fél kötelezhető?
2 Szerződés típusának megítélése
Kérdés: Az elmúlt hosszabb időszakban együtt dolgoztunk egy meghatározott személlyel, aki „A” társaságon keresztül nyújtott számunkra szolgáltatásokat (külső szolgáltatóként, és semmilyen formában nem munkavállalóként). Funkcionálisan ez a személy szorosan kapcsolódott a működésünkhöz, és szolgáltatásait elsősorban a mi szervezetünk részére nyújtotta, ugyanakkor más társaságok számára is végzett szolgáltatásokat. Nemrégiben úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük szerződéses kapcsolatunkat az „A” társasággal, és jelenleg egy új beszállítóval („B” társaság) folytatunk tárgyalásokat. Az érintett személy szintén az „A” társaságtól a „B” társasághoz kerül át, és várhatóan a jelenlegihez hasonló szolgáltatásokat fog részünkre nyújtani az új szerződéses konstrukció keretében. Erre tekintettel azt szeretném megérteni, hogy az ilyen jellegű konstrukció a magyar jog és piaci gyakorlat szerint szokásosnak és elfogadhatónak minősül-e, valamint, hogy felvethet-e bármilyen jogi kockázatot, különösen abból a szempontból, hogy egyfajta „leplezett” vagy függő foglalkoztatásnak minősülhet-e?
3 Alkalmi munkával kapcsolatos munkáltatói mulasztás következménye
Kérdés: A munkáltató szabályos bejelentéssel alkalmi foglalkoztatás keretében „kipróbál” egy munkavállalót 2026. április 2. és 6. közötti időszakban, hogy később normál munkaszerződést kössön vele. A munkavállaló beválik, megkötik a szabályos, normál munkaszerződést 2026. április 7-i hatállyal. Egy adminisztratív hiba miatt a bejelentés azonban elmarad, ami egy április 10-i munkaügyi ellenőrzésen derül ki. A munkaügyi hatóság harminc napra visszamenőlegesen kötelezi a munkáltatót a bejelentésre. A munkaviszony is harminc nappal visszamenőleges dátummal jön létre tényleges munkabérfizetési kötelezettséggel és minden ehhez kapcsolódó munkajogi következménnyel?
4 Lemondás a távollétre járó szabadságról
Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?
5 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
6 Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél
Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?
7 Képzésen való részvétel
Kérdés: Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?
8 Szabadságkiadás a tárgyévet követően
Kérdés: Mit tud tenni a munkáltató azokkal a – nem életkor után járó – szabadságokkal, amelyeket év közben nem adott ki a munkavállalónak? Hány éven keresztül lehet ezt továbbgörgetni vagy halmozni?
9 Magasabb bér az "expat" tanároknak
Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
10 Elektronikus bérjegyzék – követelmények és ellenőrizhetőség
Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
