Juttatások – béren kívül

A tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkahelyi gyakorlat sokszínű. Új jelenség, hogy a távlatosan gondolkodó – elsősorban a nagyvállalati körből kikerülő munkáltatók – egyéni, illetve korcsoporthoz kötött juttatási csomagokat kínálnak a munkatársaknak.

Étkezési utalványok

Az étkezési utalványok tehermentes értékhatárának növelése valamelyest mérsékelheti a kormány megszorító intézkedései okozta hátrányokat – állapította meg nemrég a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Szonda Ipsos Piackutató Intézet adatai alapján készített tanulmányában.

Jelenleg 9 ezer forint a melegétel-utalvány adómentes értékhatára, a hidegétel-utalványé 4500, a dolgozók pedig átlagosan 8356, illetve 4353 forint értékben kapják havonta. A kutatóintézet azt tartotta volna célszerűnek, ha az értékhatár 5, illetve 10 ezer forintra emelkedett volna. Bár a kormány tervei között ez az értékhatár-növelés továbbra sem szerepel, jó hír, hogy sem a hideg-, sem a melegutalványok nem tartoznak bele az adómentes juttatások éves 400 ezer forintos keretébe.

Jogszabályi változások

A béren kívüli juttatásokat érintő jogszabályok a kormány döntése alapján két lépcsőben változnak. Szeptembertől az adóköteles természetbeni juttatások személyi jövedelemadója a korábbi 44-ről 54 százalékra emelkedett, januártól pedig az adómentesen adható béren kívüli juttatásoknál az éves szinten 400 ezer forintos korlát átlépésekor fizetendő szja növekszik hasonlóképpen. A korlátozás olyan juttatásokat érint, mint az önkéntes egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári hozzájárulás, az iskolai rendszerű képzés térítése, az üdülési csekk (vagy adómentes üdülési szolgáltatás), az iskolakezdési támogatás, az otthoni internethasználat, a helyi utazási bérlet, a bankszámlaköltség-térítés, a köztisztviselői ruhapénz, illetve valamennyi művelődési értéket képviselő szolgáltatások juttatási köre (például színházjegy).

A további, kisebb horderejű módosítások mellett a legkomolyabb változás, hogy lejjebb viszik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentesen adható határát, amely a béren kívüli juttatások rendszerének, a cafeteriáknak egyik kedvelt eleme.

A Praktiker, bár csak januárban tervezte elindítani a cafeteria-rendszerét, a megszorító intézkedések miatt már szeptember 1-jével megtette ezt. A társaság így igyekszik kompenzálni a dolgozóknak a tb-járulék kétszázalékos és a munkavállalói járulék félszázalékos emelkedése miatti jövedelemcsökkenést. A cég a szakszervezettel egyeztetve a korábbi 13. havi bérkifizetésre szánt keretet alakította át béren kívüli juttatássá. A változtatás nyomán jelentősen nőtt a nettó kifizethető összeg, hiszen a rendszerben választható béren kívüli juttatások adómentesek. A cafeteria összege természetesen továbbra is a személyi alapbértől függ.

Kameniczki Éva, a Praktiker személyzeti igazgatója elmondta: a 13. havi bérkerethez hozzáadták a korábban étkezési utalványokra költött összeget, valamint a 13. havi bérek munkáltató által megfizetendő költségeinek egy részét, így növelve a rendszer forrásait. A válaszható csomagba a hideg-, illetve melegétkezési utalványok, a helyi utazási bérlet, az üdülési csekk, az önkéntes egészség-, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulás, valamint az életbiztosítással kombinált rendszeres megtakarítás került be.

Átrendeződő utalványpiac

A GKI adatai szerint az év elején a versenyszférában 1,6 millióan részesültek hideg- és 430 ezren melegétel-utalványban. Balázs Krisztián, az Accor Services marketingigazgatója szerint a cégek 80-90 százaléka kihasználja a maximálisan adható adómentes határt a hideg- és melegétkezési utalvány esetében.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy 2002 óta a hidegutalványt nyújtó cégek aránya lassan csökken; átrendeződés zajlik a melegutalványok javára. Ennek az oka nemcsak az, hogy ez a típus magasabb adó- és járulékmentes értékkel bír, mint a hidegjegy, hanem az is, hogy a rendszeres étkezésnek pozitív hatása van a munkavégzésre, a munkavállalók egészségére, és erős motiváló hatással is bír – fogalmazott Nagy Márta, a Cheque Déjeuner magyar leányvállalatának ügyvezetője. Kiemelte: épp ezért szerepe nem csupán a munkaerő megtartásában, de megszerzésében is jelentős.

Az átrendeződés egyébként azért is jó hír, mert a csak a fehérgazdaságban használható étkezési jegyek fogyasztói típusú adóbevételt teremtenek, és hozzájárulnak a vendéglők stabil, legális működéséhez.

Érdekesség, hogy Magyarországon a munkavállalók 60 százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 30 százalékuk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. Ennek ellenére a GKI felmérése szerint az étkezés infrastrukturális feltételei évek óta folyamatosan javulnak a munkahelyeken és azok környékén.

Ezt erősítette meg az Eurest Étteremüzemeltető Kft. humán- és szervezetfejlesztési vezetője is. Kaszás Helga elmondta, éttermeik főleg irodaházakban vannak. Bankok, információtechnológiai vállalatok, valamint ipari parkokban működő gyárak és összeszerelő üzemek ügyelnek főleg a dolgozók minőségi étkezésére.

Komplex szolgáltatás

Ress Róbert, a cég üzemeltetési igazgatója elmondta: a vállalatok általában komplex szolgáltatást kérnek, vagyis szinte az egész munkanapot lefedő büféétkeztetést (hideg és meleg szendvicsek, helyben sütött péksütemények, tejtermékek, hideg és meleg italok, cukrászsütemények), helyben készített meleg ételt (ez lehet a klasszikus déli ebéd – menü, illetve à la carte –, valamint a több műszakos gyárakban az "éjszakai ebéd"). Az Eurest tapasztalatai alapján az olyan egyedi igények sem ritkák, mint például a speciális munkarendű vállalatoknál a meleg reggeli/vacsora vagy hideg, úgynevezett "hajnali reggeli". Az éttermekben a dolgozók természetesen fizethetnek a forgalomban lévő hideg- és melegétkezési utalványokkal is.

A GKI vizsgálatába bevont vendéglátóhelyek 80 százaléka gondolja úgy, hogy megéri a jegyekkel foglalkozni. Több mint háromnegyedük szerint a melegétkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát, sőt 70 százalékuk akár gépi beruházásra is hajlandó, 80 százalékuk pedig új főállású munkaerő felvételére is kész a forgalom növekedése esetén – emelte ki Adler Judit, a GKI kutatója.

Nemcsak a vendéglátóhelyek igyekeznek bővíteni a szolgáltatásaikat, hanem az utalványértékesítő cégek is. A Cheque Déjeuner-nél az utalványok személyenként tömbösítettek, az adminisztrációt az átadási jegyzék egyszerűsíti, a házhoz szállítást biztonsági futárszolgálat végzi. Lehetőség van továbbá az utalványok megszemélyesítésére is, azaz a megrendelő partner nevének vagy emblémájának feltüntetésére az utalványtömbök borítóján – emelte ki Nagy Márta. Ugyanilyen szolgáltatásokat nyújt az Accor Services is.

Az utalványos juttatások szerves részét képezik a ma már egyre népszerűbb cafeteria-rendszereknek is. A lapunk által megkérdezett két utalványos cég ügyviteli szoftvert bocsát a munkaadók rendelkezésére, hogy a vállalatok számára így havonta nyomon követhetővé váljon a felhasznált és a még rendelkezésre álló cafeteriakeret.

Kultúra és sport

A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. 2005-ös kompenzációs adatbázisa szerint (62 vállalatot térképeztek fel) a cégek több mint fele kínál alkalmazottainak kulturális és sportolási lehetőséget. Főleg ez utóbbi a népszerű, hisz ezt a munkaadók 92 százaléka nyújtja valamilyen formában a kollégáknak. Ám a nagylelkűség már nem terjed ki a dolgozók családtagjaira, ezt a különleges juttatást a vállalatok negyven százaléka teszi lehetővé a hozzátartozóknak. A kulturális programokhoz való könnyebb vagy ingyenes hozzáférést a cégek 46 százaléka oldja meg a lojalitásért cserébe.

Az Accor Services és a Cheque Déjeuner szakemberei egyetértenek abban, hogy az ajándékutalványok értékesítésének zöme az utolsó negyedévben történik. Az ajándékcsekkek nagy előnye az adó- és járulékmentes értékhatáron kívül (3 x 6250 forint), hogy a felhasználók további kedvezményeket vehetnek igénybe az elfogadóhelyi listába tartozó üzletekben is. Ez akár 5-10 százalék, vagy értékes nyeremény is lehet - hívta fel a figyelmet Nagy Márta.

Amellett, hogy a cafeteria-rendszeren belül hideg- és melegétkezési utalványt is adunk a dolgozóinknak, ingyen tea- és kávéfogyasztást teszünk lehetővé számukra - mondta Kasza Lajos, a Huntraco Zrt. HR-igazgatója. Az életbiztosítás, az egészségpénztár egyaránt a juttatások között szerepel. Ezenkívül a munkavállalók rekreációja érdekében sportbérletet is kínál a társaság. A foglalkozás-egészségügyi teendőket szerződés keretében látja el a szolgáltató. A vállalatnál rendel heti egy napot, aminek időpontjáról természetesen minden dolgozó értesül – emelte ki a szakember.

Foglalkozás-egészségügy

Több tucat rendelet, illetve törvény szabályozza a hazai foglalkozás-egészségügyhöz, illetve egészségvédelemhez kapcsolódó vállalati teendőket. A munkavédelemről szóló törvény például elrendeli, hogy minden foglalkoztató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles garantálni valamennyi munkavállalója számára.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995 (VII. 14.) számú kormányrendelet intézkedik. Eszerint minden alkalmazott munkavállaló részére (egy fő esetén is) a munkaadója köteles foglalkozás-egészségügyi ellátást nyújtani. Ezt a szerződés alapján az engedéllyel rendelkező szolgáltatók, vagy nagyobb vállalat esetén saját alkalmazott üzemorvos is elláthatja. Az alapszolgáltatás keretében elvégzendő orvosi tevékenységeket a 27/1995. NM rendelet tartalmazza. A munkaköri alkalmassági vizsgálatokon (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró) túlmenően például a munkahelyi megbetegedések elkerülésének érdekében történő tanácsadás is a foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata.

Magyarországon az a gyakoribb, hogy a munkaadó szerződést köt egy engedéllyel bíró orvossal, szolgáltatóval. A szerződés meglétét, annak betartását a helyi ÁNTSZ ellenőrei felügyelik. Hiányosság, illetve szabálytalanság esetén 50-500 ezer forintos büntetést róhatnak ki.

Szigorodó ellenőrzés

A vállalkozások az ellenőrzések terén januártól még több szigorra számíthatnak, mivel az ÁNTSZ-től az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) kerül a munka- és foglalkozás-egészségügy ellenőrzése is. Ezzel a felügyelők még több jogosítványhoz jutnak, sőt a számuk is bővül, és a kiszabható bírság maximuma is jóval magasabb lesz, húszmillió forint. (Igaz, ilyen mértékű büntetést súlyos munkaügyi jogsértésekért, például többször előforduló feketefoglalkoztatásért rónak ki a felügyelők.)

Magyarországon jelenleg 3400 üzemorvos tevékenykedik, közülük 1200 főállásban, a többiek résztevékenységben látják el munkájukat – mondta A Munkaadó Lapja érdeklődésére dr. Hazay Balázs. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának vezetője hozzátette: a hazai foglalkoztatók 80-85 százaléka garantálja dolgozóinak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást. A gond csak az, hogy a MOK által évente közzétett díjtételajánlásnak a szolgáltatók 80 százaléka alámegy, és az olcsó árak legtöbbször a minőség rovására mennek - húzta alá a szakember.

A jelenlegi szabályzók alapján az egyes munkakörök, tevékenységek kategóriákba rendezettek (A, B, C, D), aszerint, hogy a dolgozó milyen szintű veszélyforrásnak van kitéve a munkavégzés közben. A MOK kategóriánként állapítja meg a dolgozó/év díjajánlást.

Kockázatok becslése

Faragó Tamás úgy látja, jócskán lenne mit javítani a foglalkozás-egészségügy vállalati gyakorlatán. A Eurosafety Munkabiztonság-technikai Szolgáltató és Tanácsadó Iroda ügyvezető-tulajdonosa azt tapasztalja, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvosok közül egyelőre kevesen vannak tisztában azzal, hogy az uniós csatlakozás óta milyen további feladatokat kellene ellátniuk.

Például a foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység keretében részt kell venniük a munkahelyi kockázatok becslésében és értékelésében, valamint az egyéni védőeszköz-juttatás előkészítésében és felülvizsgálatában is. Sok esetben nem is ők, hanem a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavédelmi szakemberek végzik el helyettük e feladatokat, s ők maximum aláírják a dokumentációkat – emelte ki a szakember.

A Joint Venture Szövetség, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Menedzserek Országos Szövetsége mintegy 1200 vállalat, illetve vállalatvezető bevonásával készített tavaly felmérést többek között arról, hogy miként működik a gyakorlatban a hazai foglalkozás-egészségügy, és a dolgozók egészségügyi állapota milyen módon fejleszthető. Az elemzés 64 ezer foglalkoztatott adatait tartalmazza.

Arra a kérdésre, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat milyen szerepet tölt be a vállalat életében, a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy az orvos információt kap a bekövetkezett változásokról. Mindössze 15 százalék azon cégek aránya, amelyek a dolgozók egészségét érintő kérdéseknél már a tervezési szakaszban bevonják az orvost, s hasonló az arány azoknál is, ahol az orvos maga informálódik és tesz javaslatokat e témában. Bár a százalékos arány alacsonynak tűnhet, e válaszokat jórészt a nagyvállalatok adták, ahol a foglalkoztatotti létszám meghaladja az 1000 főt, s ahol általában helyben működik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat - emelték ki a tanulmány készítői.

Balesetek megelőzése

A megkérdezettek egyötöde azt válaszolta, hogy vállalatuknál az orvos nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, és nem is vonják be az ilyen döntésekbe. Ez utóbbi feleletek döntő többségét a kisvállalatok adták, ahol a foglalkozás-egészségügyi orvossal nem is találkoznak a dolgozók (vagy csak esetleges panaszaik felmerülésekor látogatják meg őt a nem helyben lévő rendelőben). De a válaszadók közt akad egy-két nagyvállalat is, ahol valószínűleg az egészségügyi menedzsment dönti el a kérdést, amelynek az orvos - sok esetben szakorvos – nem tagja. Ez esetben a meghatározott feladatokhoz rendelik hozzá a szakorvost, azaz a célhoz keresik az eszközt. Amennyiben a dolgozók egészségügyi felmérése és a veszélyeztetettségi szűrésük is megtörtént, azaz a menedzsment körültekintően határozta meg az egészségügyi feladatokat, a módszer megfelelő lehet.

A másik megoldás, amikor az orvos maga informálódik a dolgozók egészségi állapotáról, s arról jelez a döntéshozóknak, szintén helytálló, hiszen így szakmailag megalapozott döntés születhet a szükséges megoldásokról, ami mindenképpen költségkímélő, hiszen nem szükséges felesleges programokat indítani, ha azokat a dolgozók egészségi állapota nem indokolja.

Az üzemi balesetek megelőzése érdekében a válaszadók több mint harmada a törvényi előírások betartása mellett a képzést, a válaszadók egyötöde pedig emellett a számonkérést is fontosnak tartja. A válaszok szerint a vállalatok 28 százaléka a törvényben előírtnál sokkal alaposabb tájékoztatással, gyakorlattal és számonkéréssel próbálja megelőzni az üzemi baleseteket. A szigorúbb formát választók jellemzően a vegyipar, fémipar, gyógyszeripar, energiaipar, elektronika szakterület képviselői, illetve egyéb más szempontból veszélyes üzemben, például közlekedési vállalatnál és szállodákban dolgozók, ahol fokozott figyelem szükséges. Az összes válaszadó 13,5 százaléka megelégszik azzal, hogy a törvényi előírásoknak való megfelelés szintjén tartsa be az üzembiztonsági szabályokat.

Egészségmegőrző kampányok

Bár a munkahely a legveszélyesebb emberi környezet (a munkakörnyezetben mintegy 100 ezer vegyi anyag, több tucat fizikai, biológiai, ergonómiai, illetőleg ismeretlen számú pszichoszociális kóroki tényező és igen jelentős számú és mértékű baleseti kockázat van jelen), az életmódból származó megterhelések (dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszer, kábítószer) is jelentősek. Épp ezért egyáltalán nem mellékes, hogy a munkaadók szerveznek-e dolgozóiknak egészségfejlesztéssel kapcsolatos akciókat, kampányokat, rendszeres programokat.

A Joint Venture Szövetség, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Menedzserek Országos Szövetsége által készített elemzésből kiderült, a válaszadók 90 százaléka szervez ilyen jellegű eseményeket. Ezen belül is több mint 50 százalékot képviselnek, akik a programjaikat az összes dolgozóra kiterjesztik. Igaz, az így gondolkodó cégek majdnem mindegyike többségi vagy teljes egészében külföldi tulajdonban van, illetve szinte az összes állami tulajdonban lévő vállalat is így jár el.

A válaszadók mintegy 10 százaléka csak bizonyos munkakört betöltők számára adja ezt a juttatást; ez elsősorban a középvállalatokra jellemző, és bónuszként, jutalomként is funkcionál (wellness, életmód-tanácsadás).

ILO-statisztika

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) statisztikája szerint évente legalább 120 millió munkabaleset következik be a világon, ebből kétszázezer halállal végződik. Hasonló nagyságrendű a foglalkozási megbetegedések előfordulása is: évente 60-150 millió új foglalkozási megbetegedést regisztrálnak, ezek közül 20-50 ezer eset halálos kimenetelű. Ha ugyanezen számokat nem világméretekben, hanem az Európai Unió tagállamaiban vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy a munkavállalók száma 120 millióra tehető, s ebből évente átlagosan 10 millió szenved munkabalesetet. Közülük 8 ezer a halálos kimenetelű. A foglalkozási megbetegedések is hasonló nagyságrendet képviselnek az Unió államaiban.

A munkakörülmények káros hatásai – a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseken túl – az összes betegségek 5-20 százalékáért is felelőssé tehetők. A következményes egészségkárosodások a társadalombiztosítási és szociális kiadások jelentős részét emésztik fel. Az uniós adatok arra figyelmeztetnek tehát, hogy nemcsak a törvényi kötelezettségek, hanem a munkaadói kiadások miatt is érdemes foglalkozni a dolgozók egészségével, amelyhez a megfelelő táplálkozás és a rekreációs lehetőség is szükséges.

A megelőzés különösen azért hasznos, mert például a munkabalesetek közvetlen gazdasági kihatásait az Európai Unió egyes tagállamaiban átlagosan a GDP 3-5 százalékára becsülik.

Az üzemorvos személyes tanácsokat ad a kollégáknak a munkakörnyezettel, az egészségmegőrzéssel, a pihenéssel kapcsolatban. Félévente üzemszemlét tartanak, amelynek során ellenőrzik, hogy a munkahelyek megfelelnek-e az egészségvédelmi szempontoknak. A rendszeres laborvizsgálatok, szűrővizsgálatok (nőgyógyászati, kardiológiai, onkológiai, bőrgyógyászati) és oltások valamennyi dolgozó számára ingyenesek. Menedzserszűrés jelenleg nincs az Ericsson Magyarországnál.

A szakember különösen fontosnak tartja, hogy a vállalatuknál több rekreációs, egészségmegőrző program is van. A dolgozóik átlagéletkora 35 év, s ebben a korban sokszor nem tudatos még az egészségvédelem és a betegségmegelőzés fontossága, így a munkavállalók hajlamosak többet magukra vállalni, mint amennyi optimális lenne – magyarázta Székely Borbála. Az Ericsson távlatosan gondolkozik az alkalmazottait illetően, például a munkatársak számára egészségvédő szem- és gerinctorna is elérhető a telephelyeken, csakúgy, mint a masszőr (egyéni költségen), a szauna és a pingpongasztalok.

A cég egészségmegőrző juttatásai közé tartozik az egészségpénztári befizetés, ásványvíz az irodai kávézókban és pihenőhelyeken, támogatott költségű éttermi menü, amelyben a salátabár mellett kímélő, energiaszegény, koleszterinszegény, vegetáriánus ételek választhatók, illetve speciális igények (cukorbetegség, lisztérzékenység) esetén a konyha külön elkészíti a diétás ételeket.