Jóllehet egészségügyi szempontból az iroda tűnhet a legártalmatlanabb munkahelynek, azonban itt is sok tényező okozhat bajt, amire talán nem is gondolunk. A számítógép, illetve a neoncsövek látásrontó hatása talán az egyetlen, amiről már mindenki hallott. Sőt, törvények szolgálják a védelmet. Szakemberek szerint a képernyő előtti munka "gyermekbetegségein" már túljutottunk, de a korszerűbb berendezések és technikák miatt újabb nehézségekkel szembesülhetnek a foglalkoztatók.
"Sik-building szindróma"
Groszmann Mária, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség mb. elnökhelyettese szerint bár valóban kevesebb veszélye van az irodai munkának – a szabálytalanságok döntő többségét fizikai munkakörökben, ott is elsősorban az építőiparban találják –, azért itt is akad tennivaló.
Az irodai munkahelyeket mindinkább korszerű, modern irodaházakba költöztetik, aminek sok-sok pozitívuma mellett megvannak a negatív hatásai is. A korszerű, formatervezett bútorok között, kulturált, kellemes környezetben is komolyan ki vagyunk téve az egészségkárosító veszélyeknek. Groszmann Mária szerint nem véletlen használatos az új fogalom, amit csak "sik-building szindróma" néven említ a szakirodalom vagy éppen a köznyelv.
Új kockázatot jelent például, hogy ezen épületekben nincs természetes szellőzés, hanem központi légkondicionálón keresztül gondoskodnak a levegő cseréjéről. Ha a berendezés tiszta, jó a légcsere, vagyis friss levegő kerül folyamatosan az irodákba, akkor nem okozhat panaszokat. Ha azonban nem, annak súlyos következményei is lehetnek – figyelmeztet a főorvosnő, aki szerint ennek tünetei kezdetben legfeljebb kisebb kellemetlenséget okoznak. Ha valakinek kapar a torka, tüsszög, viszket az orra, nemigen gondolná, hogy e mögött komolyabb okok lehetnek. Pedig épp ezek a "sik-building szindróma" első tünetei.
Vegyi anyagok
De ugyanígy a modernizáció kísérője azon vegyi anyagok hatása, amelyeket a vadonatúj bútorok kezelőanyagai bocsátanak ki. Készítésükhöz többnyire laminált lemezeket, ezekhez pedig műgyantát használnak, amin keresztül úgynevezett irritatív hatású anyagok jutnak folyamatosan a levegőbe, ami ugyanúgy irritálja a légutakat – mondja a szakember.
E körülményeket azért is fontos figyelni, mert a panaszok, amelyekkel a munkavállalók esetleg a háziorvosukhoz fordulnak, biztosan nem jelzik, mi is lehet a háttérben. Igaz, szerencsésebb esetben a foglalkozás-egészségügyi orvosnál keresik a dolgozók a segítséget, hiszen az ottani doktornak már észre kell vennie, ha sorozatosan jelentkeznek a panaszok.
Groszmann Mária szerint viszont a képernyő előtti munkával kapcsolatban is maradtak problémák, még ha a valóban modern számítógépek káros hatásairól immár nemigen beszélhetünk. Az a körülmény azonban, hogy a dolgozó folyamatosan a gép előtt ül, szintén egészségügyi problémákhoz vezethet.
Ha valaki tartósan egy pontra figyel, ez nemcsak a szemet fárasztja, de szellemi kifáradást is okoz. Ugyanilyen probléma a zaj, ami az irodában nem közvetlenül a hallást veszélyezteti, hanem szintén szellemi megterhelést okoz. Akár egy alacsony, viszont folyamatos, monoton háttérzaj is káros lehet. Az izoláltság ugyanis csak erősíti a hatást, itt akár minimális zaj is zavarja a koncentrálást, elvonja a figyelmet, ami mind több hibát eredményez. Ez ingerültséget okoz, fokozza a feszültséget, s ugyancsak a lelki megterhelést növeli.
Kimerültség és stressz
A képernyő előtti munkavégzés legfőbb negatív hatása az elfáradás, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Összetettebb a terhelés, ha adatbevitel is történik, hiszen a szemnek alkalmazkodnia kell. A képernyőfigyelés olyan panaszokat okozhat, mint a homályos távolra látás, vörös, fájó szemek, fejfájás, vibrálás, kettős látás, de előfordulhat kimerültség és stressz.
Foglalkozás-egészségügyi szakemberek vizsgálatai szerint a számítógéppel ellátott munkahelyek elterjedése összefüggésbe hozható a látó- és az izom-, illetve a vázrendszer, valamint bizonyos idegek fokozott megterheléséből eredő egészségügyi panaszokkal.
A kar, a kéz és a vállöv átmeneti elfáradásától a tartós fájdalmon át a krónikus lágyrész-változásokig sok probléma előfordulhat. A hát, a nyak és a fej hosszú idejű statikus helyzete szintén egészségügyi panaszokat okozhat. Emellett számolni kell az ülőmunkával járó egyéb egészségromlással is: kialakulhat aranyér, a comb nyomása miatt pangás a visszerekben, a kismedencében.
Tervezési normák
Az a tény, hogy ahol modern környezet, ergonómiailag is jól kidolgozott bútorok veszik körül a munkatársakat, egyértelműen segíti a munkavégzést. Noha tervezési normák léteznek az egészséges irodai munkahelyek kialakításához, mégis, ha ehhez nincsenek mankók, akkor hibádzik a megvalósítás.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján azok az irodai munkák a legveszélyesebbek, ahol a dolgozónak folyamatosan figyelnie kell a monitort; ahol akár órákon keresztül le sem veheti a szemét a képernyőről. Ez fokozza a szellemi terhelést, a kifáradást, ami egyenes út a stresszhez.
Ahogy szigorodnak a munka-egészségügyi követelmények, s javulnak a körülmények, mind több helyen végzik el az úgynevezett kockázatelemzést, ami segíthet megelőzni a bajt. A szakemberek szerint ugyanis, ha a kockázatokkal mindenki tisztában van, jó munkaszervezéssel kivédhetők a veszélyek. Ez viszont a munkaadók felelőssége. Mivel azonban vannak a hatókörükön kívüli esetek, éppen ezért találta ki a "rendszer", hogy a foglalkoztatóknak foglalkozás-egészségügyi orvosról kell gondoskodniuk, akinek az a dolga, hogy rendszeresen megfigyelje a munkavállalókat. Ha pedig bármit észlel, azonnal kezdeményezheti a munkaadónál a változtatást.
A munkabalesetek harmada titokban marad
Az Unióban három és fél percenként hal meg valaki munkavégzésre visszavezethető okok miatt, vagyis évente több mint 150 ezer ember veszíti életét munkahelyi baleset vagy foglalkoztatási betegségek következtében.
Jóllehet a halálos foglalkozási és munkahelyi balesetek terén Magyarország nem áll rosszul, ugyanakkor nem elhanyagolható a munkáltatók által eltitkolt esetek száma. A munkavédelmi bírság kiszabható mértéke akár tízmillió forint is lehet. A bíróság a sérült dolgozónak kártérítést ítélhet meg, s ha bebizonyosodik, hogy a foglalkoztató hibázott, akkor a dolgozó kórházi kezelésének kontója is őt terheli. Ezek derültek ki azon a tájékoztatón, amelyen a "Kezdeményezés az egészséges munkahelyért" programot mutatták be, igazolván: indokolt az átfogó tájékoztatás. Gódor János, az Európai Bizottság Munkavédelmi Ügynöksége itthoni képviselője azt mondja: a kimutatások szerint, ha az OEP-nél bejelentett megbetegedéseket és a munkahelyi balesetekről szóló bejelentéseket összevetik, arra lehet következtetni, hogy a bejelentett és az eltitkolt munkabalesetek közt körülbelül 30 százalékos lehet az eltérés. A szakemberek szerint a kis- és középvállalkozások számára a legnagyobb munkavédelmi problémát az információhiány jelenti, ezen próbálnak változtatni ingyenes oktatás szervezésével. Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja szerint jellemző, hogy olyan dolgozók szenvedik el a legsúlyosabb baleseteket – s közülük halnak meg a legtöbben is –, akik foglalkoztatási jogviszonya nem teljesen rendezett. A szakember azonban leginkább azt tartja aggályosnak, hogy egy most készült felmérés szerint az iskolák nagy része a szakmai képzés során nem törődik a munkabiztonsággal, erről az intézmények többségében nem is hallanak a diákok.
A legfrissebb felmérések szerint az európai munkavállalók közel 28 százaléka vallja, hogy olyan krónikus egészségi problémái vannak, amelyek összefüggésbe hozhatók jelenlegi vagy korábbi munkájával, s 35 százaléka úgy érzi, hogy munkája veszélyezteti az egészségét. Az építőipar, a mezőgazdaság, a halászat, a szállítás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások ma is különösen veszélyes üzemnek számítanak. A kis- és középvállalkozásoknál következik be az üzemi balesetek 82, a halálos baleseteknek pedig 90 százaléka.
Uniós irányelvek
A felügyelők szerint számos körülményre a munkaadóknak kell figyelniük. Például arra, hogy gondoskodjanak a világítás folyamatos karbantartásáról, a mesterséges szellőztető rendszeres tisztításáról, csíramentesítéséről. Ott, ahol nagy a munkatempó vagy a monotonitás, gondoskoadni kell pihenőidők közbeiktatásáról. Lehetővé kell tenni az előzetes, illetve a későbbiekben az időszakos orvosi vizsgálatokat, a dolgozókat pedig rávenni a rendszeres részvételre.
Több mint két éve megszületett az a jogszabály, amely az erre vonatkozó európai uniós irányelvekhez igazodva előírja az úgynevezett képernyő előtti munkahelyek minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. A munkáltatók tavaly év végéig kaptak felkészülési időt a jogszabálynak megfelelő munkakörülmények kialakítására, az idén az ÁNTSZ szervezetei már ellenőrizhetik, és akár bírságolhatják is a szabályszegőket. Az előírás szerint a munkáltatónak rendszeresen ellenőriznie kell a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeit. A munkáltató köteles szemvizsgálatra elküldeni alkalmazottját, a munkavállaló pedig köteles ezen részt venni.
Szakorvosi vizsgálat
A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos végzi, s ha szükséges, beutalja a dolgozót szemészeti szakvizsgálatra. Ha ennek eredménye indokolja, illetve a munkavállaló által egyébként használt szemüveg vagy kontaktlencse nem megfelelő a képernyő előtti munkavégzéshez, a munkáltató köteles ellátni a megfelelő szemüveggel a dolgozót, illetve viselni ennek költségeit.
A képernyő előtt dolgozóknál a munkáltatónak vizsgálnia kell a látásromlást és a fizikaiállapot-romlást előidéző tényezőket, valamint a pszichés megterhelést. A folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként tízperces szünetekkel kell megszakítani, a monitor előtti tényleges tevékenység pedig nem haladhatja meg a napi hat órát.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a munkaidő hat órára rövidülne, hanem csak annyit, hogy a folyamatosan képernyő előtt töltött idő nem haladhatja meg a hat órát, azaz másfajta munkatevékenységet is kell végezni. A jogszabályt kidolgozó egészségügyi szakemberek szerint hat óránál tovább ugyanis nem tud összpontosítani az ember. A gyakorlati alkalmazás során azonban problémát jelent majd, hogy sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem érdeke a munkavégzés időbeni korlátozása.
S végül, ahol igazán van teendő, az a szociális munkafeltételek megteremtése. Jelesül, hogy mindenütt legyen tisztálkodásra, étkezésre, pihenésre alkalmas, elkülönített helyiség. A szakemberek szerint tudatosítani kell a szervezetekben: ha a munkatársak érzik, hogy figyelnek egészségükre, testi épségükre, hatékonyabban, motiváltabban dolgoznak, csökken a fluktuáció, kevesebb lesz a betegségek miatti hiányzás. A jótékony gazdasági hatások mellett a cég jó hírnevét is növeli, ha kiemelt figyelmet fordít az egészségvédelemre.
Dolgozói közérzet
Egy, a munkafeltételeket vizsgáló friss európai felmérés szerint a munkavállalók közel 28 százaléka azt vallja, hogy olyan krónikus egészségi problémái vannak, melyek összefüggésbe hozhatók jelenlegi vagy korábbi munkájával, a munkavállalók 35 százaléka pedig úgy érzi, hogy munkája veszélyezteti az egészségét.
Magyarországon a munkahelyeken elszenvedhető ártalmaknak kisebbik része a közvetlen baleset. A "benti" pszichikai ártalmak az igazán súlyosak. A Gordio Tanácsadó Csoport korábban nyilvánosságra hozott kutatása szerint minden második magyar munkavállaló stressz alatt dolgozik. A további negyven százalék élete sem mondható nyugalmasnak, ugyanis folyamatos nyomás alatt végzik a munkájukat. Legtöbben az idő szorítása, a túl sok feladat, az elviselhetetlenül gyors ritmus miatt panaszkodnak.
Mindez pedig azt jelenti, hogy aki dolgozik, ébren töltött idejének nagyobb részét nehezen elviselhető feszültségben tölti. Heti átlagban 44,5 órát. Tehát napi egy órával többet, mint amennyi a törvényes munkaidő. Az emberek zöme az elvárások miatt vállalja a hosszú műszakot. Az ártalmak többsége azonban nehezen mérhető, legfeljebb az eredménye látványos, akár drámai.
A munkahelyi vezetők intézkedései, a vezetői támogatás elmaradása a leggyakrabban említett kellemetlenség. A rossz és feszült hangulat, az állandó stressz következménye az általános kimerültség és az erős hátfájás, illetve a szinte menetrendszerű fejfájás. A fizetség mellett a munkahely "ad még" magas vérnyomást, gyakori fulladást, mellkasi fájdalmakat, sajgó, fájó végtagokat. A válaszadók negyede ugyanakkor 11 napnál is többet dolgozott betegen, mert félt, hogy elveszíti munkahelyét.
Munkában az ÁNTSZ
A vonatkozó rendelet előírásainak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területi szervei ellenőrzik. Bármelyik képernyős munkahelyen számíthatnak ellenőrzésre a munkáltatók. Az ÁNTSZ munkatársai a helyszíni vizsgálat során jegyzőkönyvet vesznek fel, s ha mulasztást tapasztalnak, határidő kitűzésével felszólítják a munkáltatót a hiányosságok pótlására. Ha az érintettek a felszólítás ellenére sem teremtik meg a megfelelő munkakörülményeket – és ezzel veszélyeztetik munkavállalóik egészségét –, akkor 50 000 forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki velük szemben.
Nemzetközi kampány
A felmérés szerint a munka után sem csak a pihenés következik. Az anyagi gondok erősen, de a közéletinek nevezhető feszültségek sem elhanyagolható mértékben terhelik az embereket. Magyarországon még nem, a tengerentúlon azonban már nem bizonyul önzetlen jótékonykodásnak, ha egy cég törődik dolgozóinak jobb közérzetével. Papíron persze nálunk is minden rendben van. A KSH adatai szerint a munkavállalók 88 százaléka részesül a munkahelyén egészségvédelemben: összesen 1150 orvos áll rendelkezésükre. Időközben nálunk is elindultak az egészségbarát munkahelyi versenyek.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség tavaly indította el a Kezdeményezés az Egészséges Munkahelyért (KEM) kampányát, kifejezetten az újabb uniós tagok számára. Ennek során a 14 országban 40 ingyenes szemináriumból álló képzéssorozatot rendeznek, amelyen a kockázatértékelésről szóló útmutatóval látják el a résztvevőket. A program egyik legfőbb célja, hogy preventív szemléletű munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kultúrát honosítsanak meg a tagállamokban. E célból a tagországokban működő Nemzeti Fókuszpontok a kkv-k számára hasznos ismeretanyagot nyújtanak: a kockázatértékeléssel kapcsolatos kiadványokat készítenek, és internetes szolgáltatásokat is hozzáférhetővé tesznek különböző témákban, úgymint a fogyatékossággal élő személyek integrációja, munkahelyi megtartása, a biológiai veszélyek vagy a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzése.
Számítógépes munkahely
Ma már szinte nincs is olyan cég, ahol ne használnának számítógépet. A jogszabály azonban igyekszik pontosan körülírni, hogy melyek azok a munkahelyek, ahol ki kell alakítani az úgynevezett képernyős munkavégzés biztonságos feltételeit.
Képernyős munkahelynek minősíti a rendelet az olyan munkaeszközök együttesét, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (például billentyűzet, szkenner, kamera), egyéb perifériák (egér, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges egyéb tartozékok, szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. A rendelet szabályai minden szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkoznak, ha munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen számítógépet használnak. Becslések szerint ez több mint háromszázezer számítógéppel dolgozó munkavállalót érint.
A jogszabály általános követelményként előírja például, hogy a komputert és a hozzá kapcsolódó munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, üzembe helyezni és üzemben tartani, hogy a rendeltetésszerű használat ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalóknak.
A monitor használata
A jogszabály olyan monitor használatát írja elő, amely mentes a tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, azaz nem okoz kényelmetlenséget, látási nehézséget használójának.
A képernyőn megjelenő jeleknek jól definiáltaknak és világos formájúaknak, megfelelő méretűeknek kell lenniük, a jelek és a sorok közötti szükséges térközzel. A képnek stabilnak kell lennie, nem fordulhat elő villódzás. Az is előírás, hogy a fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható, valamint a monitor – a használó igényeinek megfelelően – szabadon elfordítható, dönthető legyen. Emellett külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát is lehetővé kell tenni.
A rendelet azt is előírja, hogy a billentyűzetnek szintén dönthetőnek és a monitortól különállónak kell lennie, annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartásban helyezkedhessen el, ne fáradjon el a karja és a keze. A billentyűzet előtt elég helyet kell hagyni ahhoz, hogy a számítógép-kezelő megtámaszthassa a kezét és a csuklóját. A billentyűzet felszínének – a fényvisszaverődés elkerülése érdekében – fénytelennek kell lennie. A billentyűkön lévő jeleknek egymástól könnyen megkülönböztethetőknek és a munkahelyzetből jól olvashatóknak kell lenniük.
A munkaasztal vagy munkafelület nem lehet fényvisszaverő felületű, s akkorának kell lennie, hogy teret adjon a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezésének. Az asztalon állítható laptartót kell elhelyezni, amelyről - rögzített állapotban – kényelmesen lehet olvasni.
Előírás továbbá az is, hogy a munkaszék legyen stabil, ne gátolja a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. További feltétel, hogy a szék magasságát könnyen lehessen változtatni, támlája pedig magasságában állítható és dönthető legyen, végül a munkavállaló igénye szerint lábtámaszt vagy saroktámaszt is kell adni.
A helyiség kialakítása
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak elegendő mozgástér álljon rendelkezésére. Az általános, illetve helyi világításnak (munkalámpa) kielégítő megvilágítást – és megfelelő kontrasztot – kell adnia a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit is.
Meg kell előzni a képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést, mégpedig úgy, hogy a munkaterem és a munkahely megtervezését össze kell hangolni a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. Ennek érdekében az úgynevezett képernyős munkahelyek megtervezésének követelménye, hogy a fényforrások (ablakok, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, s amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokat igazítható takaróeszközökkel kell ellátni (szalagfüggöny, redőny, reluxa stb.), hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
S figyelni kell a munkahelyi hőmérsékletre is. A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak kellemetlen érzést okozzon. A munka-egészségügyi szakemberek szerint a legideálisabb hőmérséklet a 21-23 fok. Emellett a számítógépet kezelő munkavállalót védeni kell a sugárzó és áramló hőhatásoktól, valamint az asztal alatt hőt termelő berendezésektől is.
