Az adóellenőrzések típusai
Az adózás rendjéről szóló törvény szabályai alapján az ellenőrzések alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: az adóvizsgálatokra és az egyéb, nem az adó és költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítására irányuló vizsgálatokra.
Adóvizsgálat
Az adóvizsgálat keretében a revízió az adó megállapítását, bevallását és megfizetését veszi górcső alá, valamint megvizsgálja az adóelőleg megállapítását, levonását és megfizetését, a bejelentési, a nyilatkozattételi kötelezettséget, továbbá a bizonylat kiállítására és megőrzésére, a nyilvántartások vezetésére és az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeket. Az adóvizsgálatok irányulhatnak a bevallások utólagos ellenőrzésére kiutalás előtt, vagy akár utána az elévülési időn belül, koncentrálhatnak egy vagy több előre meghatározott adónemre, de lehetőség van a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzésére is. Az adóvizsgálatok speciális típusai közé tartoznak az egyszerűsített ellenőrzések, valamint az ismételt ellenőrzések.
Egyéb vizsgálatok
Az egyéb vizsgálatok általános jellemzői, hogy nem olyan összetettek, s kevesebb körülményre terjednek ki. Emiatt nem is keletkeztetnek ellenőrzéssel lezárt időszakot. Többször is ismételhetők korlátozás nélkül, ugyanakkor az önellenőrzést sem zárják ki. Az egyéb vizsgálatok közé az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés, az egyes adókötelezettségek (pl. bejelentés, a bevallás határidőben, hibátlanul történő beadása stb.), illetve az illetékkötelezettség teljesítésére irányuló, valamint az adatgyűjtést célzó vizsgálatok tartoznak. Speciális ellenőrzési típus az utóellenőrzés, ami nem magát a korábban vizsgált adónemet érinti, csak arra terjed ki, hogy a megállapítások végrehajtása határidőben megtörtént-e.
Ellenőrzési határidők
Az adózás rendje garanciális szabályként néhány éve a különböző ellenőrzési típusokhoz határidőt is rendel. Az egyes ellenőrzésfajtákra nyitva álló törvényi határidőket követően már nem lehet érvényesen ellenőrzési cselekményt végezni.
30 nap alatt be kell fejezni az ellenőrzést az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetve az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzések esetén.
45 nap áll rendelkezésre az áfabevallás utólagos kiutalás előtti ellenőrzésére akkor, ha a visszaigényelt összeg meghaladja az 500 ezer forintot, ennél kisebb összeg esetén a bevallás beérkezésétől számított 30 nap a határidő.
A felszámolás, illetve a végelszámolás során beadott záró bevallások ellenőrzését 60 napon belül kell befejezni, felszámolás esetén pedig a tevékenységet záró bevallás ellenőrzésére 1 év áll rendelkezésre.
A legbonyolultabb ellenőrzéseket, a bevallások utólagos ellenőrzését és a felülellenőrzést 90 napig lehet folytatni, míg ha ezt a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3 ezer adózónál kell vizsgálni, akkor a határidő 120 nap.
Az említett határidőket indokolt esetben az első fokon eljáró igazgatóság kérésére a felettes szerv egyszer 1-90 nap között meghosszabbíthatja. További, legfeljebb egyszer 90 napos hosszabbításra az APEH elnöke jogosult, ha ezt rendkívüli körülmények indokolják. Ha ezek után még mindig nem elegendő a rendelkezésre álló idő, akkor elnöki kérelemre még egyszer 1-90 nap közötti idővel a pénzügyminiszter is növelheti az ellenőrzési határidőt. Ha egy ellenőrzés kapcsán más adózóra is kiterjedő, kapcsolódó vizsgálat elrendelésére van szükség, akkor az ellenőrzés a törvény erejénél fogva automatikusan meghosszabbodik 90 nappal.
Adóalanyok ellenőrzésre való kiválasztása
Az elsőfokú adóhatóság vezetője előzetesen kialakított feltételek mellett határozza meg azokat az adóalanyokat, akiket a rendelkezésre álló kapacitás figyelembevételével indokolt megvizsgálni. A döntés előkészítésében jelentős szerepet játszanak az adóhatóság számítógépes adatbázisát felhasználó programok. Ezek alapján vizsgálják meg a benyújtott bevallásokat, az adózó folyószámláját, a korábbi ellenőrzés során született határozatokat, a más adózótól származó esetleges információkat és egyéb adatszolgáltatásokat.
A kiválasztás paraméterei folyamatosan változnak aminek nem titkolt célja, hogy az adózó érezzen egyfajta fenyegetettséget. Az ellenőrzéseknek azokra az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózókra kell irányulniuk, akiknél a legnagyobb a valószínűsége az adóeltitkolásnak.
Kötelező ellenőrizni a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozókat, illetve mindazokat, akiknek az ellenőrzését az ÁSZ elnöke vagy a pénzügyminiszter rendelte el. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókat legalább kétévente teljeskörűen vizsgálni kell. Ezenfelül az APEH elnöke minden év elején irányelvben teszi közzé az adott év fő – az aktuális gazdasági és jogi környezethez igazodó - ellenőrzési szempontjait. Törvény írja elő, hogy az ellenőrzések 5 százalékát véletlenszerű kiválasztással, számítógépes program segítésével, szúrópróbaszerűen kell kijelölni. Célzott szelekcióval az APEH az ezek után még fennmaradó ellenőrzési kapacitását használja ki. Természetesen a kiválasztás konkrét módszereit és szabályait az APEH nem hozza nyilvánosságra, és a szervezetén belül is korlátozott azoknak a személyeknek a száma, akik e szempontrendszerhez hozzáférhetnek.
Az adózó felkészülése az ellenőrzésre
Az adózó felkészülése hosszú távon azt jelenti, hogy a tevékenységét úgy folytatja és a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy mindenkor megfeleljen a hatályos adózási és számviteli előírásoknak. A konkrét felkészülés pedig az ellenőrzésről szóló értesítés, megbízólevél vagy idézés átvételétől kezdődik. Ekkor még - általános esetben – legalább két hét telik el az ellenőrzés konkrét megkezdéséig. Az adózói felkészülés gyakorlatilag azt jelenti, hogy meg kell teremteni a kért dokumentumok biztosításával az ellenőrzés feltételeit. Fontos az értesítés áttanulmányozása, mert ebből lehet megtudni azt, hogy milyen adókkal és milyen időszakkal kapcsolatban folyik majd az ellenőrzés. Itt határozzák meg azt is, hogy a helyszínen vagy a hivatal helyiségében lesz az ellenőrzés. Az értesítés arra is figyelmeztet, hogy az ellenőrzéssel érintett adók és időszak tekintetében a kézhezvétel pillanatától kezdve nem nyújtható be pótló bevallás, önellenőrzés. Természetesen ekkor még lehet éppen folyó önellenőrzés, amit az adóellenőröknek be kell majd mutatni. Bizonyítani kell tudni azt, hogy az adózó nem az értesítés kézhezvételével egyidejűleg kezdte meg az önellenőrzést. Erről az győzi meg legjobban az adóellenőröket, ha a folyamatban lévő önellenőrzés szerepel az önellenőrzések nyilvántartásában.
A felkészülés során kell kijelölni azt a személyt, aki az ellenőrökkel tartja a kapcsolatot, folyamatosan nyomon követi az ellenőrzés menetét. Célszerű ilyenkor olyan személyt, meghatalmazottat kiválasztani, aki számviteli vagy pénzügyi szakemberként képes követni és megválaszolni minden adózással összefüggő kérdést.
Az ellenőrzésben részt vevők jogai és kötelezettségei
A revizorok jogai és kötelezettségei összefüggnek az adózó jogaival, kötelezettségeivel, hiszen az egyik fél számára előírt kötelezettség általában a másik fél jogos érdekeit, elvárásait biztosítja valamilyen szinten.
Ellenőri jogok és kötelességek
A revizornak igazolnia kell személyazonosságát és az eljárási jogosultságát, amelyet a megbízólevél bemutatásával tehet meg. Nem lehet zavarni az ügyfelet a munkájában, vagyis a jelenléttel nem lehet gátolni a gazdasági tevékenységet. Minden olyan tényről, körülményről, amit a vizsgálat közben feltár az ellenőr, értesíteni köteles az adózót, sőt párbeszédet kell folytatnia vele, és meg kell teremtenie a lehetőséget számára, hogy reagálni tudjon az egyes észrevételekre.
A tényállást minden esetben teljes mértékben fel kell tárnia, olyan mélységben, hogy abból bizonyított legyen a hatósági megállapítás. Az adózó terhére szóló adatok mellett az adózó javára szóló tényeket ugyanúgy köteles számba venni és értékelni.
A revízió során az ellenőr általában véve minden törvényes bizonyítási eszközzel élhet. Így beléphet az adózó olyan helyiségeibe, ahol az általa ellenőrzött tevékenység folyik, felvilágosítást kérhet, munkafolyamatokat, iratokat, tárgyakat megvizsgálhat, leltárt vehet fel, valamint próbavásárlást végezhet. Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló másik adóalannyal felveheti a kapcsolatot, nyilatkoztathatja a partnert a vizsgált adózóval kapcsolatban. A nem vállalkozó magánszemély lakásába is beléphet, de csak abban az esetben, ha a vizsgált kérdés kifejezetten a lakással kapcsolatos (pl. lakás célú felhasználás), vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban be nem jelentett adóköteles tevékenység folyik. Jogosult a személyazonosság igazoltatására is, ennek megtagadása esetén rendőri segítséget is igénybe vehet, ha erre az ellenőrzési feladat teljesítéséhez szükség van.
Ha alapos a gyanú, hogy iratot, bevételszerző tevékenységet vagy árut rejt el az adózó, akkor - adózói jelenlét mellett – a helyiség, jármű, épület is átvizsgálható. Áru, eszköz, anyag lefoglalásával akkor lehet élni, ha az – szabálytalanul – nincs nyilvántartásba véve az adózónál, és tárgyi bizonyítékként felhasználható. Amennyiben az ellenőrzés során tanú meghallgatására van szükség, és az idézett személy nem jelenik meg, távolmaradására pedig nem ad magyarázatot, akkor rendőri elővezetést lehet elrendelni, amihez azonban ügyészi jóváhagyás kell.
Adózói jogok és kötelezettségek
Az adózó köteles együttműködni az eljárás során, vagyis nem próbálhatja meg meghiúsítani a vizsgálatot azzal, hogy nem bocsát rendelkezésre iratokat, adatokat, vagy megtagadja az ellenőrzésben való közreműködést. Joga van viszont jelen lenni minden ellenőrzési cselekménynél akár személyesen, akár megfelelő képviseletéről gondoskodva. Jogosult az ellenőrzésben részt vevő személyek személyazonosságáról, eljárási jogosultságáról megbizonyosodni. Amennyiben önhibáján kívül akadályozva van a személyes részvételben (pl. kórházban vagy külföldön tartózkodik), kérheti, hogy az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 nappal halasszák el az eljárást. Természetesen betekinthet minden olyan adóhatósági iratba, amely az ő ellenőrzése során keletkezett, vagy ahhoz kapcsolódik. Csak magára az adózóra vonatkozó adatok nézhetők meg viszont akkor, ha olyan iratról van szó, amelyből más személyre vonatkozó adótitok is megismerhető lenne. Ha az ellenőrzött adózó úgy tapasztalja, hogy az ellenőrzés indokolatlanul húzódik el, akkor panaszt tehet az adóhatóság felettes szervénél.
Az ellenőrzés lefolytatása
Az ellenőrzés megkezdésének időpontját az esetek döntő többségében megelőzi az adózó értesítése. Nincs törvényi előírás arra, hogy az ellenőrzést megelőzően hány nappal történjen az előzetes értesítés, ez az adóhatósági gyakorlat szerint általában 8 nap. Az adózót akkor nem kell az ellenőrzésről előzetesen értesíteni, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Ebben az esetben az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik.
A megbízólevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság állítja ki, ezért a székhely megváltoztatását az APEH-nak figyelemmel kell kísérnie. A gördülékeny eljárás biztosítása érdekében azonban az ellenőrzés megkezdése után a székhely, telephely, lakóhely megváltozása nem befolyásolja azt, hogy az ellenőrzést és az adóhatósági eljárást az ellenőrzést megkezdő adóhatóság folytassa le. Az adózó azonban kérheti, hogy az új illetékesség szerinti revizorok járjanak el, amennyiben a tudomásszerzést megelőzően a székhelyváltozás ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során a kötelezettségeinek csak aránytalanul magas költséggel tudna eleget tenni.
Az adózó, az adózó képviselője a megbízólevél átvételét aláírásával igazolja a megbízólevél másodpéldányán. Nem érdemes az átvételt megtagadni, ugyanis ez nem befolyásolja az ellenőrzés megkezdését. Az átvétel megtagadásának tényét a revizor a megbízólevélen rögzíti, és jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben az adózó, a képviselő nyilatkozhat a megtagadás okairól.
Érdemes tudni, hogy az ellenőrzés akadályozása miatt a magánszemély 100 ezer, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Bizonyítási kötelezettség
A bizonyítási kötelezettség általánosságban azt jelenti, hogy a tényállást a törvény alapján valamelyik félnek tisztáznia kell. A bizonyítatlanság vagy a nem kellően megalapozott bizonyítás következményei mindig a bizonyításra kötelezettet terhelik. Az adózás rendje szerint ez a kötelezettség az adóhatóságot terheli. Ez azt is jelenti, hogy az adózó sohasem köteles a bizonyításra, még akkor sem, ha a bizonyítási teher átszáll rá. A bizonyítási teher azt jelenti, hogy azt a felet, akin a bizonyítási teher van, és a bizonyítása nem megalapozott, vagy esetleg teljesen hiányzik, azt rendszerint hátrány éri. Az adózónál ez azt jelenti, hogy az adóhatóság az adózó bizonyítékai nélkül dönt, és adókülönbözetet, szankciókat állapít meg, az adóhatóságnál pedig azt, hogy határozatát módosítania kell, vagy vissza kell vonnia.
A bizonyítás során többféle eszközt is igénybe lehet venni, az adóhatósági gyakorlatban az okirat a legmegbízhatóbb bizonyítási eszköz. Bár, ha a tényállás okirattal bizonyítható, akkor a további bizonyítás mellőzhető, a teljes körű bizonyítás érdekében a revizorok még jó néhány bizonyítási eszközt alkalmaznak.
Idézés
Az adózót szükség esetén az ellenőrzés során bármikor hivatalos helyiségébe idézheti az adóhatóság. Sőt, értesítés helyett idézést is kaphat az adózó, ha az ellenőrzést az APEH hivatalos helyiségében fogják lefolytatni.
Az ellenőrzés megkezdésén kívül kötelező értesíteni az adózót egyes bizonyítási cselekményekről, így a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és az esetleges tárgyalásról azzal, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Idézhető az a személy is, akinek tanúként való meghallgatása szükséges, vagy bárki, akinek személyes meghallgatása kell az eljárás során. A törvény külön rendelkezik az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló partner nyilatkoztatásának lehetőségéről is.
Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatás előtt legalább öt nappal megkapja, idézés helyeként pedig az adózóhoz legközelebb eső irodát, kirendeltséget kell megjelölni. Az idézés időpontjaként vagy több konkrét időpontot, vagy meghatározott időpont helyett az ügyfélfogadás idejét érdemes meghatározni.
Megkeresések
A tényállás teljes körű tisztázása érdekében kerül sor különböző szervezetek megkeresésére. Ehhez sok esetben nemcsak az adóhatóságnak, hanem az adózónak is érdeke fűződik, hiszen lehet, hogy ennek során tisztázódhatnak korábban gyanúsnak vélt jelenségek. A két leggyakrabban megkeresett szerv a KSH és a vámhatóság az egyes szolgáltatások és termékek besorolása érdekében, de megkereshetők az önkormányzatok, a földhivatal vagy a találmányi hivatal is. Az adóhatóság megkeresésére a pénzintézeteknek, brókercégeknek és más befektetési szolgáltatóknak is adatot kell szolgáltatni, ugyanis sem a banktitok, sem az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem áll fenn akkor, ha az APEH kér információt. Lehetőség van arra is, hogy az APEH – a Központi Kapcsolattartó Irodán keresztül – külföldi adóhatóságokat keressen meg. Erre többnyire a transzferárak alkalmazása miatt, illetve országhatárokon átívelő termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások vizsgálata miatt van szükség. Miután gyakran előfordul, hogy a külföldi hatóság válaszának megérkezéséig érdemben nem érdemes az ellenőrzést folytatni, a törvény úgy rendelkezik, hogy a megkeresés elküldése és a válasz megérkezése között eltelt idő nem "fogyasztja" az ellenőrzésre egyébként nyitva álló időt. Ez a szünetelés azonban csak a megkereséssel érintett adónemre vonatkozik, egyéb adónemek esetén az ellenőrzési határidő nem hosszabbodik meg.
Ügyfélnyilatkozat
Ügyfélnyilatkozatnak a vizsgálat alá vont adózó nyilatkozatát nevezi a szakirodalom. A vizsgált adózó vagy képviselője nem kötelezhető a nyilatkozat megtételére, amennyiben azt megtagadja, nem állapítható meg a terhére mulasztási bírság. Ekkor azonban az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, így nem biztos, hogy célszerű az ellenbizonyítás lehetőségét elmulasztani. A nyilatkozat megtagadása amúgy sem mentesíti az adózót az alól, hogy az adózással összefüggő iratokat, elektronikus adathordozón tárolt adatokat, számítástechnikai programokat a revizorok rendelkezésére bocsássa. Ezenkívül az adózó és alkalmazottja köteles megadni az adóhatóságnak a szükséges felvilágosítást. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesíti, az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság szabható ki.
Abban az esetben, ha az adózó nyilatkozatai ellentmondásosak, azaz az ügy szempontjából valótlan tényt állít, akkor magánszemélynél 100 ezer forintig, más adózónál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság állapítható meg.
Szakértő igénybevétele
Szakértőt akkor kell kirendelni, ha az ellenőrzés során valamely tény, körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy ezt jogszabály írja elő. Kirendelt szakértő lehet az APEH, valamint más szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottja, szakértői testület tagja, illetve szakértelemmel rendelkező magánszemély. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az adóhatóság az adózó kérésére a kirendelt szakértőn kívül más szakértőt is kirendelhet, ennek költségeit azonban az adózó előlegezi és viseli. Az adózó szakértői bizonyítását a revizorok nem kötelesek elfogadni, de az elutasítás okait a határozatban indokolni kell.
Becslés
A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valóságos adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Becsléskor az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a módszer alkalmazásának feltételei fennállnak, valamint azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsíteni tudják.
A becslés módszerével elsősorban akkor él az adóhatóság, ha az adózó iratai nem alkalmasak az adó megállapítására, azaz ismételten elmulasztott számlát, nyugtát adni, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.
Vagyonosodási vizsgálat
Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásával nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, akkor vagyonosodási vizsgálat keretében szintén élhet a becslés lehetőségével. Vagyonosodási vizsgálat során azt kell megbecsülni, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A becsült jövedelmet az adóhatóság annak az évnek, illetve éveknek a jövedelméhez adja hozzá, amelyre, illetve amelyekre a jövedelemeltitkolást megállapítja. Több év esetében az egyes évek között egyenlő mértékben történik a jövedelem felosztása.
Becslés áfaellenőrzéskor
Ha a becslésre áfaellenőrzés során kerül sor, akkor a levonható adót csak abban az esetben lehet valószínűsíteni, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ha azonban számlák vesznek el, vagy azokat ellopják, és ezeket más forrásból nem pótolják, akkor – a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint - nem lehet a becslési eljárást alkalmazni. Ekkor a levonásba helyezett - hiteles számlával nem igazolt – teljes áfaösszeg megállapítható az adózó terhére.
A jegyzőkönyv átadása
A különböző módszerekkel bizonyított tényeket, körülményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni, amely olyan összefoglaló jellegű okirat, amely mellékleteiben egyéb jegyzőkönyveket is (tanúmeghallgatás, szakértői vélemény stb.) tartalmazhat. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv tartalmának ismertetésével és az adózónak vagy képviselőjének történő átadásával fejeződik be. Amennyiben az adózó (képviselő) az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, akkor azt kézbesíteni kell.
Az adózónak joga van a jegyzőkönyv átadását követő 15 napon belül írásban észrevételt tenni. Az adózón kívül az adózó által megjelölt érdek-képviseleti szerv szakértője is észrevételezhet. Az észrevétel megtételének – az aláírás hitelessége kivételével – nincs formai követelménye. Amennyiben az adózó észrevételt tesz, ennek figyelembevételét vagy elutasítását, illetve figyelembevételének mellőzését a határozat indoklásában kell értékelni.
A jegyzőkönyv átadásához fűződő legfontosabb joghatás, hogy megkezdődik a hatósági eljárás, a határozathozatal első-, esetleg másodfokon, illetve fellebbezés esetén bírói szakba kerül az ügy.
