e keress magadnak munkahelyet, hanem teremts munkahelyet!" – ez a mottója a Budapesti Corvinus Egyetem kisvállalkozói szakirányának. A fiatalok, miképp ez egy egyetemen szokásos, sok mindent tanulnak elméletben arról, mi a vállalkozás, mitől sikeres, és milyen veszélyek fenyegetik, hogyan kell üzleti tervet írni, és hogyan kell forrásokat keresni egy-egy életrevaló ötlet megvalósításához. Mégis, tanáraikkal együtt vallják, "úszni igazán csak vízben lehet megtanulni".
A diákok a hallgatói spin-off modell elnevezésű projekt keretében céget alapítva tanulják, mi is a vállalkozás. A modell kidolgozója, a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ, a UPC, az Infopark, az LSI Oktatóközpont és a ValDeal szervezetek támogatásával, a Regionális Egyetemi Tudásközpont keretén belül pályázatot ír ki olyan fiatalok számára, akik elszánják magukat saját vállalkozás létrehozatalára. Jóllehet az üzleti terv, amit e pályázatra benyújtanak, nagyon fontos, ugyanilyen fontos azonban az is, hogy a tervezők elszántak legyenek azoknak a kihívásoknak a megválaszolására, amelyekkel egy önálló vállalkozás alapítása jár.
Félmilliós induló tőke
A benyújtott pályázatokat szakértői zsűri értékeli, melynek során több tényezőt vetnek latba. Vajon életképes-e az üzleti ötlet, piacképes, illetve versenyképes lehet-e megvalósításkor, arányos-e a pályázó csapat felkészültségével, netán forrásaival és szakismeretével, és vizsgálják azt is, hogy személyükben a pályázat benyújtói kellő eltökéltséget mutatnak-e a megvalósításra. Siker esetén, ha elnyerik a pályázatot, maximum 500 000 forint támogatást kaphatnak cégük megalapítására és beindítására oly módon, hogy ez az összeg a már megalakult vállalkozás bankszámlájára kerül átutalásra, több részletben.
Mégsem e félmillió forint a legfontosabb segítség, amire a fiatalok számíthatnak, bár kétségtelenül számukra is fontos, hogy az indulás, az első vállalkozási bukás pénzügyi kockázatát ily módon átvállalja tőlük a szervezőcsapat. Legalább ilyen fontos azonban a folyamatos mentori segítség, amelyre egy éven keresztül számíthatnak. A mentor nem veszi le vállukról a vállalkozásműködtetés minden nehézségét, de tanácsaival segít, az esetleges megalapozatlan vagy elhamarkodott lépésektől megmenti őket, segít a piacra lépésben, a csapat megszervezésében, gyakran a termékek vagy marketingjük fejlesztésében, általában a vállalkozói csapat sikerében. A mentor tesz javaslatot a program irányítóinak a megítélt pályázati támogatás részleteinek folyósítására, igazolja az elköltött pénzek szabályszerű felhasználását, és figyelmezteti a csapatot, ha netán túlontúl kockázatos kalandba bocsátkoznának, vagy éppen lelkesedésük lanyhulása veszélyezteti a cég sikereit.
A spin-off modell sikere
Az első kísérleti pályázati kiírások még a hallgatók szűk csoportjait célozták. Mára kiterjedt a modell a Corvinus Egyetem közgazdasági karain túl a kertészeti, élelmiszer-ipari és tájépítészeti karokra és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki Karára, illetve az Infopark Rt.-re is. Míg kezdetben a modell neve Vállalkozásbarát egyetem, vállalkozóképes hallgatók volt, mára, alkalmazkodva a tágabb célcsoporthoz és merítési bázishoz, a hallgatói spin-off modell elnevezést használják. És valóban, az egyetemi padsorokból kipörgő hallgatói vállalkozások nagyon sokszor igyekeznek azt hasznosítani a piacon, amit egy-két hete-hónapja még tankönyveikből tanultak, illetve nagyon sokan arra építik vállalkozásukat, amire nekik maguknak szükségük van vagy lenne.
Az egyéves inkubációs periódus után az egyetem és a létrejött hallgatói spin-off vállalkozás kapcsolata szerződésileg megszűnik. A cég ekkor végelszámolásra is kerülhetne, az eddig létrejött cégek azonban fontosabbnak tartották a megmaradást a megszűnésnél (vagy csak féltek egy cég megszüntetésével járó hercehurcától?), és a vállalkozás továbbfolytatását határozták el. Legalább a vállalkozók számára, de sokszor más munkavállalók számára is biztosították az alapelv érvényesülését: Teremts magadnak munkahelyet!
Mire vállalkoznak az ifjak?
Az egyik csapat abból indult ki, mennyi gondot okoz a hallgatók számára, hogy az egyetem egyes tanszékei takarékossági okokból a tananyagot és sokszor még a röpdolgozatot is nem papíralapon, nyomtatva adják át a diákoknak, hanem honlapjukon teszik letölthetővé. Munkacsúcsok idején gyakran nehéz hozzáférni e szükséges irodalmakhoz. Ők azt vállalták, hogy letöltik és kinyomtatják a szükséges lapokat, olcsóbban, mint bármely más konkurens szervezet. Az olcsó árakat azzal tudják biztosítani, hogy a lapok alsó néhány centiméterét kiadják reklámozó cégeknek, akik ilyen módon kifizetik nemcsak a papír és a nyomtatás költségeit, de még némi nyereséget is biztosítanak a cégnek.
A program sikertörténetének értékelhető annak a hallgatónőnek az esete, aki építve arra, hogy vállalkozói szakos tanulmányai mellett párhuzamosan végezte a műegyetemi tolmácsképzőt is, barátnője pedig jelentős hányadban külföldön végezte tanulmányait, fordítóirodát alapított. Ennek ma már három éve. Cégük túl van az indulás nehézségein, árbevételük több mint 60 millió forint, és több mint tíz embernek adnak rendszeresen munkát, nem beszélve azokról az eseti munkavállalóikról, akik egy-egy feladatra, egy-egy fordításra szerződnek a több szervezeti átalakulás után ma Afford néven ismert fordítóirodával. Számos megbízást kaptak anyaegyetemüktől is, és a Corvinus Egyetem több EU-s és más pályázata csak úgy készülhetett el az Afford segítségével, hogy extra sürgősséggel vállalták a mindig utolsó pillanatban elkészülő pályázati dokumentációk kötelező angolra fordítását. Az ifjú vállalkozó hölgy vissza-visszajár a Corvinus Egyetemre, hogy különböző kurzusok keretében meséljen hallgatótársainak az indulás nehézségeiről, a vállalkozás különböző kihívásairól. Ők már nem is a holnap munkaadói, hanem már ma is jól menő mikrovállalkozásnak tekinthetők.
Rejtőzködő tehetségek
Tanári körökben még ma is divatos az a felfogás, hogy a diák tanuljon, és ne vállalkozzon. Bizonyára vannak szakmák, melyekben olyannyira keresett a diplomás, hogy egyetlen kérdés, vajon megtanult-e mindent, amit a képzés során előírtak számára. Nagyon sok olyan szakma is létezik azonban, amelyekben a pályakezdő fiatalt már fenyegeti a munkanélküliség, de legalábbis a lassabb és nehezebb állásszerzés réme, és ezekben a szakmákban módfelett hasznos, ha már az egyetemi évek során beletanulnak az üzleti fogásokba is.
Ilyen perspektivikus cégnek tekinthető a Mohány és Páfra elnevezésű csapat, akik, lévén szakmájuk is tájépítészet, bicikliutak tervezésével, kivitelezésével, erdei pihenők, padok és egyéb kisebb létesítmények megtervezésével és kivitelezésével foglalkoznak. Hasonló célokat követ a Green Fusion Betéti Társaság is, csak ők nem a szabad természetben gyakorolják szakmájukat, hanem bérházak belső udvarainak parkosítását vállalják. Munkát ma még elsősorban hallgatótársaiknak adnak, akiknek jól jön a mellékkereset. Nemsokára azonban eljutnak az üzleti, piaci kapcsolatok olyan szintjére, amikor önmaguknak és néhány alkalmazottjuknak is folyamatosan munkát biztosítanak majd, javítva szűkebb és tágabb környezetük életminőségét, és segítve foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását.
Mindig van néhány, az átlagost meghaladó önbizalommal rendelkező diák, aki úgy gondolja, annyi korszerű, naprakész, friss és fontos ismeretet kapott az egyetem padjaiban, hogy mindezt valamilyen tanácsadó vállalkozás keretében próbálja meg hasznosítani. Nekik általában rá kell döbbenniük arra, hogy a tanácsadáshoz nem elég az esetleg meglévő tudás, ahhoz az is szükséges, hogy a környezet ezt felismerje és elismerje, szükségesek tehát üzleti kapcsolatok, piaci kapcsolatok, szükséges az, hogy el is higgyék nekik, hogy tudnak tanácsot adni. Mindez bizony nem könnyű, még akkor sem, ha netán ebben is segítségükre van mentoruk, vagy egyes esetekben a projektet szervező Kisvállalkozás-fejlesztési Központ.
Az informatikát tanuló műszaki egyetemisták helyzete persze könnyebb, mint a Corvinus Egyetem hallgatóinak, hiszen ők, amikor szakmájukban vállalkoznak – például web2-es platformot hoznak létre –, ma divatos, mindenki által perspektivikusnak tekintett vállalkozásba kezdenek. Elsősorban rájuk gondolhatott a projekt irányítója, a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatója, amikor a hallgatói spin-off vállalkozások konferenciáján a jelenlevőkön körbetekintve azt mondta: "Meglehet, itt ül körünkben a következő évtized Bill Gatese, csak még nem ismerjük, még rejtőzködik".
Hallgatói spin-off modell workshop
A három év tapasztalatait összegyűjtendő és kicserélendő jöttek össze a vállalkozó hallgatók, mentoraik és szponzoraik, valamint érdeklődő partnereik, hogy egynapos konferencia keretében értékeljék az elért eredményeket, és meghatározzák a továbblépés útjait. A tapasztalatokat mindenki által aláírt nyilatkozatban összegezték, amelyben a többi között a következőket fogalmazták meg:
"Széchenyi István gondolata a kiművelt emberfők sokaságáról, mint a nemzet gazdagságának forrásáról napjainkban időszerűbb, mint valaha. Mégis látható, hogy a kiművelt emberfők sokasága nem eredményezi automatikusan a gazdagságot, ehhez megfelelő jogi, szervezeti és pénzügyi keretet is biztosítani kell.
A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy az egyetemi hallgatók kreativitását fejlesztő és kihasználó hallgatói spin-off modell egy hatékony út az egyetemi tanulmányok, az akadémiai tudás, az elvont ismeretek üzleti modellé változtatására. A hallgatói spin-off modell jelentősége az innovációs potenciál fejlesztésében és kiaknázásában nehezen túlbecsülhető. A modell ugyanakkor azzal, hogy egyszerre épít a hallgatók öntevékenységére, az oktatók tapasztalatára és a szponzorok pénzügyi támogatására, sikerrel segít az ifjú generáció vállalkozói szocializációjában is.
A »Ne keress magadnak munkahelyet, hanem teremts!« jelszó jegyében e program keretén belül a fiatal diplomások már eleve vállalkozóként kapcsolódnak be a társadalmi munkamegosztásba, és a sikeres cégek pedagógiai, morális és nemsokára financiális segítsége fejlődővé és önfenntartóvá teszi a programot. E pozitívumait látva meggyőződésünk, hogy a hallgatói spin-off modell figyelemre és támogatásra méltó.
Amikor felhívjuk a figyelmet e modell szükséges támogatására, elterjesztésére, nem elsősorban állami pénzügyi forrásokra gondolunk (bár nyilvánvalóan ezek is szükségesek a projekt sikeréhez), hanem olyan erkölcsi támogatásra, amely a sikeres vállalkozások tapasztalatait csatornázza be a mentorprogramba, amely új távlatokat nyit üzleti angyalok közreműködésének, amely visszterhes állami támogatásokkal (kamatkedvezményes hitelekkel) teszi elérhetővé a vállalkozás világát az ifjú értelmiségi generáció számára.
A program, amely ma már több egyetemen, illetve több karon került meghirdetésre, egyértelműen tanúsítja, hogy nincsenek olyan ifjúsági csoportok, amelyek eleve alkalmatlanok lennének a vállalkozásra, ugyanakkor a különböző profilú intézmények fiataljainak eltérő lehet a vállalkozói affinitása. E tulajdonságok azonban nem öröktől fogva valók és nem változatlanok, hanem előbb-utóbb minden felsőoktatási intézményben gyökeret verhetnek az üzleti, vállalkozói megfontolások.
Ehhez a programhoz kérünk egyfelől pénzügyi és szakmai segítséget, és e projekthez történő csatlakozásra hívjuk fel az ország más felsőoktatási intézményeit."
Mottó: "Európának több munkahelyre van szüksége. Munkahelyeket vállalkozók hoznak létre. Következésképp Európának több vállalkozásra van szüksége." (Georges Jacobs, a UNICE elnöke.)
