3765 talált állásfoglalás az adó kifejezésre

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?

Kérdés: Amennyiben egy köztisztviselő más közigazgatási szervnél fennálló közszolgálati jogviszonya nem áthelyezéssel szűnik meg, hanem például lemondással vagy közös megegyezéssel kerül megszüntetésre, majd ezt követően – harminc napon belül – a köztisztviselő új kinevezéssel kerül foglalkoztatásra egy másik közigazgatási szervnél, abban az esetben jogszerűen kiköthető-e a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti próbaidő? A kérdés különösen azért merült fel, mert a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a próbaidő kikötése általános szabály szerint kötelező a jogviszony létesítésekor, ugyanakkor a törvény az áthelyezés esetét kivételként kezeli. A gyakorlatban ugyanakkor bizonytalan annak megítélése, hogy a jogviszony megszűnését követő rövid időn belüli új kinevezés esetén a jogviszony folyamatosságára tekintettel kizárt-e a próbaidő kikötése akkor is, ha az új jogviszony nem áthelyezéssel jön létre. Ebben az esetben jogszerűen kiköthető-e próbaidő, illetve van-e jelentősége annak, hogy a két jogviszony között harminc napnál rövidebb vagy hosszabb idő telik el?

Kérdés: Költségvetési szervként, több irányításunk alá tartozó munkáltató (köznevelési intézmény) vagyunk. A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint: „A határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is.” Intézményeinknél gyakori eset, hogy egy kolléga gyermekgondozás vagy egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadsága a három évet meghaladja. A helyettesítésére felvett munkavállaló határozott idejű jogviszonya a hároméves korlát miatt a jelenlegi szabályozás alapján nem tűnik meghosszabbíthatónak, még akkor sem, ha a helyettesített személy távolléte továbbra is fennáll. Az Mt. szerint ugyanakkor a határozott idejű munkaviszony akár öt év is lehet. Alkalmazható-e ezen szabálya, figyelemmel a helyettesítés különleges esetére? Milyen jogszerű megoldást javasolnak azon munkáltatók számára, ahol a helyettesítés időtartama bizonyíthatóan és objektív okokból meghaladja a három évet, de a munkáltató nem kíván határozatlan idejű kinevezést adni az álláshely „foglaltsága” miatt?

Kérdés: Munkajogi szempontból hogyan értékelhető az a tényállás, hogy a munkáltató a céges autó kizárólagos biztosításakor aláírattat egy használati szerződést az adott munkavállalóval, ami tartalmazza, hogy ha meghatározott időn belül felmond, akkor köteles a futamidő fennmaradó részére eső bérleti díjat havonta megfizetni a munkáltatónak, ami több százezer forintos költség is lehet? Megérzésünk szerint ez alapvetően korlátozza a munkavállaló felmondási jogát (kvázi röghöz kötés), ami ilyen módon az Mt. által nem megengedett, vagy ebben az esetben csak szimplán magánjogi alapon kell értékelni a tényállást?

Kérdés: A munkáltató a cafeteria teljes, éves összegét kifizeti a munkavállalónak a tárgyév legelején. A felek közös megegyezéssel – a cafeteria teljes összegének kifizetését követően – megszüntetik a munkaviszonyukat. A közös megegyezésben a felek megállapodhatnak úgy, hogy a munkavállalónak a cafeteria időarányos összegét meghaladó mértékét „vissza kell fizetnie” a munkáltatónak? Ha igen, akkor ez jogintézményt tekintve levonásnak, illetve polgári jogi beszámításnak minősül, és alkalmazni kell a beszámításra vonatkozó polgári jogi szabályokat, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem egyoldalú jognyilatkozat az alapja a levonásnak/beszámításnak, hanem a felek megállapodása?

Kérdés: A munkavállaló Budapestről 2026. március 17. napján repülővel utazott külföldre, majd 2026. március 21. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 5 naptári nap és 4 munkanap. Majd 2026. március 22. napján ismét elutazott külföldre, és 2026. március 27. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 6 naptári nap és 5 munkanap. Mennyi napra számolható el napidíj? Mennyi összeg adható adómentesen? Ha a munkavállalónak az utazás előtt euróban napidíj kerül kifizetésre, akkor azt pontosan milyen árfolyammal, mennyi százalékban, és milyen határidőn belül kell elszámolnia?

Kérdés: Megyei jogú város polgármesteri hivatalában közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott vezetői szintekre vonatkozik a kérdésünk. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszonyban e törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. A 236. § (4) bekezdése megállapítja: a 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével – ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost – a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg – a jegyzőket, főjegyzőket kivéve – egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően. Ennek mértéke a b) és az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető. A 236. § (5) bekezdésének c) pontja szerint a helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően 10.000 feletti lakosú településen, valamint a megyei jogú városi önkormányzatnál, vármegyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői kinevezésen túl további vezetői kinevezés is adható. A hivatali felépítést meghatározó szervezeti és működés szabályzat a jegyzői-aljegyzői szinten túl 3 szintű vezetést határoz meg. A Kttv. 9. §-ának (4) bekezdése az alábbi kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza: A Kttv.-től csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Amennyiben létrehoz még főosztályvezetői szintet is a szervezeti struktúra (irodavezető Kttv.-nek megfelelően főosztályvezető-helyettesnek felel meg, a csoportvezető osztályvezetőnek), úgy helyi rendeletben szabályozható-e az alapilletmény, a vezetői illetménypótlék és a pótszabadság, vagy vissza lehet vagy kell nyúlni a Kttv. általános előírásaihoz, a főosztályvezetőre egyébként meghatározott szabályokhoz?

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású közművelődési intézményben foglalkoztatott munkaviszonyban álló könyvtáros jogosult-e az utazási utalványra?

Kérdés: Az önkormányzat a pályázatok (pl.: DIMOP, ESZA) megvalósításához munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztat munkavállalókat, általában részmunkaidőben, rövidebb-hosszabb időtartamban (a pályázati kiírásnak megfelelően). A munkaszerződések esetében kötelező-e az aktuális év minimálbérét/garantált bérminimumát figyelembe venni, megadni, vagy ha a pályázatban ennél kevesebb a rendelkezésre álló forrás, akkor maradhat jóval a kötelező garantált bérminimum alatt a munkabér összege?