A kockázatfelmérés és -értékelés tulajdonképpen nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen intézkedések szükségesek a kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére. Ezeket a körülményeket egységes szemléletben, a munkáltatónál folyó valamennyi tevékenységre, technológiára, veszélyes anyagra stb. kiterjedően kell vizsgálni, felmérni, elemezni és értékelni.
Kockázatfelmérés
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket (Mvt. 54. §.):
– a veszélyek elkerülése,
– a nem elkerülhető veszélyek értékelése,
– a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése,
– az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására,
– a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása,
– a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel,
– egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására,
– a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest,
– a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
Kockázatértékelés
A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata. Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia.
A munkavédelemről szóló törvény előírja [Mvt. 54. § (2) bekezdése], hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket kell hozni, amelyek révén javulnak a munkakörülmények, s amelyek beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
A kockázatértékelés elvégzésének határideje
A munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.
Soron kívüli kockázatértékelés
Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.
A kockázatértékelés eredménye, dokumentálása
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját. A kockázatértékelés dokumentálásával kapcsolatban az Európai Unió tagállamai saját hatáskörben határozzák meg az általuk fontosnak ítélt speciális munkáltatói kötelezettségeket. A kockázatértékelés eredményeként a munkáltatónak legalább a következőket kell dokumentálnia:
– a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai,
– a veszélyek azonosítása,
– a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma,
– a kockázatot súlyosbító tényezők,
– a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve garantálható-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása,
– a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése,
– a tervezett felülvizsgálat időpontja,
– az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés megőrzése
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni. A kockázatértékelés dokumentuma minimális megőrzési idejének rögzítése a munkavállalók érdekeit szolgáló garanciális szabály. Ezen előírás rögzítését indokolja továbbá az is, hogy a különböző egészségügyi jogszabályok is tartalmaznak erre vonatkozóan előírást.
A kockázatértékelés munkabiztonsági, munka-egészségügyi szaktevékenység
A baleset-megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenység. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az Mvt. 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt alkalmazni. Ez a személy lehet egy erre kijelölt munkavállaló, de ennek hiányában ez a tevékenység külső szolgáltatás útján is megvalósítható.
A munkabiztonsági szaktevékenység jogi kategória, azt jelenti, hogy az adott feladat csak munkavédelmi, munka-egészségügyi szakképesítésű személlyel végeztethető el. A munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeinek szigorítását jelenti, hogy a törvény az átfogó munkavédelmi tevékenység kulcsfeladatát jelentő megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítását garanciális szabályként munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységgé minősíti. A szaktevékenységet ellátó, munkavédelmi, munka-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakembert szakmai képesítése és képzettsége alapján jogosítja fel a törvény szerinti új szabályozás az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremtő és azt folyamatosan fenntartó megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítására.
A munkavállaló tájékoztatása, védőeszközzel való ellátása
A munkáltató kötelessége, hogy a munkavállalót a szükséges utasításokkal és tájékoztatással ellássa, hogy rendszeresen meggyőződjön arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A munkavállalók rendelkezésére kell bocsátania a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyeket figyelembe vevő munkaeszközöket.
Új technológiák bevezetése előtt kellő időben meg kell tárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel az új technológiák bevezetésének egészségre és biztonságra kiható következményeit.
A munkáltató tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul ki kell vizsgálni, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést le kell állítani. Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az Mvt. V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni minden munkáltatónál.
Fenn kell tartani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, gondoskodni kell a szükséges tisztításról, karbantartásról (javításról), pótlásról, valamint teljes felelősséggel meg kell tenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedni kell a munkakörülmények folyamatos javítására.
A munkavállalók oktatása
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
– munkába álláskor,
– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
– új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezen ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Egyéni védőeszköz
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet munkáltatói kötelezettségként írja elő.
Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.
Nem minősül védőeszköznek
– a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak,
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések,
– a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz,
– a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés,
– a sportfelszerelés és sporteszköz,
– az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz,
– a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
Védőeszköz juttatása, karbantartása, cseréje
A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell juttatnia, továbbá karban kell tartania, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodni kell arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és azt a munkavállalóval alá kell íratnia.
Munkáltató felelőssége és a külső segítség
A munkáltató felelőssége megfelelő intézkedésekkel elérni azt, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel.
A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.
Az Európai Unió munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek sarokpontja a munkavállalók egészségének megóvása és a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése. Mindezek okán a munkáltatónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a munkabalesetek sérültjei, továbbá a munkahelyi kockázatok által veszélyeztetett munkavállalók haladéktalanul juthassanak a szükségessé váló egészségügyi sürgősségi ellátáshoz, illetve a veszélyek jellege szerint illetékes szervezetek (mentőszolgálat, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.) mentési, kiürítési feladataikat késedelem nélkül elvégezhessék.
A munkáltató emellett meghatározott további személyi, szervezési intézkedési kötelezettsége magában foglalja veszély esetére a munkahely kiürítéséhez, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok elvégzéséhez szükséges munkavállaló előzetes kijelölését, felkészítését, illetve megfelelő védőeszközzel való ellátását is.
Munkavédelmi bírság
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak.
Bírságra okot adó hiányosságok
A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen:
– a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása (a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.),
– az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása,
– a soron kívüli ellenőrzés elmulasztása,
– a kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében,
– a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya,
– a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is.
A bírság összege
A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. A felügyeletek a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabják ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítják, hogy a veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.
A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján az illetékes területi szerv vezetője, az ÁNTSZ illetékességi körében a városi tisztifőorvos mint elsőfokú hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. Gyakorlatilag nincs jelentősége a veszélyeztetett személyek számának a bírságolási jogcím, megalapozottság tekintetében, ugyanakkor a bírság mértéke kapcsán a mérlegelési körülményeknél fontos szerepe van.
A kockázatértékelés folyamata
A kockázatértékelés folyamatának legfontosabb tartalmi elemei a következők:
Veszélyek azonosítása
A veszélyek azonosításához szükséges valamennyi munkafolyamat, technológia, munkaeszköz, munkamódszer számbavétele. Ezután kell meghatározni minden lehetséges veszélyt, amely a munkavállalókat vagy más személyeket fenyeget.
Veszélyeztetettek azonosítása
A lehető legteljesebb körben számba kell venni azokat a személyeket, akiket az előzőekben azonosított veszélyek fenyegetnek, így a munkahelyen foglalkoztatott azon munkavállalókat, akiknek munkája közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik az adott munkahelyen folyó tevékenységhez. Lehetnek továbbá olyan személyek is, akik csak véletlenszerűen kerülhetnek a munkavégzés hatókörébe. A veszélyeztetettek azonosítása során külön figyelmet érdemelnek az ún. sérülékeny csoportok (megváltozott munkaképességűek, fiatalok és idősek stb.).
A kockázatok minőségi, mennyiségi értékelése
Az értékelés során figyelembe kell venni egyrészt a veszély súlyosságát, vagyis az okozható kár mértékét és kiterjedését, ideértve a veszélyeztetettek számát is, másrészt a veszély bekövetkezésének valószínűségét. A besorolás alapja lehet például a lehetséges károsodás jellege, súlyossága (anyagi kár, kisebb személyi károsodás, súlyos személyi károsodás, halálos baleset) és az érintettek száma.
A veszély bekövetkezésének valószínűsége alapján lehet:
– valószínűtlen,
– lehetséges, de nem valószínű,
– valószínű,
– szinte elkerülhetetlen.
A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése során a munkáltatónak el kell döntenie, hogy
– a jelenlegi helyzet kielégíti-e a munkavédelemre vonatkozó jogszabályi követelményeket,
– a kockázatok megfelelő ellenőrzés alatt állnak-e,
– a jelenlegi kockázatok megszüntethetők-e, és miként,
– milyen intézkedéseket kell tenni a kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében.
A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele
A teendők meghatározása során elsődlegesen azt kell megállapítani, hogy az adott kockázat teljes mértékben megszüntethető-e, továbbá hogy az adott munkafolyamat, technológia, anyag, munkaeszköz hogyan tehető biztonságosabbá, valamint hogy milyen munkavédelmi intézkedések szükségesek a kockázat alacsony szinten tartásához.
Az OMMF útmutatása szerint a kockázatok csökkentésének és kezelésének módszertani elvei a következők:
– a veszély keletkezési helyén történő felszámolása, például zárt technológia alkalmazásával, elszívással, hőszigeteléssel, zajcsökkentéssel,
– a munkafolyamat, technológia elkülönítése, elszigetelése,
– a munkavállaló eltávolítása a munkafolyamattól,
– a munkaeszközök ellátása biztonsági berendezéssel, például védőburkolattal, biztonsági indítással, vészleállítóval,
– megfelelő mozgástér biztosítása,
– tiszta, rendes munkahely kialakítása, a keletkező anyagok, szennyvíz, hulladék megfelelő eltávolítása,
– a munkavállalók megfelelő tájékoztatása, képzése, oktatása, ellenőrzése,
– megfelelő jelző- és riasztóberendezések, mentési tervek, menekülési útvonalak és elsősegély kiépítése,
– megfelelő szakképzettségű és számú munkavállaló alkalmazása,
– a munka összehangolása,
– a munkaszervezés megváltoztatása,
– egyes munkafolyamatok elvégzésének képesítéshez vagy előzetes engedélyhez kötése,
– rendszeres, tervezett karbantartás megszervezése,
– veszélyes technológiák és munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,
– egyéni védőeszközök biztosítása (az egyéni védőeszközök alkalmazását mindig csak végső lehetőségként szabad számításba venni, ha a kockázat kiküszöbölése más műszaki és szervezési intézkedésekkel nem oldható meg),
– megfelelő előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok megszervezése,
– a munkabalesetek és foglalkozási betegségek megfelelő bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása,
– megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, pihenési és melegedési lehetőségek kialakítása.
A kockázatértékelés eredményességének ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata
A munkáltatónak ellenőriznie kell, hogy a kockázatértékelés következményeként, a kockázatok csökkentése érdekében meghatározott és végrehajtott intézkedések valóban hatásosan és stabilan csökkentették-e a kockázatokat. A kockázatértékelést legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, akkor is, ha nem történik különösebb változás. Ha azonban jelentősebb változás következik be, például a munkakörülményekben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkaszervezésben, a munkavállalói állományban, a munkavédelmi körülményekben, a műszaki fejlődésben vagy a rendelkezésre álló ismeretekben, akkor szükségessé válik a kockázatértékelés ismételt elvégzése, illetve felülvizsgálata.
A munkáltatónak tudnia kell bebizonyítani a munkavédelmi hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentése érdekében.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatait ki látja el.
A munkáltató köteles tájékoztatást adni a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a felügyeletektől kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól.
Fontos követelmény, hogy a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének feladataiban közreműködők (munkavédelmi szakember, kijelölt vagy foglalkoztatott munkavállaló, foglalkozás-egészségügyi szolgálat, munkavédelmi képviselő), illetve maguk a munkavállalók az egészség és biztonság megőrzésével kapcsolatos legfontosabb információkról folyamatosan tájékoztatást kapjanak. Választott képviselők esetén a munkavállalók rajtuk keresztül értesülnek az adatokról, megállapításokról. A törvény ezen tájékoztatási kört (kockázatértékelés, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések) bővíti ki - az Irányelv rendelkezéseivel összhangban – a munkavédelem hatósági felügyeletét ellátó szervektől (OMMF, ÁNTSZ, bányafelügyelet) kapott általános munkavédelmi információkkal, illetve ezen belül speciális tájékoztatási tárgyként a munkavédelmi ellenőrzések adott munkáltatóra vonatkozó megállapításaival.
