Adóváltozások

Személyi jövedelemadó megállapítása

Az adótörvények 2006. decemberi módosításával váratlan fordulatot vett a személyi jövedelemadó év végi megállapítására vonatkozó szabályozás. Emlékezetes, hogy a pénzügyi kormányzat két évvel ezelőtt bevezette az ún. adóhatósági adómegállapítás intézményét, amely szerint az APEH állapítja meg a magánszemély adóját, mégpedig a kifizetői adatszolgáltatás adatai alapján. Az igen bonyolult rendszerű megállapítást – az adatszolgáltatások helyességét is figyelembe véve – csak igen kevesen, mindkét évben alig 10-10 ezren választották. Nagyobb "tömegre" csak a 2006. adóévre vonatkozóan lehetett számítani, hiszen a törvényalkotók stratégiai döntést hozva ekkortól megszüntették volna az immár 18 éve jól működő munkáltatói adómegállapítást.

Az adózással, bérszámfejtéssel foglalkozó szakemberek számítottak az adómegállapítási szabályok újabb módosítására, amelynek eredményeként a személyi jövedelemadót vagy munkáltatói, vagy adóhatósági adómegállapítással, vagy pedig önadózással kell megállapítani. A különböző módszerekhez különböző feltételrendszerek kapcsolódnak, ezeknek függvényében választhat a magánszemély, de a törvény a munkáltatóknak is adott némi döntési lehetőséget.

Munkáltatói adómegállapítás

A személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvény a 2006. adóévi elszámolásra is alkalmazandó módon újra tartalmazza a munkáltatói adómegállapítás szabályait.

A munkáltatói adóelszámolás választásának feltételei

A munkáltatói adóelszámolást az a magánszemély választhatja, aki február 15-én munkaviszonyban áll, és kizárólag a munkáltatótól, vagy esetleg egymás után több munkáltatótól származott jövedelme. Választható az elszámolás akkor is, ha a munkaviszonyból származó jövedelem mellett kizárólag társadalombiztosítási, családtámogatási ellátást, önkéntes tartalékos katonai illetményt, illetve munkanélküli-ellátást kapott az alkalmazott.

Munkáltatói megállapítást lehet alkalmazni a társas vállalkozás tagjai esetében is, amennyiben a magánszemély kizárólag a társaságtól kapott jövedelmet, vagy esetleg emellett társadalombiztosítási, családtámogatási, munkanélküli-ellátásban, önkéntes tartalékos katonákat megillető illetményben részesült. Az adómegállapításnak feltétele, hogy a jövedelemigazolásokat és az adókedvezményeket igazoló dokumentumokat a magánszemély a munkáltató rendelkezésére bocsássa, az őt megillető adókedvezmények között sorrendet állítson, illetve valamely adókedvezmény figyelmen kívül hagyását kérje.

A munkáltatói adóelszámolásból kizártak köre

Kizárja a munkáltatói elszámolást, ha a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmazott, kivéve a törvény szerint igazolás nélkül is elszámolható költségek figyelembevételét. Ezenkívül minden olyan körülmény kizárja a munkáltatói adómegállapítás választását, amely az adóhatósági adómegállapítást is kizárná. Így munkáltatói elszámolásra sincs lehetősége:

– az egyéni vállalkozónak,

– a tételes átalányadózónak,

– a mezőgazdasági őstermelőnek (kivéve, ha egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz),

– illetve a nem belföldi magánszemélynek.

Az, aki külföldön is adóztatható jövedelmet, tőzsdei ügyletből, bevallás alá eső árfolyamnyereségből származó, vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerez, aki ingatlan bérbeadásából jut bevételhez, akit alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatnak, sem adóhatósági, sem munkáltatói megállapítást nem választhat. Kizáró feltétel az adó-, adóelőleg- vagy különadó-fizetési kötelezettség, valamint a kedvezményezett részesedéscserével összefüggő értékpapír-nyilvántartási kötelezettség is.

Nincs választási lehetőség, ha valamely korábban igénybe vett adókedvezmény növelt összegű visszafizetési kötelezettsége terheli a magánszemélyt, vagy a tandíj halasztott kedvezményét, felnőttképzési díjkedvezményt, Sulinet vagy alkalmi foglalkoztatás kedvezményét kívánja figyelembe venni, illetve nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik.

A munkáltatói adómegállapítás bejelentése

A munkáltatói adómegállapítás törvényi feltételeinek megléte esetén a megállapítást annak a munkáltatónak kell megtennie, amellyel a magánszemély az adóévet követő február 15-én munkaviszonyban áll.

A munkáltatói adómegállapítás választásának határideje

A munkáltatói adómegállapítás választásáról február 15-éig kell nyilatkoznia a magánszemélynek, a szükséges igazolásokat és egyéb rendelkezéseket március 20-áig kell átadnia. Az adómegállapítást május 20-áig kell elkészíteni, és erről ekkor igazolást kell adni a magánszemély részére. Az adatokat az adóhatósághoz június 10-éig kell elektronikus úton továbbítani. Az elszámolt adókülönbözetet a legközelebbi kifizetéskor, de legkésőbb június 20-áig kell rendezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a levonást még két hónapig folytatni lehet, mégpedig az esedékes egészségbiztosítási, nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékos mértékével. Ha a teljes elszámolás még ekkor sem fejeződik be, akkor a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíteni kell a magánszemély illetékessége szerinti adóhatóságot. A magánszemély ekkortól kérhet az adóhátralékra fizetési könnyítést.

Az elszámolás utólagos módosítása

Amennyiben a munkáltatói elszámolást a magánszemély jogszerűen választotta, utóbb mégis annak módosítására van szükség, akkor ezt a már ismert, a korábbiakban hatályos szabályok szerint kell megtenni. Ha a módosításkor a magánszemély még munkaviszonyban áll, akkor az adót a munkabér 15 százalékával hat hónapon keresztül kell levonni, és a feltárásig eltelt időszakra önellenőrzési pótlékot kell megállapítani és bevallani. Ha valamilyen oknál fogva nem vonható le teljesen az adókülönbözet, akkor 15 napon belül az APEH-ot kell értesíteni. Ha a magánszemély a hibás elszámolás felfedezésekor már nem áll munkaviszonyban, vagy esetleg már önellenőrzéssel módosította a bevallását, vagy elhunyt, akkor a volt munkáltató értesítése alapján a magánszemély illetékes adóhatósága állapítja meg az adót.

 

Munkáltatói közreműködés az adóhatósági adómegállapításban

Az újonnan bevezetett szabályozás a munkáltató számára a magánszemély adómegállapításában közreműködési kötelezettséget ír elő, de a közreműködés formáját megválaszthatja. Ez azt jelenti, hogy ugyan nem kötelező a munkáltatói adómegállapítást teljesíteni, de ha a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, akkor kötelező az adóhatósági adómegállapításban részt vennie. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatót a választás joga nem magánszemélyenként, hanem az intézmény alkalmazása szempontjából illeti meg.

Abban az esetben, ha a munkáltató nem vállalja az adómegállapítást, és a magánszemély nincs kizárva az adóhatósági adómegállapítás lehetőségéből, és ezt kéri, a munkáltató köteles közreműködni az adóhatósági megállapításhoz szükséges nyilatkozat megtétele és ennek továbbítása során. Ez praktikusan azt jelenti, hogy február 15-éig az adómegállapítás módjáról – azaz a munkáltatói elszámolásról vagy az adóhatósági megállapításról – nyilatkoztatni kell a magánszemélyeket.

Munkáltatóra vonatkozó határidők

A magánszemélynek az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozatát is február 15-éig kell megadnia a munkáltatónak, valamint ekkor kell az adó 1+1 százalékának felajánlásáról is nyilatkozni. Az adómegállapításhoz szükséges nyilatkozat elsősorban a magánszemély személyes adatait tartalmazza, továbbá kifizetőinek azonosító adatait és az igénybe venni kívánt adókedvezményeket. A munkáltatónak a megtett nyilatkozatot alaki szempontból kell felülvizsgálnia, ami a saját nyilvántartásában szereplő adatok és a magánszemély által a nyilatkozatban szereplő adatok egyezőségének vizsgálatát, az esetleges elírások kijavítását, a hiányzó adatok pótlását jelenti. Egyebekben a munkáltató a közölt adatok valódiságáért nem felel. A magánszemély nyilatkozatát fel kell dolgozni ahhoz, hogy a munkáltató teljesíteni tudja március 12-éig az adatok elektronikus űrlapon történő továbbítását.

Bírság a munkáltató hibája miatt

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a nyilatkozat nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, akkor a munkáltatót 100, illetve 200 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatja.

Munkáltatói elszámolás vagy közreműködés

Az ismertetett szabályokból jól látható, hogy a jogalkotó inkább a munkáltatói elszámolás alkalmazására ösztönöz. Hiszen akár a munkáltatói elszámolás, akár az adóhatósági adómegállapításban történő közreműködés esetén a munkáltató rendelkezésére álló béradatokat kell felhasználni. A munkáltatói elszámoláskor a bérprogram adatait kell átemelnie az adóhatóság által előírt adatformátumba, míg az adóhatósági megállapítás közreműködőjeként gyakorlatilag először rögzítenie kell a magánszemély nyilatkozatát, majd annak ellenőrzése és kijavítása után azt kell átemelnie az elektronikus űrlapba. A magánszemély adóévi adatait munkáltatói elszámolás miatt június 10-éig, míg közreműködés esetén már március 12-éig kell továbbítani az állami adóhatósághoz. Ráadásul ez utóbbi határidő elmulasztása, vagy az adatok hibás, hiányos továbbítása miatt a munkáltató mulasztási bírsággal is felel.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkáltatót természetesen csak annak a magánszemélynek az adómegállapításában terheli közreműködési kötelezettség, aki megfelel a törvényi feltételeknek, és vagy a munkáltatói elszámolást, vagy az adómegállapítást kéri a munkáltatótól. Ha a magánszemély február 15-éig az adóhatósághoz küldi el adómegállapítási nyilatkozatát, vagy nyilatkozattételre nem jogosult, illetve arról nyilatkozik, hogy önadózó kíván lenni, akkor a munkáltatónak nincs feladata.

Változó jövedelmi szabályok

Összevonandó jövedelem, adótábla, adókedvezmények

Már 2005 novemberében kihirdették a 2007-re érvényes adótáblát, és ez január 1-jétől hatályba is lépett. Ennek megfelelően az alsó kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forintra emelkedik a korábbi 1 millió 550 ezer forintról. Az adókulcsok – 18, illetve 36 százalék – nem változnak. Ez az adómérték és adótábla vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozóra és mezőgazdasági kistermelőre is.

Az adójóváírás, kiegészítő adójóváírás mértéke és szabálya nem változik, tehát ebben az évben is legfeljebb havi 63 ezer forint bérjövedelem adómentességét teszi lehetővé a törvény.

Adókedvezmények

Az adókedvezmények körében jelentős változás történt, erről korábbi lapszámunkban már részletesen írtunk.

Megszűnt a nyugdíj adómentessége, 2007. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak számít. Amennyiben a magánszemély a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló jövedelmet szerez, akkor az adóalap megállapítása során a nyugdíj összegét is figyelembe kell venni, bár a rá eső adót nem kell megfizetni. A nyugdíjjal a jövőben az adókedvezmények korlátainál is számolni kell. Ha a magánszemély kizárólag nyugdíjban részesül, akkor természetesen semmilyen adókötelezettség nem terheli.

Munkáltatói juttatások

2007-től néhány, a munkáltató által adható juttatás adómentes értékhatára növekszik.

Étkezési utalvány

A munkáltató által a munkavállaló részére természetben biztosított étkeztetés adómentes értékhatára havi 10 ezer forintra emelkedik. Az értékhatár az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, illetve közétkeztetési szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány esetében is 9 ezer forintról havi 10 ezer forintra nő. A kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványnál az adómentesség értékhatára 4500 forintról 5 ezer forintra emelkedik. A rendelkezés alapján a munkavállalóval azonos elbírálás alá esik a szakképző iskolai tanuló, a szakmai gyakorlatát töltő hallgató, valamint a munkáltatótól nyugdíjba ment magánszemély is.

Iskolakezdési támogatás

A munkáltató által adható adómentes iskolakezdési támogatás összege a korábbi 19 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik. A juttatás egyéb feltételeiben nem változik.

Csekély értékű ajándék

Az eddigi szabályok szerint csekély értékű ajándékot évente a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó mértékben, három alkalommal adhatott a kifizető adómentesen. Ez a lehetőség a juttató tekintetében szűkül. Ez azt jelenti, hogy az adómentes juttatásra a munkáltató, illetve szakszervezet jogosult a törvényben meghatározott személyi kör tekintetében. Szakszervezet esetében a kedvezményezett személyi körbe tartozik a tag, a nyugdíjas tag, az említett személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, valamint az elhunyt tag közeli hozzátartozója. A munkáltató esetében megajándékozott lehet a munkavállaló, a munkavállalóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a szakmai gyakorlatát töltő hallgató, valamint a nyugdíjban részesülő volt munkavállaló és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója. Bár a személyijövedelemadó-törvény szerint adómentes az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának adott csekély értékű ajándék is, azonban ezt a társaságiadó-törvény nem ismeri el a tevékenység érdekében felmerülő kiadásnak.

Természetbeni juttatások

Az adóköteles természetbeni juttatások után már 2006. szeptember 1-jétől 44 százalék helyett 54 százalék adót kell fizetni.

Reprezentációs kiadások és üzleti ajándék

A megnövelt adómérték a reprezentációs kiadások és az üzleti ajándék estében az ettől az időponttól kezdődő üzleti évre vonatkozóan alkalmazandó. Ha tehát a munkáltató üzleti éve egybeesik a naptári évvel, akkor csak a 2007-ben keletkező adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék után kell 54 százalék adóval számolni.

Üdülési csekk

A korábbi szabályozás igen széles körben határozta meg az üdülési csekk esetében az adómentes juttatásban részesíthetők körét. Miután a törvény kifizetői juttatásról rendelkezett, ez gyakorlatilag bármely belföldi illetőségű magánszemélyt jelenthetett. A személyijövedelemadó-törvény nem szabályozta, hogy az üdülési csekk mely szolgáltatásra, termékre váltható be. A kialakult gyakorlatnak megfelelően arra lehetett felhasználni, amire a csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a beváltást lehetővé tette.

2007-től az üdülési csekk akkor adómentes, ha a munkáltató, a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy a szakszervezet a juttató, a juttatásban pedig a törvényben meghatározott személyi kör részesül. Munkáltató esetében idetartozik a munkavállaló és közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója (bár ez utóbbi költség a társasági adóban nem elismert), a szakképző iskolai tanuló, a szakmai gyakorlatát töltő hallgató és a nyugdíjban részesülő volt munkavállaló és közeli hozzátartozója. A gazdasági társaság, a szövetkezet és a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának és az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, valamint az elhunyt tag közeli hozzátartozóinak – ez utóbbi esetben adóalap-növelő tételként figyelembe veendő módon – adhat adómentesen üdülési csekket.

A szabályozás szerint az adómentességnek nem feltétele, hogy a közeli hozzátartozók együtt is éljenek a munkavállalóval, taggal, de feltétele, hogy az üdülési csekk értéke éves szinten ne haladja meg az év első napján érvényes havi minimálbér összegét. (Ez 2007-ben 65 500 forint.)

Az adómentesség a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által – pályázat alapján – a szociálisan rászorulónak juttatottt üdülési csekkre is kiterjed.

Az üdülési csekk beválthatósága

A törvény az üdülési csekk beválthatóságára is tartalmaz szabályt. E szerint az üdülési csekk üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra, egészségmegőrzésre, betegségmegelőzési és szabadidősport-szolgáltatásra váltható be.

A mentesség többszörös igénybevételének megelőzése érdekében továbbra is alkalmazni kell a magánszemély e juttatásával összefüggő nyilatkozattételére vonatkozó szabályokat, és változatlan az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség is.

A szigorítással összefüggő átmeneti szabály, hogy a 2006. december 31-éig kibocsátott üdülési csekkek a korábbi szabályok alapján használhatók fel 2006. december 31-e után is.

Adóköteles béren kívüli juttatás

Az adóköteles természetbeni juttatás adómértékének változásával összhangban a béren kívüli juttatások 400 ezer forintot meghaladó része után is 54 százalék adót kell fizetni. A korábbi szabályozástól eltérően a munkáltatónak az adót nem az adóév utolsó napjára kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, hanem minden alkalommal, amikor az értékhatár túllépését követően valamely, a keretbe tartozó adómentes béren kívüli juttatást ad a dolgozónak. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden munkavállaló esetében az adóév első napjától figyelnie kell, hogy mely juttatással lépi át az értékhatárt.

Megszűnt a bankszámlaköltség-térítés adómentessége

2007. január 1-jétől megszűnt a bankszámlaköltség-térítés adómentessége. Ebből következik, hogy ez az évi 2 ezer forintos juttatás a továbbiakban bérjövedelemnek számít, viszont nem kell figyelembe venni az adómentes béren kívüli juttatás törvényben meghatározott értékhatáránál sem.

Más adómentes juttatások változása

Az előbb említett bankszámlanyitási kötelezettséggel összefüggő költségtérítés mellett megszűnik a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a költözködéshez nyújtott szolgáltatás mentessége, valamint a légiforgalmi irányítók és a repülőgép hajózó személyzete kötelező rekreációjának adómentessége is.

Az eredeti jogosult magánszemélynél a praxisjog átruházásáért kapott ellenérték a korábbi szabályozásban nem volt bevétel. Ez a tulajdonképpeni adómentesség megszűnik, és az így keletkező jövedelem egyéb jövedelemként lesz adóköteles.

Csökken az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás nem bevételként funkcionáló összege. Ha a munkáltató az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utal át, akkor a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka, ha önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba fizet be, akkor a havi minimálbér 20 százaléka, mindkettő előfordulása esetén együttesen 70 százaléka tekinthető nem bevételnek, az ezt meghaladó munkáltatói hozzájárulás bérjövedelemnek számít.

Ingatlannal, ingósággal kapcsolatos szabályok

Ingatlan értékesítése esetén gyakran előfordul, hogy az értékesíthetőség érdekében a tulajdonosok lakásfelújításba kezdtek. Az ilyen állagmegőrző kiadásokat a jövedelemszámítás során korábban nem lehetett figyelembe venni. A 2007-től hatályos szabály szerint, ha a felújítás értéke eléri az értékesítés bevételének 5 százalékát, és a munkálatokra az értékesítést megelőző 24 hónapon belül kerül sor, akkor az állagmegóvási kiadás - az első forinttól – levonható a bevételből.

Hasonló felújítási költség érvényesíthető az ingó dolog értékesítésekor is, ha az értékmegőrzésre az értékesítést megelőző 12 hónapon belül kerül sor.

2007-ig a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózására két módszer közül lehetett választani: vagy külön adózó jövedelemként a bevétel egésze után kell 25 százalék adót fizetni, vagy önálló tevékenységként a költségek levonásával progresszív adót kell fizetni. Ha ez utóbbit választotta a magánszemély, akkor ettől négy adóéven belül nem lehetett eltérni. A törvénymódosítás ezt a szigorú időtartamszabályt helyezi hatályon kívül, amit a 2007. adóévi bevallásnál lehet majd figyelembe venni.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Nem keletkezik kamatkedvezmény miatt jövedelem a magánszemélynél, ha a kifizető a tevékenységével összefüggésben, a tevékenységét szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében elszámolásra ad előleget. 2007-től ez csak akkor igaz, ha a kifizető 30 napot meg nem haladó időtartamra adja az előleget. Az ezt meghaladóan a magánszemélynél lévő elszámolásra adott összeg miatt adókötelezettséggel kell számolni, ha a magánszemély alkalmazottja a juttatónak, akkor bérjövedelemként ő adózik utána, egyéb esetben a kifizetőnek kell megfizetnie az 54 százalékos adót. A személyijövedelemadó-elszámolásra adott előlegre vonatkozó új szabályt érdemes figyelembe venni az új számviteli törvényi rendelkezés alkalmazásánál, amely a készpénzkezelés részletes szabályozásának meghatározására vonatkozik.