A vállalatirányítási rendszerek piacán a magyarországi informatikai cégek bevételeinek csaknem nyolcvan százaléka a rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatásokból származik, nem magukból a szoftverekből. Ez az egyszerű adat – amely az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) 2007-es IT-piaci felmérésből olvasható ki – tulajdonképpen mindent elárul a hazai vállalatirányítási piac helyzetéről.
Telítődő piac
A szolgáltatások részaránya azért ilyen magas a kiadásokban, mert a fő vevői kör, a nagyvállalatok piaca telített, s a megbízók zömében csak frissítéseket és egyéb támogatási szolgáltatásokat kérnek a fejlesztők legnagyobbikaitól, a német SAP-től, az amerikai Microsofttól és a szintén amerikai Oracle-től. (A szolgáltatások és a szoftver közötti "hagyományos" arány 1:1.) Ez pedig azért figyelemre méltó, mert a vállalati adminisztrációt és tervezést megkönnyítő szoftverek teljes piacán zajló gyors konszolidálódás erre vezethető vissza.
Mivel a multinacionális cégek a nagyvállalatoknak nem tudnak olyan sok szoftvert eladni, ezért a kkv-k piaca felé nyitnak. A kicsiken persze nem lehet egyesével annyit nyerni, mint egy nagyvállalaton, ám sokan vannak, és a sok kicsi sokra megy.
Az SAP csaknem 12 milliárd forintos tavalyi bevételében például harminc százalék körüli részt tett ki a kkv-szektor, amely zömében a néhány millió forintból bevezethető Business One csomagot vásárolta meg. A cég úgy számol: ez rövid időn belül akár negyven százalékra is bővülhet. Más növekedési forrás aligha van: a nagyok legfeljebb az állam gyors modernizálódásában bízhatnak, ami sokmilliárdos számítástechnikai megrendelést hozhat.
Kiszorítósdi – pozícióvesztés
A nagyok léptei nyomán most reng az egész hazai üzleti adminisztrációs szoftverpiac: azok a – zömében hazai tulajdonú – szoftvercégek, amelyek korábban egyeduralkodók voltak a kisebb munkáltatók informatikai igényeinek kiszolgálásában, most kiszorulnak a fizetőképesebb körből, s csak lefelé tudnak mozogni a piacon.
Alig van olyan cég, amely saját, integrált rendszerét fejleszti és forgalmazza, miután többségüket felvásárolta a három nagy valamelyike, vagy "megadták magukat", és betársultak valamely nagy rendszer forgalmazói körébe (még ha fenn is tartják saját szoftvereiket). Akinek ez nem sikerül, tönkremegy, vagy a legkisebb vállalkozásokat ellátó dobozos ügyviteli szoftverek piacára szorul.
E körben az Ügyvitelbázis Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. információi szerint csaknem száz cég ezer terméke érhető el – s csak azokat számolják, amelyeknek legalább két terméke van.
Márkahű vásárlók
A rEvolution Software Kft., amely az egyik legnagyobb saját szoftverrel rendelkező ERP-bevezető volt, öt éve hozta meg döntését, miszerint beáll az egyik "nagyágyú" mögé. "Már elkezdődött az a konszolidációs folyamat a piacon, amely jelenleg is zajlik" – mondta Bódog Norbert, a cég ügyvezetője és egyik tulajdonosa.
Számítást végeztek arról, hogy saját szoftverüket miként tudják majd továbbfejleszteni, s arra jutottak, hogy ez nem lesz gazdaságos. Ekkor beengedtek a cégbe egy görög szakmai befektetőt, a Quality and Reliabity SA-t, s hosszasan fontolgatták a görög piacon sikeres Oracle-alapú szoftver "magyarítását", szaknyelven lokalizációját. Ám végül inkább az ERP-piacon Magyarországon akkor terjeszkedni kezdő Microsoft által nyújtott tenyérbe csaptak bele. "Nagyon szűk a magyar piac, s az lesz a jövőben is" – magyarázza a szakember a cég indítékait. "Sok a helyi sajátosság, sok a jogszabályi változás, ami bonyolítja a lokalizációt, így aránytalanul drágává válik a fejlesztés a bevezetésekből származó bevételekhez képest".
Ráadásul – Bódog tapasztalatai szerint – a kis- és középvállalkozások különösen márkahűek: 30-40 százalékkal kell egy kevésbé ismert terméket olcsóbban adni a márkásabb, de ugyanolyan funkcionalitású terméknél ahhoz, hogy az előbbit válasszák. A szakember úgy véli, a vásárlók logikája nem rossz, hiszen tény: ha ma ugyanannyit is tud egy világmárka és egy helyi brand terméke, öt év múlva nem így lesz, hiszen a nagyok fejlesztési kapacitásaival utóbbiak nem tudnak versenyezni.
Érdeklődés a dobozok iránt
"Az integrált szoftvergyártók igyekeznek versenyképesebbek lenni, s viszik le a csomagjaik árait" – osztja meg tapasztalatait Csefkó Attila, az Ügyvitelbázis Kft. ügyvezetője. Szerinte elsősorban azok a cégek vannak bajban, amelyek csak egy lábon álltak, s komplett rendszereket adtak el.
Jobb esélyük van azoknak, amelyek a dobozos szoftverek piacán (különösebb informatikai ismeretek és képzés nélkül telepíthető szoftverek, amelyek a CD-re vagy DVD-re írt szoftveren kívül csak a használati utasítást tartalmazzák) erős forgalmat tudnak lebonyolítani.
Csakhogy a dobozos piacon sem mindig könnyű megmaradni: hatalmas a kínálat, mégsem feltétlenül függ össze az ár az értékkel. "Az ár a gyártó stratégiáját és marketingjét jellemzi, nincs összhangban a program kezelhetőségével, minőségével" - magyarázza a szakember. Igaz, nem is könnyű az összehasonlítás: a termékek alapverziójára általában mindenféle felárak kerülhetnek. Ugyanannak a programnak a számítógép-hálózatban, tehát nem csak egy gépen használható verziója egyes gyártóknál nem kerül többe az egygépesnél, míg másoknál 10-50 százalékot tesznek rá az alap árára. Magyarán ez az a piac, ahol vannak még csodák: egy olcsóbb szoftver akár jobb is lehet a drágábbnál.
Átállás a vállalatirányítási rendszerre
A Leier-csoportba tartozó Monolit International Kft. számítástechnikai nehézségeit leginkább a különböző telephelyek okozták. 1994-ben, amikor megalakult az elsősorban téglagyártással és autókereskedelemmel foglalkozó Leier magyarországi központja, külön helyi hálózatok működtek a hat kirendeltségen, egyenként két-három munkaállomással. A különböző telephelyek azonban nem voltak összekötve.
Ma a Leier hálózata több mint tizenöt magyar kirendeltséget fed le (zárt virtuális magánhálózaton – VPN-en - keresztül), valamint két osztrák és két lengyel kirendeltséget (ez utóbbiak ISDN-vonalon keresztül csatlakoznak a hálózatra).
A költségek, a forgalom és a bevételek korrekt összehasonlítása érdekében a Leier vállalati központja egységes számviteli eljárásokat, elveket és számlarendet dolgozott ki. A vállalatirányítási rendszerre való átállást megelőzően a könyvelést ugyan egységes elvek alapján, de különböző könyvelőszoftverekkel oldották meg. Emiatt a tulajdonos csak további könyvelők és informatikusok bevonásával juthatott friss adatokhoz. 1999 óta a vezetői információs rendszer szerepét gyakorlatilag az egyik nemzetközi cég technológiáján alapuló, de a Leier által házilag kifejlesztett számlázószoftver tölti be, amelyet később integráltak egy multi vállalatirányítási szoftvercsomagjába. A Leiernek olyan központi alkalmazásra volt szüksége, amely naprakész, könnyen lekérdezhető információkat nyújt.
A számviteli követelményeken felül a holding méretéből adódóan komoly igény volt a másfajta csoportosítási és rendezési szempontok alapján történő adatszolgáltatásra is, elsősorban a kontrolling funkció igényeinek kielégítésére, például a tranzakciók költséghely, illetve költségviselő stb. szerinti elkülönítésére.
Túlélési taktikák
Az integrált szoftvereket készítő cégek zöme a túlélést attól reméli, hogy a kis- és középvállalati szegmens szereplői közül az elkövetkezendő években többen rájönnek arra, hogy míg az elszigetelt üzletviteli szoftverek hasznosak, az erősebb üzletviteli és erőforrás-gazdálkodási szoftverekből jelentős üzleti előnyt lehet kovácsolni.
Bizonyos cégméret - szakértők szerint nagyjából tíz fő – felett eleve ilyen szoftverek teszik lehetővé, hogy a vezető átlássa a történéseket cégében. És minél nagyobb a szervezet, vagy minél gyorsabb reakciót igényel az ágazat, annál több előnye van a rendszerszerű szoftvernek.
Egyrészt nem érik a vezetőket meglepetések a vállalat pénzügyi státusával, likviditásával kapcsolatban: pontosan követhetők a kintlévőségek és a készpénzállomány, illetve tudni lehet, hogy mikor kell hitel és milyen típusú. A gyorsan romló árukat előállító, forgalmazó cégeknél pedig pontosan tudható, hogy éppen mekkora a készlet, mikor jár le, s mikor kell utánrendelést leadni.
Noha a dobozos szoftverek között különösen nagy különbségek vannak a program képességeiben, a piaci tapasztalatok szerint a kisebb cégek mégis hajlamosak csak az árat és nem az ár-érték arányt figyelembe venni. "Nem azt nézik, hogy mennyi idő alatt térül meg egy szoftver, hanem azt, mennyi pénz van éppen a zsebükben" - magyarázta Bódog Norbert. E tekintetben az hozhat változást, ha a kkv-k körében elér egy küszöböt a komolyabb rendszert működtető cégek aránya. Onnantól kezdve lavinaszerűen terjed majd használatuk a magyar piacon is.
Ebben – furcsa módon - éppen az egyik gigász, a Microsoft segíthet a szoftvereseknek. A Microsoft neve eleve ismert a kis- és középvállalkozások körében, hiszen a legtöbb asztali számítógép a cég operációs rendszerét, a Windowst használja, s a legtöbb irodában Microsoft Office működik. A Microsoft a dobozos szoftverek világából közelít a nagyobb rendszerek felé, így pontosan tudja, mi kell azok meggyőzéséhez, akik eddig csak dobozos szoftvert vásároltak: marketing, marketing és még egy kis marketing.
Ráadásul széles disztribútori köre révén olyan helyeken is terjeszteni tudja a termékeket, ahol azok fordulnak meg, akik nem feltétlenül ERP-szoftvert vennének. Így a Windows és az Office mellett ott lehet a polcon a cég Dynamics családjába tartozó Microsoft NAV is, amelyet – kis túlzással – úgyszintén csak le kell emelni a polcról, és fel kell telepíteni.
Ágazati rendszerek
Új trendet hozott a Microsoft a nagyobb kisvállalatoknak és a középvállalatoknak szánt ágazati szoftvereivel is: általában a Dynamics család valamely komponensére építenek rá kiegészítő funkciókat egy-egy ágazat speciális igényei szerint, s ezeket aztán tovább lehet egyéníteni.
Jelen pillanatban a Microsoft Magyarország 18 ágazati rendszert árul (divat- és textilipar, egészségügy, élelmiszeripar, építőipar, gépjármű- és alkatrész-kereskedelem, szerviz, gyártás, hulladékgazdálkodás, jövedéki termékek, kiadványterjesztés, kiskereskedelem, költségvetési intézmények, mezőgazdaság és agrárlogisztika, mobil értékesítés, nagykereskedelem, oktatásszervezés, szállítmányozás, üzleti szolgáltatások, utazásszervezés).
A divat- és textilipari verzió például a Dynamics AX kereskedelmi rendszerére épül, s a következőket tudja: konfekcionálás; a termékek tulajdonságokkal történő paraméterezhetősége; modellkezelés (alapmodell, változatok) és -konfiguráció; felelősségek és mennyiségkezelés multidimenzionális mátrixkimutatáson keresztül; tervezés és gyártásoptimalizálás, valamint workflow (utóbbi a feladatok részekre osztását, kiosztását és a végrehajtás követését teszi lehetővé).
A rendszert össze lehet kapcsolni a termelésirányítási és az üzleti portál modullal. Utóbbival a vevők, a gyártók, az üzleti partnerek és az alkalmazottak közvetlenül elérhetik a számukra lényeges adatokat az interneten, s személyre szabott online üzleti tranzakciókat hajthatnak végre (b2b, azaz business-to-business honlap).
Ilyen jellegű, azaz iparágakra szakosodott szoftverek természetesen a többi cégnél is vannak, ám azok inkább a nagyvállalatok igényeihez (és árszabásához) igazodnak.
Ingyenes üzleti szoftverek
Irodai programok: az IBM a Microsoft Office-szal konkuráló irodai szoftvercsomagot dobott a piacra, a Lotus Symphony-t, amely az OpenOffice 1.x-en alapszik. Egy szövegszerkesztőt, egy táblázatkezelőt, valamint egy prezentációs alkalmazást is tartalmaz. Letölthető a http://symphony.lotus.com/software/lotus/symphony/home.jspa oldalról.
Hasonlóan ingyenes az OpenOffice.org szoftvere, amely a http://www.openoffice.org/ honlapon található meg. Utóbbit egyébként a Pentaho közreműködésével kiegészítik a Report Designer funkcióval, amely révén üzleti elemzéseket, jelentéseket lehet készíteni az OpenOffice-dokumentumokból.
Vállalatirányítási rendszerek: a nyílt forráskódú (azaz bárki által fejleszthető és továbbfejleszthető "programmaggal" rendelkező) szoftverek birodalmában nemcsak operációs rendszerek (Linux), irodai alkalmazások, hanem akár komplett vállalatirányítási rendszerek is léteznek. Ilyen például a Compiere, amely ingyenesen letölthető a cég honlapjáról. Igaz, ezzel még csak a munka fele van meg, hiszen a rendszert hozzáértőknek kell telepíteni. Ám a licencdíjon való spórolással együtt így egy körülbelül 50 fős középvállalati rendszer – amely egyebek között a számlázást, a raktárkészlet-kezelést és az ügyfélnyilvántartást végzi – harmadannyiból jöhet ki, mint egy licencdíjas, azaz 5-7 millió forintból. Vigyázat: a nyitott forráskódú rendszerekbe gyakran nincsenek beépítve a magyar sajátosságok, tehát különösen fontos a bevezetőcég hosszú távú támogatása. Néhány további nyílt forráskódú rendszer: Apache Open for Business, Hipergate, JERPA, SellWin, openCRX, Daffodil CRM, Wavelet Enterprise Management Portal (EMP), Centric CRM, Cream, Openbravo ERP, Eberom, TNTConcept, EBI Neutrino R1 ERP/CRM, Jfire.
Ügyviteli szoftverek: egyszerűbb ügyviteli programok ingyenesen is megszerezhetők, bár korlátozott képességekkel rendelkeznek. Ilyen például a Kulcs-soft évi 50 számla kiállítására alkalmas számlázószoftvere, az 5 fő bérszámfejtésére alkalmas KulcsBér program, a KulcsEva és a KulcsCRM. A cég honlapjáról (www.kulcs-soft.hu) letölthetők. A Clear Admin egyszerű számlázót kínál (www.clearadmin.hu), s Jónás Gergő informatikus közzétett egy ingyenes útnyilvántartó programot is, amely a http://jonas.gergo.googlepages.com/utnyilv.html lapról szedhető le.
További programok a Szoftverbox összeállításában a http://www.szoftverbox.hu/termekek/ingyen.htm oldalon. Az ingyenes programok hibajavítása és frissülése, valamint alkalmazkodása a jogszabályokhoz általában bizonytalan, ezért érdemes ezeket alaposan megnézni, esetleg felvenni a fejlesztővel a kapcsolatot.
"Mix" a kkv-knak
Az Oracle-nek például legalább kétszer annyi ágazatspecifikus rendszere van, mint a Microsoftnak; ezek szakosodási fokát jól mutatja, hogy biotechnológiai cégek, bányászati és malomipari vállalatok egyaránt találnak saját ágazatukra szabott szoftvereket.
Ám az Oracle ezekkel zömében inkább a nagyvadakra lő: azzal büszkélkedik honlapján, hogy Oracle rendszer működik a világ tíz legnagyobb bankjánál, a húsz legnagyobb távközlési cégből 19-nél, s több mint 1500 állami intézménynél is világszerte. (Részletes listát a cég honlapján lehet találni az iparági megoldások – angolul industry applications – címszó alatt.)
Az SAP 25 ágazatban kínál a nagyvállalatoknak megoldásokat, s érdekes "mixet" alakított ki a kis- és középvállalati szegmensben. A kicsik számára feltehetőleg továbbra is csak az alapcsomag, a Business One az elérhető, amely nem ágazatspecifikus. Ám a cég a néhány milliárdos éves forgalmú társaságoknak az SAP Business-All-in-One-t ajánlja, amelyben a bevezetést végző alvállalkozások szakosított szoftvercsomagokat kínálnak mások mellett kommunikációs, szakértői és jogi szolgáltatóknak, nagy- és szakkereskedelmi cégeknek, fogyasztói cikkek gyártóinak, kivitelező, projektszerűen gyártó és karbantartó vállalatoknak, víz- és szennyvízszolgáltatóknak, divatáru- és sportcikk-, valamint könyvkereskedőknek.
A szektorban érdekelt szolgáltatók nem számítanak arra, hogy idén vagy jövőre jelentős változások következnének be: a nagyok most leginkább az állami megrendeléseket figyelik, míg a kisebbeknél a pályázati források szűkössége okoz gondot. Idén ugyanis csak augusztus végétől november végéig lehetett minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek bevezetésére pályázni.
Korábban a fejlesztőcégek azt tapasztalták, hogy alig volt olyan vállalkozás, amely ne vett volna igénybe állami támogatást – és zömében még ez utóbbival együtt is olyan cégek adtak le megrendeléseket, amelyek korábban is működtettek valamilyen integrált rendszert, tehát a pályázatok nem az új belépőknek csináltak kedvet.
Pazar választék
Zavarbaejtően nagy a választék az ügyviteli és vállalatirányítási szoftverek terén, ezért alább igyekszünk némi támpontot adni a cégvezetőknek ahhoz, hogy egyáltalán merre érdemes elindulni. E tekintetben a méret a lényeg, ezért cégnagyság (forgalom) szerint tekintjük át az opciókat.
Egy alkalmazottak nélküli vagy kevés embert foglalkoztató mikrovállalkozásnak, amelynek árbevétele néhány millió forint, és ügyfeleinek száma 50 alatt van, könnyen lehet, hogy teljesen megfelel egy táblázatkezelő program és egy indigós számlatömb. Ez esetben csak a hardver kerül pénzbe: egy használt márkás PC, amely jó állapotban van, és nem teljesen elavult, kihozható 30-40 ezer forintból. Monitorral, nyomtatóval és az alapjáraton szükséges perifériákkal együtt is kijön 60 ezer forintból. Az első, amit érdemes lesz beszerezni, egy számlázó-, s utána esetleg egy készletnyilvántartó programot.
A néhány tízmillió forintos forgalmat bonyolító kisvállalkozásoknak érdemes profi, támogatott programokba is beruházni, mert esetükben az ingyenes programok kiszámíthatatlansága nagyobb súllyal esik latba, mint az a néhány tíz- vagy százezer forint, amibe a jobb szoftverek kerülnek. Ilyen forgalomnál a könyvelést jó eséllyel külsős könyvelőcég végzi, így a számlázóprogramon és a házipénztáron kívül csak a cég ágazatától függő többletprogramokat érdemes beszerezni.
A kereskedőcégeknek fontos lehet a raktár- és készletkezelő program, a gyorsan romló árukat forgalmazóknak pedig – e kategórián belül – érdemes a jobb programok között keresgélni.
Az iparvállalatoknak termelésirányító vagy a beszállítókat kezelő termékekre is szükségük lehet. Ám a szolgáltatócégeknek kerülhet a legtöbbe a számítástechnikai ügyviteli háttér, hiszen e körben fordul elő a leggyakrabban, hogy a munkavállalók jelentős hányadának is szüksége van számítógépre. Egy tízdarabos gépflottánál, vagy ahol távmunkásokat alkalmaznak, egy internetre csatlakoztatott szerverre is szükség lehet, ami fél-, egymillió forintból hozható ki.
Nagyobb költség, hogy a szerver üzembe állítása után rendszergazdára is szükség lesz (vagy külső IT-cég megbízására), mert a szerverek gondozást igényelnek. A drágább, de könnyebben fejleszthető verzió, hogy valamelyik multinacionális cég belépőszintű csomagját válasszuk, ez azonban 2-3 millió forint alatt biztosan nem úszható meg. Ilyen például a Microsoftnál a Dynamics valamelyik alapverziója, amely a cég szerint már felhasználóként havi 10 000 forintos licencdíjtól érhető el szoftverbérleti konstrukcióban, s a szerverrel és annak operációs rendszerével együtt összesen 2,3 millióba kerül. (A telepítés és az oktatás költségeit ezek az összegek nem tartalmazzák.)
Stabil növekedésben
A következő cégkategória a néhány százmillió forintos éves forgalom, amely – ha nem egy luxusingatlanokkal foglalkozó ingatlanközvetítőről van szó – már alighanem szofisztikáltabb informatikai hátteret igényel.
Ekkora cégnél, kevés alkalmazottnál is megérheti a vállalaton belülre telepített könyvelés, s bizonyos iparágakban a komplett vállalatirányítási rendszeren is érdemes gondolkodni. Idetartoznak például a több ezer vagy tízezer árut forgalmazó, sok partnert kiszolgáló, illetve több telephelyen működő cégek. Ezeknél valamiféle integrált rendszerre van szükség ahhoz, hogy a vezetők átláthassák cégüket. Ilyen alapverzió szerverrel együtt kihozható egymillió forintból, bár a költségek gyorsan növekednek az egyéni igényekkel.
Kis cégeknek talán jobban megéri, ha a szervezetüket a programhoz szabják, ám egy bonyolultabb szervezetnél, összetettebb munkafolyamatoknál inkább a rugalmasabb vállalatirányítási rendszerekre érdemes áldozni. Igaz, nehéz döntést kell meghozni, nevezetesen: inkább valamelyik bizalomgerjesztő magyar tulajdonú cég rendszerét válasszuk-e, amelynek minden betűjét testre szabathatjuk – bár nem lehetünk biztosak abban, hogy a jövőben is ki tudja szolgálni cégünket a fejlesztő -, vagy valamelyik multi sablonosabb kkv-csomagjával kísérletezzünk-e. Egy olcsóbb vállalatirányítási rendszer, mint az SAP Business One vagy az Oracle PénzÜgyes néhány tízmillió forintból beszerezhető (telepítéssel együtt), tehát alapvetően a középvállalati kategóriában éri meg.
Ügyviteli kisszótár
Vállalatirányítási rendszer: másik nevén ERP, azaz Enterprise Resource Planning (vállalati erőforrás-tervező). Ez olyan számítástechnikai rendszer, amely a termelésirányítástól a készletezésen, a kereskedelmen és a HR-en át minden vállalati folyamat számítástechnikai hátterét képes – elvben – egységesíteni; így a vezetők számára minden adat hozzáférhető. Gyakran modulokra bontják. A fejlesztő végzi a telepítést és a testreszabást, illetve az oktatást. Telepítése összesen több tíz- vagy százmillió forintba kerülhet.
Integrált ügyviteli rendszer: a vállalatirányítási rendszer "kistestvére". Zömében magyar tulajdonú fejlesztők állítják össze az általuk elkészített ügyviteli modulokból a cég igényei szerint. Előnye, hogy a programok átjárhatók (a bérszámfejtő és a könyvelési adatok összenézhetők), hátránya, hogy költséges továbbfejleszteni, mivel az egyéni kéréseket a fejlesztők 60-100 ezer forintos napidíj mellett teljesítik. Idetartoznak az SAP és a Microsoft belépőszintű rendszerei is. Néhány vagy néhány tízmillió forintból hozható ki, gyakran havi díj formájában kérik a fizetséget.
Ügyviteli szoftver: olyan program, amely a cégvezetéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat könnyíti meg. A programok főként a következő kategóriában kaphatók: bérszámfejtés, egyszeres és kettős könyvelés, házipénztár, útnyilvántartás, iktatás, tárgyi eszközök és készletek nyilvántartása, raktár-, illetve partnerkezelés. Egy-egy szoftver néhány tízezer forintba kerül, egy kisebb cég komplett felszerelése néhány százezer forintból megvan. A termékeknek fix áruk van, s zömében egyéves támogatást (hibajavítás, frissítés, telefonos technikai segítség) tartalmaznak.
Közös szabványok
A milliárdos forgalmat lebonyolító cégeknek nem nagyon érdemes máson gondolkodni, mint a három nagy nemzetközi szolgáltató kínálatán, hiszen a több hónapos telepítési procedúra, amit egy nagyvállalati rendszer igényel, önmagában azt jelenti, hogy a legrosszabb esetben néhány éven belül újra váltani kell. Egyedül a nemzetközi cégeknél van meg az a fejlesztési kapacitás, amely garantálja, hogy a cég 3-5 év múlva is naprakész programokkal szolgáljon, s azok passzentosan illeszkedjenek a jelenlegi szoftverekhez.
Érdekes módon ebben az iparágban sikerült megállapodniuk a fejlesztőknek közös szabványokban, amelyek révén különösebb gondok nélkül együttműködik az egyik cég HR-terméke a másik cég bérszámfejtési szoftverével. Tehát lehet válogatni a különböző iparági megoldások, modulok között, bár a bevezető cég természetesen az egységes rendszer előnyeit hangoztatja majd.
Azoknak a társaságoknak, amelyek nem rendelkeznek igazán nagy számítástechnikai erőforrásokkal, megérheti a vállalatirányítási rendszer outsourcingja. A hardver – azaz a szerverek és asztali PC-k száma – itt is ágazattól és adatmennyiségtől függ. Egy alkalmazottainak száma alapján alig középvállalatnak számító internetes hírportálnak például akár tucatnyi szerverre is szüksége lehet, míg a kis adatforgalmat bonyolító több száz fős iparvállalatnak akár néhány szerver is elegendő.
Ki a cégből!
Magyarországon a cégek kissé bizalmatlanok az ERP-rendszereik kihelyezését illetően, holott ez sok társaság számára jó megoldás lenne. Amerikában néhány éve nagy "találmányként" emlegették a vállalatirányítási rendszerek outsourcingját, ám egyelőre nem látni, hogy a szervezetek tömegestül kihelyeznék vállalatirányítási rendszereiket.
Pedig nem logikátlan az elképzelés: ezek telepítése és fenntartása is drága, a jó szakemberek megszerzése nehéz, és sokszor kihasználatlanul állnak a hardverek is. Ráadásul a szoftverbérlettel (ezt alkalmazásszolgáltatásnak, illetve angolul - application service provider után rövidítve – ASP-nek is hívják) egy kisebb vállalkozás is olyan rendszert kaphat egyenletes havi díjért cserébe, amelyet egyébként csak a nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak.
Eric Kimberling, az ERP-kre szakosodott Panorama Consulting Group munkatársa szerint a kihelyezett rendszer főbb előnyei a következők: csökkenti a cég működtetéséhez szükséges fix költségeket, ami nagy segítség lehet olyan szervezeteknek, amelyek az eszközarányos nyereségüket szeretnék növelni. Sokkal rugalmasabb, mint a helyben telepített rendszer, így ha éppen költözik az iroda, racionalizálás vagy konszolidáció zajlik, nem kell a skálázhatóság miatt aggódni, hiszen az a szolgáltatást nyújtó cég feladata. Ragyogó megoldás olyan szervezeteknek is, ahol nincsenek bőséges IT-erőforrások (gépek, szakemberek, finanszírozás).
Engedmény a licencdíjból
A szolgáltatás igénybevételével általában némi engedményt lehet szerezni a licencdíjból, mivel előbbin magas a szolgáltató profitja. És itt el is érkeztünk a hátrányokhoz: az egyszeri beruházás ugyan elmarad, ám havi díjként összességében többet fizet ki a cég az ERP-szolgáltatónak, mintha magánál tartaná a rendszert. S ráadásul nincsenek házon belül az érzékeny üzleti adatok, ami a legtöbb informatikai vezetőt feszültté teszi.
A kihelyezett vállalatirányítási megoldást Magyarországon is egyre többen ajánlgatják. A nagyok közül az SAP saját hostingszolgáltatást is működtet, míg az Oracle és a Microsoft Dynamics rendszerek kihelyezett verzióit zömében a nagyobb bevezetőcégek kínálják.
Előbbit egyebek között az Integris-Rendszerház működteti, amely mások mellett a Rába-csoport cégeinek, a Porsche Hungária Kft.-nek és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának végez informatikai, telekommunikációs, humánügyviteli, számviteli vagy vállalatirányítási outsourcing-szolgáltatásokat.
Az eredetileg a Rába-csoport kiszolgálására alapított számítástechnikai cég tapasztalatai szerint a kihelyezés mértékétől függően 15-20 százalékos költségcsökkentés érhető el, vagy ennyivel lehet növelni a szolgáltatás minőségét. Emellett a létszámon és az eszközökön is lehet spórolni, hiszen a kihelyezés révén kevesebb olyan alkalmazottra van szükség a szervezetnél, aki nem a főtevékenységgel foglalkozik.
S nem csak a nagyok rendszerei érhetők el outsourcing-konstrukcióban. Egyre több kisebb vállalkozás is kínálja integrált vagy önálló ügyviteli szoftvereit internetes kapcsolaton keresztül. A könyvelési-számviteli szoftvereknél ez különösen gyakori, mivel így a könyvelők és ügyfeleik is rálátnak az adatokra.
Ugyanakkor a kereslet nem akkora, mint lehetne. A BellResearch 2006-os infokommunikációs jelentése szerint a magyar vállalatok 10 gép fölött jellemzően szervereket üzemeltetnek, s még ezeket sem szívesen engedik ki az épületből, nemhogy a vállalatirányítási szolgáltatásokat.
"A nagyvállalatok érezhetően nyitottabbak az erre specializált szolgáltatók kiemelkedő rendelkezésre állást szavatoló konstrukciói iránt, a túlnyomó többség azonban idegenkedik attól, hogy a gyakran üzletkritikus alkalmazásokat futtató vagy bizalmas adatokat tároló eszközök kikerüljenek a közvetlen látókörükből. Pedig éppen a nélkülözhetetlen alkalmazások és szenzitív adatok megléte indokolhatná az IT-biztonsági és üzletmenet-folytonossági szempontból előnyösebb környezetet" – magyarázza a jelentés.
Gigászok harca
A döntősök névsora már megvan: a Microsoft, az Oracle, az SAP, az Infor és – a Cognosszal való novemberi fúziója után – az IBM. Az elmúlt évek ERP-piaci konszolidációs hullámait ez az öt élte túl. Bár kisebb-nagyobb felvásárlások még lesznek, a szakértők szerint a Cognos-ügylet lesz jó ideig az utolsó több milliárd dolláros tranzakció. Az IBM és a Cognos már 15 éve együttműködik, ez idő alatt voltak közös fejlesztéseik és marketingakcióik.
Ezzel talán pont kerül az elmúlt évek fejetlen felvásárlásaira, amikor a kisebb cégek sorra bekerültek a nagyobbakba. A PeopleSoft például megvette a J.D.Edwards-ot 2003-ban, ám nem pihenhetett sokáig babérjain: még abban az évben bekebelezte az Oracle. Részben erre válaszlépésként, 2004-ben a Microsoft is tett egy kísérletet arra, hogy megszerezze az SAP-t, ám a fúzió végül nem jött létre. Viszont megállapodtak a közös fejlesztésben – mint a Cognos és az IBM 15 éve.
Magyarországon a BellResearch adatai szerint az SAP a piacvezető: a nagyvállalatok körében az ügyfélszám alapján 31 százalékos, a kis- és középvállalati piacon pedig 18 százalékos részesedése van. A nagyvállalatoknál a második az Oracle-alapú Libra Szoftver Zrt., a kisebbeknél a Microsoft. Van hova terjeszkedni: a középvállalatoknak is csak 40 százaléka használ integrált rendszert, s akkor a kisebbekről még nem is beszéltünk.
Finanszírozási források
Az új vállalatirányítási rendszerre vagy a régi fejlesztésére vágyó cégek számára több finanszírozási segítség is van: a gazdasági tárca pályázatokat ír ki a rendszerek vissza nem térítendő támogatására, s hitelt is lehet felvenni.
Több ezer vállalkozás nyert néhány százezer vagy néhány millió forintot integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére az elmúlt hat évben a gazdasági tárca hazai és uniós forrásból finanszírozott pályázatain. Utóbbiakra valóságos ipar épült ki: a tanácsadó és pályázatíró cégek garmadáin kívül a rendszereket bevezető vállalkozások is szinte mind felkínálják potenciális vevőiknek pályázatíró szolgáltatásukat. A tapasztalatok szerint alig van olyan társaság, amely pályázat nélkül vezet be integrált rendszert – kivéve talán a nagyvállalatokat.
A közép-magyarországi cégeken kívül a hazai társaságok a gazdasági operatív program 2.1.1-es pályázatain indulhatnak, ezek vállalatméret szerint három külön kiírásra oszlanak. Ebből a két nagyobb említi meg a szoftvert.
A 2.1.1. pályázat B variánsa komplex vállalati technológiafejlesztést támogat hatmilliárd forintból, s várhatóan 150-200 igénylő nyerheti el a beruházás összegének harminc százalékát, ha november 30-ig beküldték a papírokat. Ám ebben a kategóriában 3 millió forintnál olcsóbb beruházással nem érte meg indulni, mert 1-10 millió forint az elnyerhető összeg.
Hátrányos helyzetben
Hasonló paraméterekkel, csak még nagyobb beruházási összeggel – 50 és 500 millió forint közötti támogatással, amely a teljes befektetés legfeljebb 30 százaléka lehet – indulhattak a cégek november 30-ig a 2.1.1/C pályázaton, amelyen az NFÜ várakozásai szerint 20-50 vállalkozást hirdethetnek ki nyertesnek idén a 7,6 milliárdos keretből.
A 2.1.2 pályázatait hasonló tartalommal írták ki, kimondottan a hátrányos helyzetű kistérségekben működő vállalkozások komplex beruházásaira. Ezek első beadási határideje már júniusban lejárt, ám néhányat – például a 2.1.2/D-t – december 31-ig meghosszabbították.
Volt egy külön pályázat a vállalatirányítási rendszerekre is vállalati folyamatmenedzsment néven (2.2.1), ám ezt a források kimerülése miatt október 15-én felfüggesztették. Harminc-negyven pályázat kaphat összesen 3,3 milliárd forintot.
Az üzleti alkalmazások bevezetése, fejlesztése belefér a 2.2.3-as kiírásba is, amely az e-kereskedelem és egyéb e-fejlesztések támogatását célozza. Ennek keretében vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolására; a rendszerek együttműködési képességét (interoperabilitását) erősítő informatikai megoldások bevezetésére; b2b (business-to-business, azaz vállalatközi) internetes platformok igénybevételére vagy kialakítására, illetve internetes CRM-rendszer vagy elektronikus számlázás bevezetésére lehet pályázni.
Hasonló kiírások vannak a közép-magyarországi cégeknek is a Közép-magyarországi Operatív Program (KÖMOP) keretében, ám itt kisebb támogatást lehet elnyerni.
Pályázati tudnivalók
Valamennyi pályázatnál érdemes tudni, hogy csak a két (teljes) éves múlttal rendelkező, fejlődő (azaz árbevételét összességében növelő) vállalkozások pályázhatnak, legalább 30 százalékos önrésszel.
A pályázat hátránya a sok papírmunka, s az, hogy meg kell ígérni: a pályázó legalább 5 (kis- és középvállalkozások esetében 3) évig fenntartja és működteti a rendszert. A pályázatok elvben az egyszerűbb ügyviteli szoftverek esetében is élnek, ám milliós beruházás alatt nem éri meg a papírmunkát.
A pályázatokon kívül kölcsönök is igényelhetők a bevezetésre, akár a szolgáltatótól is. Az SAP például a Siemens pénzügyi ágának hitelét kínálja a rendszerét bérlők vagy megvásárlók számára, amely akár a pályázati forrásokkal is kombinálható. Akkor kell törleszteni, amikor lezajlott a bevezetés. Az önerő nem feltétel; a kölcsönt legfeljebb hétéves futamidővel lehet felvenni.
A Microsoft hasonló hitelkonstrukciót nyújt az UniCredit Bankon keresztül, amely államilag támogatott beruházási hitelt kínál a cégeknek.
