Idén is jelentősen nőnek a reálkeresetek
Az országos minimálbér 9,6 százalékos idei növekedése méltányos lépés a leggyengébb munkaerő-piaci pozíciójú munkavállalói csoportokkal szemben – mondja Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tető alá hozott megállapodás előtt végzett hatásszámítások azt mutatták, hogy a minimálbér emelése nagyjából egy százalékot jelent a versenyszféra – egyébként 5 százalék körülire várható – átlagkereset-növekedésében. Azokban az ágazatokban, ahol nagy a minimálbér körüli keresettel foglalkoztatottak aránya, ott persze a minimálbér-emelés keresetnövelő hatása is nagyobb. Egyes szektorokban ugyanakkor - például a ruha- és cipőiparban – az intézkedés áttételesen hozzájárulhat a foglalkoztatottak létszámának csökkenéséhez is, ha egyébként más, piaci-versenyképességi okok miatt a termelés, a szolgáltatás szűkül – teszi hozzá az államtitkár.
A munkakörben szükséges vagy elismert, legalább középfokú képzettséggel rendelkező munkavállalók számára a jogszabályban garantált bérminimumok bevezetésének munkaerő-piaci hatásairól egyelőre nincsenek értékelhető gyakorlati tapasztalatok. A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű területeken ugyanakkor lehetőség van a garantált bérminimumoknál kisebb, de a minimálbért elérő kereseteket tartalmazó kollektív szerződések megkötésére is, vagyis egyezség esetén az új bérminimum költségnövelő hatása "kivédhető".
Összességében a kormányzat úgy véli, hogy az idei minimálbér-emelés, valamint a bevezetett garantált bérminimumok érzékelhető mértékben hozzájárulhatnak a fekete-szürke foglalkoztatás "fehérítéséhez", ami egyrészt jó a munkavállalók számára, hiszen erősíti biztonságukat, például a társadalombiztosítási járulékok megfizetése révén, másrészt elősegítheti a tisztább, átláthatóbb munkaerő-piaci viszonyok kialakulását. Fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány hároméves megállapodást kötöttek a minimálbérről és a garantált bérminimumokról. Ez kiszámíthatóbbá teszi mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára a többéves bérnövelés valószínű mértékét.
Az elmúlt 7-8 évben – a 2004-es esztendőt kivéve – Magyarországon a reálkeresetek igen jelentős mértékben növekedtek, s e tendencia 2006-ban is folytatódik. Mindez a keresetek európai uniós felzárkózásához is hozzájárul, amely azonban hosszadalmas folyamat.
Egyelőre nehéz megbecsülni a keresetnövekedés idei ütemét, most 5 százalék körüli (inkább valamivel nagyobb, mint kisebb) bruttó nominális átlagkereset-növekedés várható nemzetgazdasági átlagban, ami mögött nagyjából egyforma ütemű (évi 5-5 százalék körüli) keresetemelkedés tételezhető fel a verseny- és a közszférában egyaránt.
Számos tényező befolyásolhatja a munkáltatók foglalkoztatási és bérdöntéseit, például a cég rendelésállománya és a jövedelemtermelés kilátásai, a piaci pozíció és a versenyképesség, a munkaerőköltségek alakulása, a munkavállalói érdekképviseletek alkuereje, s nem utolsósorban az inflációs várakozások. Vélhetően az inflációs, pontosabban a dezinflációs és árstabilitási várakozások nyomán a bruttó nominális keresetnövekedés üteme a versenyszférában lassul. A keresetek adóterhelésének csökkenésével párhuzamosan, egészen alacsony infláció mellett valósul meg az érzékelhető reálkereset-növekedés.
Herczog László szerint a bértárgyalások rendben lezajlottak, illetve még zajlanak a versenyszférában. Nagyobb konfliktusokról nem tud a tárca.
Súlyos terheket ró a cégekre a kételemű minimálbér
"A 62 500 forintos minimálbér is kissé túl sok nekünk, de azt még elfogadhatónak tartottuk" – hangsúlyozza Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz) alelnöke. Nem akartak viszont a munkaadók kételemű minimálbért, vagyis azt, hogy a szakképzettséget igénylő munkakörökben az általánosan érvényes legkisebb keresetnél többet kelljen fizetniük. "Sajnos azonban nem volt más választásuk a munkaadóknak, mint hogy elfogadják e javaslatot, mert a kormány kényszerhelyzetet teremtett a számukra: ha a munkáltatók nemet mondanak, akkor a Munka Törvénykönyvének elfogadásával a beleegyezésük nélkül is életbe lép a rendszer, ám akkor semmi másban sem tudtak volna egyezséget kötni" – magyarázza az Áfeosz alelnöke.
Az egyetlen pozitívum, amit sikerült elérni, hogy nem január elsejétől, hanem csak júliustól lép életbe a szakképzettek bérminimuma. Az Áfeosz számításai szerint a szervezet tagjai körében akár a dolgozók felét is érintheti júliustól a 68 900 forintos szakmunkásbér-minimum. A szakképzettséget igénylő munkakörökben a lépés mintegy húszszázalékos keresetemelést jelent, s mivel hároméves megállapodás született, hasonló ütemű növekedéssel kell számolni a következő két évben is.
Zs. Szőke Zoltán szerint az intézkedés megint a kisebb cégek versenyhelyzetét rontja, hiszen a nagy kereskedelmi láncok alig alkalmaznak szakképzetteket, míg a kisebbek – a kereskedelmi törvény előírása szerint – sokkal több középfokú végzettségű eladót foglalkoztatnak. Az év második felében életbe lépő garantált bérminimumok mintegy egymilliárd forintos többletterhet jelentenek az Áfeosz tagjainak, miközben volt olyan év, amikor az összes nyereség ennyit tett ki az érintett cégeknél. A kisebb kereskedelmi vállalkozások kénytelenek lesznek vagy részmunkaidőbe átterelni a dolgozóikat, vagy elküldeni őket.
Az ágazat egyetlen reménye az, hogy az OÉT-ben született megállapodás értelmében ágazati kollektív szerződésekben el lehet térni a garantált bérminimum összegétől, ha abban a szakszervezetekkel meg tudnak állapodni a munkaadók. A kereskedelmi ágazati párbeszédbizottságban márciusban kezdik el ez ügyben a tárgyalásokat. A munkáltatók szeretnék elérni, hogy az előírt szakmai bérminimumnál kevesebbet kelljen fizetniük, s ezért cserébe hajlandók más téren kompenzálni a dolgozókat.
Jó esély kínálkozik kollektív szerződések kötésére
A 2006-ra vonatkozó országos bérmegállapodást a szakszervezetek úgy fogják fel, hogy a kormány helyt adott egy régi követelésüknek – mondja Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az ezzel kapcsolatos kormányzati szándék komolyságát mutatja, hogy a többelemű minimálbérrendszert törvénybe foglalva be is terjesztették a parlament elé, arra az esetre, ha az OÉT-ben nem születne megállapodás a minimálbér mértékéről.
Eddig minden kormány elfogadta, hogy a legkisebb keresetet – mint minimális szociális kategóriát - emelni kell. Csakhogy ezek mindig bértorlódáshoz vezettek, ami feszültségeket szült a munkavállalók körében. A szakképzett és a hosszabb gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkavállalók ugyanis ugyanannyit kerestek, mint a képzetlenek és a frissen felvettek. Éppen ezért régi szakszervezeti követelés, hogy a képzettek és a munkatapasztalattal rendelkezők magasabb minimálbért kapjanak.
A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben bevezetendő garantált bérminimumok jelentős béremelést eredményeznek például a kereskedelemben, a vendéglátásban, a könnyűiparban és a mezőgazdaságban. A szakképzettek keresete ezáltal mintegy húsz százalékkal növekszik a második fél évben, de az egész évre vetítve is több mint tízszázalékos emelésről van szó, amihez nem lesz elég az OÉT által 2006-ra ajánlott bruttó 4-5 százalékos átlagos béremelés. Ráadásul a hároméves megállapodás keretében január elsejétől a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum újabb emelésére kényszerülnek a munkaadók.
A szakszervezetek nem félnek attól, hogy a cégek tömegesen ki akarják majd játszani a törvényt, de biztosan lesznek, akik megpróbálják. Elképzelhető, hogy a kötelező szakmunkás-béremelés miatt az eddig kapott egyéb juttatásokat szüntetik meg a munkáltatók. Ha utóbbi tömegesen fordulna elő, akkor a szakszervezetek lépni fognak ellene.
Sáling József szerint azonban egyedülálló lehetőség kínálkozik a szakszervezetek számára, hogy ágazati kollektív szerződéseket kössenek, megegyezés esetén ugyanis a garantált bérminimumoknál kisebb összeget is lehet adni. A KASZ márciusban kezd tárgyalni ez ügyben a munkaadói érdekképviseletekkel, amelyek eddig mindig megakadályozták az ágazati kollektív megállapodás kötését. A szakszervezetek ezúttal jó alkupozícióban vannak, hiszen ha nem születik megállapodás, akkor a munkaadóknak automatikusan a törvényben rögzített magasabb bért kell kifizetniük.
