Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés
Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. augusztus 9-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 767
[…] törvényi feltételek fennállásának hiányában – határozatlan időtartamra jött létre. Ilyen esetben valójában az Mt. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról van szó, azaz ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Így a határozott idő lejártára hivatkozva a jogviszony megszüntetése jogellenes lehet (lásd EBH 2006. 1543.). Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 6. számú állásfoglalása is kiemelte, hogy a határozott időre szóló második és az esetleg azt követő munkaszerződés – ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdekek nélkül történik, és ez a munkavállaló jogos érdekének csorbítására vezet – felveti a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdését. Elsőként tehát azt kell megvizsgálni, hogy a törvényben foglalt feltételeknek megfelelően történt-e a kolléganő határozott idejű kinevezése, illetve nem ütközött-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe az, hogy az évek során háromszor is meghosszabbították a határozott idejű jogviszonyát. Ugyan a kérdéséből nem állapítható meg, hogy helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesítették-e a jogviszonyt, azonban feltehetően azért kívánják 2010. év szeptemberétől "ismét" foglalkoztatni a kolléganőt, mert tartósan szükségük van a munkájára. Ha pedig a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a törvényi feltételeknek, a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, és ez esetben jogszerűen, a "határozott idő lejárta jogcímen" nem szűnhet meg a jogviszony. A szabadság kiadásával kapcsolatban a Kjt. háttérszabályaként az Mt. az irányadó – a 134. § (4) bekezdése kivételével. A munkáltató a közalkalmazott szabadságát a közalkalmazott személyét érintő elháríthatatlan akadály esetén – ilyennek minősül a gyermekek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság is – az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. A GYES-ről visszatérő közalkalmazott részére a két gyermek után külön-külön járó szülési szabadság teljes időtartamára, valamint a gyermekek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság, így a pótszabadság is. A Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottat évi huszonöt munkanap […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. augusztus 9-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 767
[…] törvényi feltételek fennállásának hiányában – határozatlan időtartamra jött létre. Ilyen esetben valójában az Mt. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról van szó, azaz ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Így a határozott idő lejártára hivatkozva a jogviszony megszüntetése jogellenes lehet (lásd EBH 2006. 1543.). Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 6. számú állásfoglalása is kiemelte, hogy a határozott időre szóló második és az esetleg azt követő munkaszerződés – ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdekek nélkül történik, és ez a munkavállaló jogos érdekének csorbítására vezet – felveti a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdését. Elsőként tehát azt kell megvizsgálni, hogy a törvényben foglalt feltételeknek megfelelően történt-e a kolléganő határozott idejű kinevezése, illetve nem ütközött-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe az, hogy az évek során háromszor is meghosszabbították a határozott idejű jogviszonyát. Ugyan a kérdéséből nem állapítható meg, hogy helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesítették-e a jogviszonyt, azonban feltehetően azért kívánják 2010. év szeptemberétől "ismét" foglalkoztatni a kolléganőt, mert tartósan szükségük van a munkájára. Ha pedig a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a törvényi feltételeknek, a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, és ez esetben jogszerűen, a "határozott idő lejárta jogcímen" nem szűnhet meg a jogviszony. A szabadság kiadásával kapcsolatban a Kjt. háttérszabályaként az Mt. az irányadó – a 134. § (4) bekezdése kivételével. A munkáltató a közalkalmazott szabadságát a közalkalmazott személyét érintő elháríthatatlan akadály esetén – ilyennek minősül a gyermekek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság is – az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. A GYES-ről visszatérő közalkalmazott részére a két gyermek után külön-külön járó szülési szabadság teljes időtartamára, valamint a gyermekek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság, így a pótszabadság is. A Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottat évi huszonöt munkanap […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
