Csekély létszámbővüléssel számolnak a cégek

Ahány ágazat, vállalkozás, annyiféle a tapasztalat a foglalkoztatást illetően. Egy munkaerő-piaci felmérés mindazonáltal arra világít rá, hogy jelenleg egyre több cég küszködik Magyarországon is munkaerőhiánnyal – igaz, legtöbbjük akár fél évig is azért nem tud új dolgozót felvenni, mert nem talál a számára megfelelő szakképzettséggel rendelkezőt. A több mint hatezer vállalkozás létszám-gazdálkodási elképzeléseit firtató felmérés arról adott hírt: e problémát a cégek mintegy kilenc százaléka jelezte.

Üres álláshelyek

Munkaügyi szakértők szerint ez az arány nagyjából évek óta változatlan; a munkaügyi kirendeltségek 30-35 ezer tartósan üres álláshelyet tartanak nyilván. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint viszont szeptemberben több mint 72 ezer üres munkahely közül válogathattak az álláskeresők, ebből 43 269 új ajánlat volt, döntően a közép-magyarországi és az észak-alföldi cégektől.

Megfigyelhető, hogy az állást kínáló munkaadók közül egyre többen nem igényelnek támogatást a foglalkoztatáshoz, igaz, leginkább segédmunkást kerestek, átlagosan 84 ezer forintos bruttó keresettel. A gyártósori összeszerelő, a szabó, a varrónő és az eladó munkakörök is felkerültek a kínálati listára, a megajánlott bér azonban itt sem volt sokkal több; nemigen haladta meg a bruttó 100 ezer forintot. Vélhetően ez is az oka, hogy kevés volt az érdeklődő.

Az ÁFSZ-nél lapunkat arról tájékoztatták, hogy az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban működő vállalkozásoknál 3,1 százalékos volt az elmúlt időszakban a létszámbővülés, s a máshová nem sorolt feldolgozóipari cégeknél is elérte a 3 százalékot. A mikrovállalkozások esetében közel 7 százalékos bővülést regisztráltak, ami azt jelenti, hogy minden tizennegyedik embert érint.

Kiugróan magas, az alkalmazottak számának 35,4 százalékos bővülését jelezték a Győr-Moson-Sopron megyei mikrovállalkozások, de Nógrádban is meghaladja a 15,1 százalékot. A kisvállalkozások ennél lényegesen szerényebb, mindössze 2 százalékos emelkedésről adhatnak számot – az átlagosnál magasabb növekedést a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Baranya, Tolna, Borsod és Csongrád megyében jeleztek –, a középvállalkozások viszont szignifikáns létszámnövekedéssel nem számoltak.

A foglalkoztatási szolgálat az ágazati reprezentációs arányokat figyelembe véve becslést készített az alkalmazásban állók számának változására is. Ez alapján egy év alatt mintegy 41,6 ezer fővel emelkedhet a foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szinten.

Külföldi munkavállalók

Az utóbbi időben a munkakeresés ideje is – újból - emelkedni kezdett: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első felében a munkanélküliek 49,3 százaléka egy éve vagy annál is régebben keresett állást. Akkor is így van ez, ha a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 21 százalékára jellemző, hogy munkaerő-keresletüket nem vagy nehezen tudják kielégíteni.

Figyelemre méltó ugyanakkor a Suzuki-gyár példája, amelyik külföldiekkel, főleg szlovák betanított munkásokkal igyekszik betölteni az üres állásokat. Ezt a gyakorlatot egyre több vállalat követi. Az esztergomi autógyár ugyan folyamatosan bővíti a foglalkoztatottak létszámát, azonban – mint megtudtuk – a kvalifikált, diplomás szakemberek, mérnökök pozícióit itt is nehéz betölteni. Ez ugyanis ma országos probléma, csakúgy, mint az, hogy a frissdiplomások általában túlzott bérigénnyel lépnek fel, ezért hosszú ideig nem tudnak elhelyezkedni - legalábbis a munkaadók szerint.

Az utóbbi időben több ügye miatt is vihart kavart dunaújvárosi Hankook Tire Magyarország Kft. is hosszabb ideje toboroz dolgozókat, ám úgy tűnik, kevés sikerrel. Szakszervezeti vélemény szerint a dél-koreai cég azért nem talál elegendő munkást, mert túl alacsony fizetést ígér. Talán ezzel is magyarázható, hogy a tulajdonos otthonról hívott felsőfokú végzettségű, többdiplomás szakembereket, hogy a kutatás-fejlesztés területén jelentkező munkaerőhiányt pótolja. Igaz – mint utóbb kiderült –, elfelejtettek harminckét dolgozót érintően munkavállalási engedélyt kérni, ami miatt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 17 millió forint bírság befizetésére kötelezte a gumiabroncsgyárat.

A Hankooknak azonban más jellegű problémája is akadt Magyarországon. Elvetélt gondolatnak bizonyult például a Dunaújvárossal szomszédos Kulcson tervezett lakóparki építkezése is, mivel a Fejér megyei település lakói tiltakoznak az ellen, hogy az üdülőfaluba munkásszállást építsenek az ország távolabbi vidékén élő, ezért ingázó dolgozóknak, s hogy ezzel mintegy ezer új lakossal bővüljön a jelenleg 2400 lélekszámú Duna-parti település. Pedig ennek révén a gyár alkalmazottainak létszáma is nőne, ma ugyanis sokan azért nem vállalnak itt munkát, mert a cég távol esik lakóhelyüktől. Úgy tudjuk, a dél-koreaiak nem mondtak le arról, hogy a környéken munkásszállásokat építsenek, ezzel oldva meg az üres álláshelyek betöltését, vagyis az üzem biztonságos működtetését.

Vállalati képzések

Minden jel arra utal, hogy egyre több cég unta el a "csodavárást", vagyis azt, hogy az igényének megfelelően képzett szakembert találjon az álláspiacon. E körülmények hatására inkább jelentős összegeket áldoznak a dolgozók saját képzésére.

A Michelin Hungária Kft.-nél például évi 45 millió forintot fordítanak a szakképzési járulékból belső képzéseik finanszírozására, emellett a szabolcsi és a nyírségi középiskolák, valamint a környéken lévő egyetemek, főiskolák támogatására is költenek.

A hazai olajipari vállalat, a Mol szintén mindent megmozgat azért, hogy gondoskodjék a működéséhez szükséges szakképzett munkaerő "előteremtéséről": a közelmúltban például 300 millió forintos támogatási megállapodást kötött hat olyan egyetemmel, amely vállalta, hogy a cég számára fontos szakmákban oktat.

A munkaerő-piaci prognózisok szerint egyéves viszonylatban, országos átlagban 1,6 százalékos foglalkoztatásbővülés várható. A legnagyobb, mintegy 10 ezer fős létszámnövelésre a gépipari cégeknél lehet számítani. A kereskedelem és a javítás ágazatban több mint hétezer lehet a bővülés, az építkezéseken ötezer, a fémalapanyag-gyártással, illetve a fémfeldolgozással foglalkozó cégek háromezer új dolgozó felvételét tervezik.

Figyelemre méltó, hogy az év vége felé közeledve egyre több kisvállalkozás keres például gyártósori szerelőt, szabót, varrónőt, segéd- és betanított munkást, ugyanakkor az elbocsátásokat is elsősorban e területeken tervezik. Összességében azonban a vállalatok felénél három hónapon belül, 45 százalékánál a következő egy évben lényegében változatlan marad a foglalkoztatotti létszám.

Régiós trendek

Régiós szinten eltérőek a várakozások: míg Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon a gazdálkodók kismértékű, 2,5 százalék körüli létszámbővítéssel számolnak, addig a Dél-Dunántúlon valamennyi megyében, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön két-két megyében leépítést terveznek a nagyvállalatok. A megyék közül Pest és Komárom vezeti a létszámbővítési listát 3-5 százaléknál is magasabb mértékben, míg a Békés megyei vállalkozásoknál 0,9 százalékos lesz a csökkenés az év végéig.

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágazatok szerinti számából az derül ki, hogy az év első felében - az előző év hasonló időszakához képest – némileg, 8,6 százalékkal nőtt ugyan a munkában állók száma, azonban jelentős veszteséget szenvedett el a közigazgatás, ahol csaknem 20 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor, miközben a feldolgozóipari vállalkozásoknál 18,7 százalékos létszámbővülést regisztráltak, a könnyűipari cégeknél ma 7,9 százalékkal, a mezőgazdasági üzemekben pedig 4,8 százalékkal kevesebben dolgoznak.

Kevés a szakképzett eladó

A stagnáló foglalkoztatás általános trendjei mellett szinte üde színfolt a kereskedelem, ahol a szakértők további bővülésre számítanak azáltal, hogy szinte folyamatosan jelennek meg új cégek, ami nagy valószínűséggel további létszámfelvételhez vezet. Vagyis folytatódik az évek óta tapasztalható tendencia, hogy a nemzetgazdasági átlagnál jobban növekszik a foglalkoztatottak létszáma ebben az ágazatban.

A szakemberek inkább attól tartanak, hogy a munkaerő összetételével lesz probléma, mivel ezen a területen is kevés a szakképzett munkavállaló. Ezzel is magyarázható az a mindinkább terjedő gyakorlat, hogy az új üzletláncok a hagyományos vállalatoktól szívják el a szakembereket, mert az utcáról már csak szakképzetleneket tudnának felvenni.

Nincs elegendő szakképzett kereskedelmi alkalmazott, miközben a kereskedelmi törvény előírja, hogy e tevékenységet csak szakképzettséggel lehet végezni – mondta lapunknak Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. Az érdekvédő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások egyre nehezebb helyzetben vannak, mert nem tudják kifizetni a folyamatosan növekvő kötelező bérminimumot – ami jövőre meghaladja a 80 ezer forintot –, valamint a rárakódó közterheket. Mátraházi attól tart, ha ez a tendencia nem változik, jövőre a kisebb vállalkozások jó részét be kell zárni, mert nem tudják kitermelni az alkalmazottak fizetését. Ez pedig azzal jár majd, hogy tovább nő a nagyobb cégek és a nemzetközi társaságok szerepe a piacon.

Összességében legalább 20 százalékkal kevesebben dolgoznak a kereskedelmi hálózatokban, mint amennyire szakmai szempontból és a Munka Törvénykönyve előírásainak betartásához szükség lenne. Vagyis kevés a szakember – az eladó, a pénztáros –, aki megfelelő szinten ki tudja szolgálni a vevőket egy-egy üzletben, s ahhoz is, hogy a munkáltató be tudja tartani a 40 órás munkahétre és a heti két pihenőnapra vonatkozó szabályt – tudtuk meg.

Atipikus formák

Szakértők szerint az atipikus munkavégzési formák elterjedése sokat segítene a foglalkoztatás növekedésében. Ugyanakkor mára kiderült, hogy például a részmunkaidős alkalmazás terjedését – a kevés ismeret és az előítéletes gondolkodásmód mellett – számos jogi és gazdasági körülmény is akadályozza.

Pedig a lakosság bizonyos része – főleg a nők és az idősebb munkavállalók – szívesen dolgozna e konstrukcióban; a gyakorlatban azonban kevesen vállalják e formát. Ennek több ismert oka van, a leglényegesebb talán az alacsony kereset, amely éppen azoknak nem jelent a megélhetéshez elegendő jövedelmet, akik a leginkább rászorulnának - például a kisgyermekes anyáknak. Ráadásul a munkába járással a családi kiadások is növekednek, hiszen az utazáson kívül pénzbe kerül a külső étkezés, illetve a gyermekfelügyelet megszervezése is.

A csökkentett munkaidővel kapcsolatban számos előítélet él a munkáltatókban. Ha valaki ilyen igénnyel áll elő, képességei hiányosságaira, gyönge motiváltságára gyanakszanak, illetve a céggel szembeni alacsony elkötelezettségre számítanak. Ellenérdekeltséget teremt a munkaadókban a tapasztalatok szerint a részmunkaidőben történő foglalkoztatás azért is, mert fajlagosan magas költséggel jár. Ilyen egyebek mellett a több foglalkoztatottal járó többletadminisztráció, a munkaszervezési feladatok megnövekedése, valamint a betanítás időigényessége.

Az elsősorban tanácsadással foglalkozó DFT Hungária Kft. egyik vezetője viszont úgy véli, a részmunkaidős alkalmazottak teljesen integrálhatók a vállalati szervezetbe, ellentétben az eseti foglalkoztatottakkal, akik csak néhány hetet, hónapot töltenek a cégnél. A kft.-nél – ahol az alkalmazottak 15-20 százaléka dolgozik részmunkaidőben – három esetben alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. Ha az adott munkafolyamat nem igényel napi nyolc órát; ha a rövidebb munkakör nem csatolható egy meglévő munkatárs tevékenységéhez – mert speciális szakismeretet igényel –, illetve ha a feladat nem követel szakismeretet, ekképpen azt képzetlenebbek, sőt kismamák és nyugdíjasok is el tudják végezni, lényegesen alacsonyabb bérköltségekkel.

Lemaradás a részmunkában

Az elmúlt években főként a nők részmunkaidős foglalkoztatásában volt megfigyelhető bővülés, de az arányok változatlanul messze elmaradnak az európai átlagtól. (Nálunk a foglalkoztatottak 4 százaléka dolgozik részmunkaidőben, a férfiak 2,7, a nők 6 százaléka él e lehetőséggel.) Ez a forma inkább a szolgáltató szektorban vált jellemzővé, mintsem az iparban. Igaz viszont, ez alól az autóipar kivétel, ahol az összeszerelés részfeladatait gyakran bízzák részidős alkalmazottakra. De megnőtt a kereslet e konstrukció iránt a számítógéppel végzett munkakörökben és a vendéglátóiparban is – utóbbi szektorban leginkább a kisegítői munkák esetében.

A szociális és munkaügyi tárca ennek ellenére változásra számít azáltal, hogy ösztönzi a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését a vállalkozások körében, hiszen a most bevezetett Start-programok is lehetővé teszik a részidőben való támogatott foglalkoztatást.

A vállalkozásokat kedvezmény illeti meg, ha 14 éven aluli gyermeket nevelőt vagy családtagot ápolót, pályakezdőt, illetve három hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak akár részmunkaidőben is. Támogatásként az állam az összes bér- és járulékos költség legfeljebb 75 százalékát és a munkába járás helyközi utazási díjait térítheti meg. A gyesen lévők és az ötven év feletti tartósan munkanélküliek szintén részesülnek e kedvezményekben, de számukra még az egészségügyi hozzájárulás egészét is megfizetik.

Hiányzik a távmunka

A hazai vállalkozások egyelőre nem ismerték fel a távmunka előnyeit sem. Felmérések szerint jelenleg a munkavállalók ugyancsak 4 százaléka, azaz 140-150 ezer ember dolgozik ebben a formában. A számok ugyanakkor inkább csak becsült értékek, ugyanis pontosan nehéz megállapítani és mérni, hol mennyi a távmunkás – elsősorban a fogalom meghatározásának bizonytalansága miatt.

Nálunk hivatalosan az a személy minősül távmunkásnak, aki a hagyományos munkahelytől távol, a modern infokommunikációs eszközök segítségével, munkaszerződés keretében dolgozik legalább heti egy napot. Ezzel szemben a köznyelvben távmunkáról beszélnek akkor is, ha vállalkozói szerződéssel vagy "kényszervállalkozóként" dolgozik be valaki cégeknek, esetleg a munka egy részét rugalmas munkaidőben, otthon végzi el.

A munkaügyi szakemberek tapasztalatai szerint sokan szívesen végeznének ugyan otthonról munkát – egy felmérés szerint legalább 40 ezren vállalnák ezt a munkavégzési formát –, az állásajánlatok között azonban elvétve akad ilyen.

Ritka kivételt jelent ugyanakkor a Net-GRAL Kft., ahol az alapítástól kezdve alkalmaznak távmunkásokat elsősorban szoftverfejlesztési feladatokra. A cég egyik vezetője, Kádár Miklós a távmunka hasznának tartja az irodai költségek terén elérhető megtakarításokat és a nagyobb munkavállalói elégedettséget. Szerinte egy informatikai szakember hűségesebb a munkaadójához, ha engedik neki az otthoni munkát. Ma a főnökök leggyakoribb gondja ugyanakkor, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a munkatárs, akkor nem is dolgozik. A szemléletváltás ebben is elkerülhetetlen.

EU: hátul kullogunk

Uniós összehasonlításban Magyarország lényegesen elmarad az EU többi országának foglalkoztatási rátájától. Míg ugyanis hazánkban 58 százalék körüli a munkaképes korú lakosság körében a munkaerőpiacon részt vevők aránya, ez az Európai Unió tagállamaiban 64-65 százalék. E téren – a 27 uniós országból – csak Lengyelország és Málta van mögöttünk, igaz, 60 százalékosnál alacsonyabb a foglalkoztatási arány Szlovákiában, Olaszországban, Bulgáriában és Romániában is.

Az alacsony foglalkoztatottsági szintet a szakértők döntően a képzetlenek nagymértékű inaktivitásának tudják be; Magyarországon ugyanis az alacsony végzettségűek alig több, mint negyede dolgozik. Ez az arány azonban jó néhány volt szocialista országban sem jobb: az alacsonyan iskolázottaknak, képzetleneknek Csehországban, Lengyelországban és Litvániában mintegy 22, Szlovákiában 14 százaléka talált csupán kenyérkereseti elfoglaltságot magának. Ezen államokban viszont a magasabb végzettségűek közül többen dolgoznak, mint nálunk.

Nyugat-Európában fontos szerepet játszik a viszonylag magas foglalkoztatási ráta fenntartásában a részmunkaidős konstrukció, amely tömegek számára nyújt megélhetést és kötetlenebb életformát. Az Európai Unió régebbi tagállamainak többségében - Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban – 20 százalék fölötti a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, Hollandiában pedig az aktív korú népesség 45, s a munkában álló nők 72 százaléka dolgozik ebben a munkaformában. Az EU nyugati tagországaiban a távmunka is népszerűbb, mint nálunk: a munkavállalók 13 százaléka teremti elő megélhetésének költségeit ebben az atipikus konstrukcióban. (Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány eléri a 24 százalékot.)

Németországban, szeptemberben 39 713 millióan voltak állásban, 72 ezerrel többen, mint két hónappal előbb, és 638 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez a létszám a legmagasabb az ország 1990. októberi újraegyesítése óta. Szakértők szerint a foglalkoztatottak száma az exportgazdaság bővülése és a beruházási aktivitás miatt nő. Ugyanakkor tény, hogy az egész Európai Uniót tekintve Németországban majdnem a legkisebb a bérek növekedési üteme – 1,9 százalékos -; ezt csak Málta múlja alul.