39. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. augusztus 9.

TARTALOM

752. kérdés Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom
Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
753. kérdés Változó munkavégzési hely - mikor tilos az elrendelése?
Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket - egy három- és egy ötéveset - nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
Kapcsolódó tárgyszavak:
754. kérdés Egészségkárosodott személy - az átmeneti járadék melletti jövedelem
Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér - ami esetemben 89 500 Ft - 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
Kapcsolódó tárgyszavak:
755. kérdés Munkába járás - adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor
2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Kapcsolódó tárgyszavak:
756. kérdés Részmunkaidő - a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából
Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
757. kérdés Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentése
Közalkalmazottunk az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően továbbra is alkalmazásunkban maradt. Most úgy döntött, hogy vissza szeretne vonulni, és kérte, hogy felmentéssel szüntessük meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Kötelesek vagyunk-e erre? Mi történik akkor, ha ebbe nem "megyünk bele"?
758. kérdés Csoportos létszámcsökkentés - hogyan kell számítani a 30 napot?
Mikortól kell számítani a csoportos létszámcsökkentés esetében a 30 napot? Megítélésünk alapján, mivel a törvény szerint a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irány­adónak tekinteni, a kezdő időpontot a munkáltató határozhatja meg. Ebből következik, hogy amennyiben a munkáltató csak azt követően határozza el a csoportos létszámcsökkentést, hogy korábban már egyes munkavállalók munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, ez utóbbi megszüntetéseket nem lehet összeszámítani a későbbiekkel - akkor sem, ha 30 nap még nem telik el az újabb megszüntetések időpontjáig. Helyes-e az álláspontunk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
759. kérdés Sztrájkjog szabályozása kollektív szerződésben
A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken - homályos formában ugyan, de - különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
760. kérdés Prémiumfeladat - ha késik a kitűzés
Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
761. kérdés Horvát munkavállaló foglalkoztatása
Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
762. kérdés Rehabilitációs hozzájárulás - szociális ellátásban vagy nyugellátásban részesülők után
A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából be kell-e számítani a munkáltató munkavállalói létszámába a szociális ellátás, illetve a nyugdíj folyósítása mellett munkát végző személyeket, akik egyébként egészségkárosodásuk mértéke miatt megváltozott munkaképességű személynek minősülnek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
763. kérdés Prémiumévek program - megszüntetése 24 hónap letelte előtt
Úgy tudjuk, hogy a prémiuméves, ha 2 éven belül másik állást talál, egy összegben megkapja a prémiumévek programhoz kapcsolódó juttatását. Kérdésünk, ez arra az esetre is vonatko­zik-e, ha a programban lévő egyetemi oktatónk egy külföldi egyetemen talál magának állást?
Kapcsolódó tárgyszavak:
764. kérdés Kollektív szerződés megkötésének rendje
A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
765. kérdés Munkaidő-nyilvántartás - csak a munkavállaló aláírásával érvényes?
A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?
Kapcsolódó tárgyszavak:
766. kérdés Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre
Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy - mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz - komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
767. kérdés Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
768. kérdés Károkozás külföldön
Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére