Miként a magyar gazdaság, úgy annak szegmense, a hazai munkaerőpiac is a versenyről szól. Ki-ki – munkaadó és munkavállaló – a maga vetélytársaival néz farkasszemet, s próbálja megszerezni és megőrizni pozícióját – piacát, álláshelyét – az egyre szigorúbb feltételeket diktáló küzdőtéren. A verseny azonban még ennél is kiterjedtebb. Az Európai Unió régi és új tagállamai szintén arra törekednek, hogy saját magukat, azaz gazdaságukat, munkaerőpiacukat, cégeiket és foglalkoztatottaikat a lehető legjobban pozicionálják – és feljebb küzdjék magukat a ranglétrán.
Az árak és a bérek, az adók és a járulékok, a termékek és a szolgáltatások nagy európai versengésében egyelőre szerényen teljesít Magyarország. E bizonyítványt sokféleképpen lehet magyarázni, ám egészen bizonyos, hogy a munkáltatói szervezetek érvelnek helyesen, amikor a hátrány okaként a gazdasági szabályozórendszer, benne az adó- és járulékpolitika anomáliáit jelölik meg. Állításuk szerint, ha a vállalkozások működési feltételei – az elvonások és az ösztönzők – nem erősítik kellően a versenyképességet, akkor legfeljebb vegetálni lehet. Ekkor azonban a foglalkoztatásbővítés uniós célkitűzésének teljesítése is egyre távolabb kerül, s Magyarország képtelen lesz kievickélni az e mutató tekintetében sereghajtónak számító országok táborából.
A munkapiac szereplői – éppen e helyzetet számba véve – immár hónapok óta hangoztatják, hogy tényleges reformokat várnak a jövő évi adótervezettől. Nos, a kormányzati javaslatok parlamenti beterjesztését követően úgy tűnik föl, reform helyett több évre elnyúló – öt év alatt ezermilliárd forintnyi – adócsökkentésről született döntés. Ezzel szemben a jelennek szóló üzenet a szükségesnél és a vártnál soványabb, nagyjából arról szól, hogy a gazdálkodók kapnak is és adnak is; mindenesetre nem lesz akkora többletük, hogy jövőre látványosan erősödjék versenyképességük. Mindezt tetézi, hogy a bérekre rakódó terhek érzékelhetően csak 2007-től kezdve csökkennek majd – s akkor is több lépcsőben –, ami előrevetíti, hogy romolhatnak a foglalkoztatási kilátások.
A kormány ígérete tehát a bérfelzárkóztatásról, a magasabb, 100 ezer forintot is elérő minimálbérről és az adórendszeren keresztül megvalósítandó igazságosabb teherviselésről és elosztásról mint egy ma kezdődő, de mégiscsak javarészt a jövőben játszódó folyamat értékelendő.
