A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre fordított kiadások – a törvény indokolása szerint – a GDP közel 10 százalékát teszik ki, ami megfelel az EU átlagának. 2050-re a lakosság elöregedése miatt ez várhatóan 17 százalék lesz. A következő 50 évben az idősek aránya a népességen belül megduplázódik. A nyugdíjazáskor várható élettartam az 1990-es évek eleje óta férfiaknál és nőknél is közel 2 évet nőtt. Mindez azzal jár, hogy egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre több passzív személy nyugdíjazását előteremtenie, és a már nyugdíjban lévők helyzete sem javulhat.
Nyugdíjazás és munkavégzés
A törvény – amelynek szabályai több évre elnyújtottan, fokozatosan lépnek hatályba – egyik alapvető célja, hogy a tényleges nyugdíjazási életkor közelítsen a törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárhoz. Korai (előrehozott, illetve rokkantsági) nyugdíjazás helyett többeknek érje meg, hogy dolgozzanak. Jelenleg a tényleges nyugdíjazási életkor az öregségi nyugdíjaknál 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjaknál 50,3 év. Az újonnan nyugdíjazottak közel fele rokkantsági nyugdíjas, az öregségi nyugdíjasok 94 százaléka is a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását. A korhatár előtt nyugdíjazottak 16 százaléka azonban emellett továbbra is dolgozik.
Ezért az egyik szabályozási alapelv, hogy a munkavégzés és a nyugdíjazás egymást kizáró tényező legyen. Így, egyfelől, akik a korhatár betöltése előtt akarnak nyugdíjba menni, azoknak választaniuk kell: vagy tovább dolgoznak, vagy kérik a nyugdíjukat. Másfelől, akik korhatár előtti nyugdíjat kapnak, és dolgozni szeretnének, azoknak a nyugdíj folyósítását kötelezően szüneteltetni kell a korhatár betöltéséig (de a nyugdíj melletti kiegészítő kereset lehetősége a minimálbérig fennmarad). E változások 2008-tól lépnek életbe az újonnan megállapítandó nyugdíjaknál, 2010-től pedig minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjedne.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny-tv.) módosított 9. §-a előírja, hogy 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, illetve az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Nem csak az előrehozott, de a 33 év szolgálati időhöz kötött csökkentett előrehozott nyugdíj is akkor vehető igénybe 2008-tól, ha az érintett a biztosítási jogviszonyát megszünteti.
Az előrehozott nyugdíj, azaz a rugalmas nyugdíjazási lehetőség funkciója, hogy akinek a munkaképessége csökkent, vagy nincs mód a foglalkoztatására, és ezért nem képes az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig dolgozni, annak a számára díjazási lehetőséget biztosítson. Mindkét esetben értelemszerű a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ez nem zárja ki, hogy az érintett a nyugdíjazást követően újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen, de ezt új munkaszerződéssel, 62 éves életkora előtt a nyugdíj szüneteltetésével együtt teheti meg. A módosítás 2008. január 1-jétől lép hatályba.
Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára 2012-ig 59, ezt követően 60 év, a szolgálati idő feltétele 40, majd 41 év. Az ugrás az 1954-ben születetteket érinti, akikre először vonatkozik a szigorúbb feltétel.
A nyugdíj szüneteltetése
Tny-tv. új, 83/A §-a szerint a nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri. A 83/B § pedig a nyugdíj szüneteltetésének kötelező esetét szabályozza: ha 62 éven aluli személy (csökkentett) előrehozott, korkedvezményes, korengedményes nyugdíjban stb. részesül, és emellett úgy áll biztosítással járó jogviszonyban, hogy az ebből származó jövedelme a minimálbér 12-szeresével egyenlő keretösszeget meghaladja, akkor ennek a keretösszegnek az elérését követően a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell (ha a keretösszeget decemberben éri el, akkor a már kifizetett december havi nyugdíjat kell visszatéríteni a nyugdíjfolyósító szervnek).
A keresőtevékenységet a nyugdíjasnak be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Aki ezt a kötelezettségét elmulasztja, mulasztási bírsággal sújtható, és a jogalap nélkül felvett nyugdíjat vissza kell fizetnie. Ez a módosítás a 2008. január 1-jétől megállapított nyugellátásokra vonatkozik, a korábban megállapított nyugdíjak esetén pedig 2010-től alkalmazandó.
A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, de nyugdíjat nem kap. Az újbóli folyósítás során az időközbeni emelésekkel növelt nyugdíj jár a jogosult részére.
A malus rendszer változása
Változnak a malus szabályai is, vagyis a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjnál a csökkentés mértékére vonatkozó előírások. Egyensúlyosabbá válik a bonus-malus rendszer, annak érdekében, hogy a rendszer ne ösztönözzön korai nyugdíjazásra. A törvénymódosítás szerint a korai nyugdíjazásnál a csökkentés sávosan és fokozatosan valósul meg. 2009. évtől a biztosítás matematikailag indokolt mértékénél kisebb mértékű a csökkentés, a 61-62 éves életkor között nyugdíjba menőknél a havi mérték annyiszor 0,1 százalék, ahány hónap hiányzik a 62. év betöltéséhez, a 61. év előtt nyugdíjazottaknál ez a mérték havi 0,2 százalék. 2010. január 1-jétől a 61-62 éves életkor között nyugdíjba menőknél a havi mérték annyiszor 0,3 százalék, ahány hónap hiányzik a 62. év betöltéséhez, a 61. év előtt nyugdíjazottaknál annyiszor 0,4 százalék, ahány hónap hiányzik a 61. év betöltéséhez (Tny-tv. 18. §).
A nyugdíjszámítás: a valorizáció
A nyugdíjak átlagos színvonala az átlagos nettó keresetekhez viszonyítva 64 százalék, azonban ezen belül, a jelenlegi részleges valorizálás rendszere miatt az újonnan megállapított nyugdíjak javára aránytalan. A részleges valorizálás szabálya szerint ugyanis a nyugdíjazás előtti utolsó 3 év keresete nem kerül felszorzásra, a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti 2. év szintjére kell felszorozni. Ez a részleges valorizálás azt eredményezi, hogy az egyes években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás. Annak érdekében, hogy mérséklődjenek a nyugdíj-megállapítás időpontjához kapcsolódó aránytalanságok, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek részleges valorizálását a törvény 2008-tól teljessé teszi. A nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni.
A másik változás, hogy a nettó nyugdíj megállapításához a járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a teljes valorizálást követően a járulékokkal csökkentett keresetekből történne a számított személyi jövedelemadó levonása (Tny-tv. 13. §).
Harmadszor: annak érdekében, hogy a rendszer ösztönözze a hosszabb ideig munkában maradást, 2008-tól a 40 év feletti szolgálati idő esetén a nyugdíj mértékének megnövelésére kerül sor [évi 1,5 százalékos növekedés helyett 2 százalékra emelkedik a Tny-tv. módosított 12. §-ának (1) bekezdése szerint].
A nyugdíj mellett dolgozó járulékfizetése és nyugdíjemelésre való jogosultsága
Jelenleg a nyugdíjas alkalmazottak után csak a munkáltató fizet járulékot a Nyugdíj-biztosítási Alapba. 2007. január 1-jétől egységessé válik a járulékfizetés, és a nyugdíjas biztosított is fizet nyugdíjjárulékot, ha biztosítással járó jogviszonyban áll (dolgozik). Ezt a változást a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 25. §-át módosító 2006. évi LXI. törvény vezette be.
Cserébe ugyanakkor a Tny-tv. új 22/A §-a tartalmazza, hogy minden 365 napos járulékfizetés után az átlagos járulékalap 0,4 százalékával kell a nyugellátást megemelni. A járulékfizetés előírása 2007. január 1-jén lép hatályba, 2008-tól igényelhető az első nyugdíjnövelés.
A rokkantnyugdíj szabályainak változása
A Tny-tv. 64. §-ának új (10) bekezdése feljogosítja a nyugdíj-igazgatási szervet, hogy a rokkantnyugdíjast az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezze az orvosi felülvizsgálaton való megjelenésre, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű. Amennyiben az érintett az orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, az ellátásra való jogosultságát – az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával – meg kell szüntetni. A törvény indokolása szerint a rendkívüli orvosi vizsgálat lehetőségének szabályozásától a jogalap nélküli kifizetések visszaszorítása várható.
