Rehabilitáltak a munkahelyen

Akkreditálás

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató speciális munkáltatók akkreditálásának célja, hogy ezeket a személyeket olyan munkáltatók foglalkoztassák, amelyek rendelkeznek ehhez a meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, és olyan munkát biztosítanak, amely valóban a fogyatékos személyek lehető legmagasabb szintű foglalkoztatását teszi lehetővé. A gyakorlatban ugyanis problémát jelentett, hogy – elsősorban a cselekvőképtelen - fogyatékos személyek foglalkoztatására támogatott munkáltatók ténylegesen nem látták el ezeket az embereket munkával. Ez lényegében színlelt szerződést jelentett, amit mostantól a rendelet kifejezetten tilt. A rendelet színleltnek minősít minden olyan szerződést, amelyet megváltozott munkaképességűvel munkavégzésre kötöttek, azonban a megváltozott munkaképességű személy a munkabér fizetése mellett munkát nem, vagy a munkaszerződésében megjelölt időtartamnál kevesebb időben végez, illetőleg a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

Akkreditálási követelmények

Az akkreditációról tanúsítványt ad ki a Foglalkoztatási Hivatal, ha a munkáltató az alapvető akkreditációs követelményeknek megfelel. Ezek a következők: a munkáltató

– a cégjegyzékbe vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzése megtörtént,

– legalább 1 naptári éve már működött,

– megváltozott munkaképességű dolgozót munkaviszonyban foglalkoztat, mégpedig alaptevékenységéhez kapcsolódó rehabilitációs célú munkavégzés keretében.

A tárgyi feltételek között a rendelet előírja, hogy a munkáltató székhelye, telephelye működéséhez a szükséges szakhatósági engedélyek rendelkezésre állnak, az egészséges és biztonságos munkavégzés munkavédelmi feltételei adottak, a munkahely akadálymentesen került kialakításra, a munkaeszközök, technológia mind a megváltozott munkaképességű személyek igényeihez igazodnak.

Rehabilitációs célú munkavégzés

A rendelet definiálja, mit ért rehabilitációs célú munkavégzésen: olyan, a fogyatékos ember tényleges képességein, készségein alapuló, munkatapasztalat biztosítására, készségfejlesztésre alkalmas foglalkoztatást, amely tényleges piaci igényt kielégítő termelő-, vagy szolgáltatótevékenységhez kapcsolódik.

Kizáró körülmények

Az akkreditálást kizáró esetek – a fentieknek való megfelelés esetén is – a következők: ha a munkáltató csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt áll, illetőleg lejárt köztartozása van, munkaügyi, illetőleg munkavédelmi ellenőrzés során, illetőleg az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül meghatározott összeget elérő bírságot szabott ki vele szemben, továbbá ha az akkreditációs díjat nem fizette meg.

Akkreditációs címek

„Akkreditált foglalkoztató”

Az alapakkreditációs feltételeknek megfelelő kérelmező „akkreditált foglalkoztató” címet kap.

„Akkreditált munkáltató”

Az „akkreditált munkáltató” ennél szélesebb kategória: nem csupán az akkreditált foglalkoztatók tartoznak ide, hanem azok a munkáltatók is, amelyek rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkeznek.

„Rehabilitációs foglalkoztató”

A „rehabilitációs foglalkoztató” az a munkáltató, amely az alapfeltételeken túlmenően munkavállalói több mint felét tartósan a megváltozott munkaképességű munkavállalók közül alkalmazza, számukra személyre szóló rehabilitációs tervet készít, rendelkezik az Mt.-ben meghatározott esélyegyenlőségi tervvel, foglalkoztatási rehabilitációs szakmai programmal, és heti legalább 10 órában alkalmaz rehabilitációs megbízottat is.

„Védett foglalkoztató”

A „védett foglalkoztató” mindazon feltételeknek megfelel, mint a rehabilitációs foglalkoztató, ezen túlmenően legalább 50 főt foglalkoztat, irányítási és döntési folyamatai szabályozottak, nem csupán betanított, illetve segédmunkás, hanem szakképzettséghez kötött munkakörökkel is rendelkezik, biztosítja dolgozói képzését, továbbképzését, minimum 3 tagból álló rehabilitációs bizottságot működtet.

Segítő szolgáltatások

A munkáltató biztosítani köteles a segítő szolgáltatások igénybevételét annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók képességeik révén elérhető legmagasabb szintű munkát végezzék. A segítő szolgáltatás lehet különböző munkaerő-piaci szolgáltatás (információadás, munka- és pályatanácsadás, pszichológiai, rehabilitációs tanácsadás), vagy egyéb segítségnyújtás (életvezetési tanácsadás, jogsegélyszolgálat, családgondozás, szociális ügyintézés).

Személyes rehabilitációs terv

A személyes rehabilitációs terv kapcsán a jogszabály előírja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Rehabilitációs Intézete (OOSZI) személyre szóló rehabilitációs javaslatából kiindulva kell meghatározni az egyén munkavégző képességeinek jellemzőit, az általa betölthető munkaköröket és a munkavégzési formát (bedolgozói jogviszony, távmunka, védett foglalkoztatás, integrált foglalkoztatás). Továbbá ki kell dolgozni a számára megfelelő pályatervet, a rövid és hosszú távú célokkal, az ezt gátló tényezők megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket, az ehhez kapcsolódó segítségnyújtás formáit, illetve azt, hogy mindebben a munkavállaló hogyan működhet közre. A személyes rehabilitációs tervet évente felül kell vizsgálni.

Szakmai program

A munkáltató rehabilitációs szakmai programja azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató meghatározza, milyen módon tesz eleget a rehabilitációs foglalkoztatással összefüggő speciális feladatainak. A 3 évre szóló szakmai program tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatás leírását, az ahhoz kapcsolódó segítő szolgáltatások körét, a munkahelyi körülmények javítására irányuló terveket, a megváltozott munkaképességű dolgozók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket.

Különmegbízott

A rehabilitációs megbízott, illetve bizottság feladata voltaképpen a rehabilitációs szakmai program előkészítésében való közreműködés végrehajtásának szervezése, a személyes rehabilitációs tervek elkészítése, együttműködés a munkaügyi központtal.

Tanúsítvány

Az akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet a kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett a Foglalkoztatási Hivatalhoz kell benyújtani. Akérelem tartalmát, az ahhoz csatolandó iratok körét az FMM rendelet szabályozza. Ilyen iratok pl. az OMMF vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazolása a bírságolás hiányáról, a foglalkoztatási rehabilitációs szakmai program, a rehabilitációs megbízott munkaköri leírása, szakmai önéletrajza, az esélyegyenlőségi terv stb. Helyszíni szemle és szakértői vizsgálat lefolytatása után határoz a hivatal a kérelem sorsáról, illetve a tanúsítvány kiadásáról vagy annak elutasításáról. Az alaptanúsítványt 5, a rehabilitációs tanúsítványt 3, a kiemelt tanúsítványt 2, a feltételes tanúsítványt 1 évre adják. Az érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatókról nyilvántartást vezetnek. Az érvényesség időtartama alatt a munkáltatókat ellenőrzik, és a feltételeknek való meg nem felelés esetén a tanúsítványt visszavonják. Vissza kell vonni a tanúsítványt akkor is, ha pl. a munkáltatóval szemben a fent felsorolt eljárásokban bírságot szabnak ki, vagy az állásidő – a munkáltató érdekkörében felmerült ok esetén a személyi alapbér kifizetése mellett a munkavégzés szüneteltetése – időtartama egy évben meghaladta munkavállalónként a 30 napot, illetőleg ha a munkáltató az akkreditációs eljárás, vagy az ellenőrzés során lényeges tényről vagy körülményről nem vagy valótlanul nyilatkozott. Ez utóbbi esetben a visszavonás következménye, hogy a munkáltató két éven belül újra nem akkreditálható.

Új szakértői terület meghatározása

Az akkreditációs és támogatási eljárások lefolytatása érdekében az új jogszabályok az FMM ügykörét érintő szakterületen szakértői névjegyzékben szereplő személy részvételét írják elő. Ezért a 119. számú Magyar Közlönyben megjelent a 16/2005. (IX. 2.) FMM rendelet az FMM ügykörét érintő szakterületeken szakértői tevékenység szabályozásáról szóló 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet módosításáról. A rendelet az eredeti jogszabály mellékletét kiegészíti a foglalkozási rehabilitáció szakértői területtel, annak tartalmával, amelybe beletartozik az ehhez kapcsolódó jogszabályok ismerete, a segítő szolgáltatások, az akadálymentesítés, a munkavédelem, az akkreditáció és a szociális foglalkoztatás kérdésköre.

Támogatások

Az előbb ismertetett szabályok további jelentősége az, hogy csak az akkreditált foglalkoztatók részesülhetnek állami támogatásban. A 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szól, míg a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályait a 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet tartalmazza.

A kormányrendelet a foglalkoztatási törvény szabályain alapulva kimondja, hogy az éves költségvetésben megjelölt rehabilitációs költségvetési előirányzat felhasználására a rendelet szabályait kell alkalmazni. A támogatások célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, ezen belül képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük, az állapotukból eredő foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése.

A támogatások célja, hogy kiküszöböljék a munkáltató piaci veszteségeit, amelyek a fogyatékos személyek alacsonyabb munkateljesítményéből adódnak, illetve kompenzálják az ilyen dolgozók foglalkoztatásához kötődő szükséges és igazolt többletköltségeket. Éppen ezért e támogatások csak a privát szférában működő munkáltatók részére nyújthatók, tehát a támogatott körből ki vannak zárva a közigazgatási szervek, az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek (lényegében a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatók).

Támogatásfajták

A támogatások főbb típusai: bértámogatás, költségkompenzációs támogatás, rehabilitációs költségtámogatás.

Bértámogatás

A bértámogatás a rehabilitációs álláshelyen munkába helyezéshez, munkahely megtartásához, a foglalkoztatási rehabilitációhoz, illetőleg a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtható. Munkahelyi segítő: az a személy, aki segít a fogyatékosoknak a munkába járásban, illetve a munkavégzésben. Bértámogatást az akkreditált munkáltatók, foglalkoztatók kaphatnak. A támogatás vissza nem térítendő, mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló bruttó munkabére 40-100 százaléka között lehet, maximummértéke kötődik a KSH által közzétett bruttó átlagkeresethez, annak 60-80, illetve 120 százaléka a munkakör által igényelt képzettségi szinttől függően. A 40-100 százalék közötti mérték függ a támogatás fajtájától, az érintett munkavállaló fogyatékosságának (munkaképesség-csökkenésének) mértékétől.

Bértámogatás 2006. február 1-jétől adható, a kérelemről a munkáltató székhelye, telephelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltség dönt.

Költségkompenzációs támogatás

A költségkompenzációs támogatás csak a „védett foglalkoztatói” kategóriába tartozó munkáltató számára nyújtható. Ebben elismerésre kerül a megváltozott munkaképességű dolgozók munkába járásával összefüggő személyszállítási költség, továbbá a foglalkoztatásukhoz, a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, logisztikai, munkaszervezésiés szállítási költség. Etámogatási forma sikeres pályázat alapján nyerhető el.

Rehabilitációs költségtámogatás

A szintén pályázaton alapuló rehabilitációs költségtámogatás olyan személyek alkalmazásához kapcsolódik, akik a nyílt munkaerőpiacon nem képesek munkát végezni, az ilyen támogatásban részesülő munkáltatók az ún. „védett szervezetek”.

Védett szervezet csak a külön törvény szerint közhasznúnak nyilvánított és nyilvántartásba vett munkáltató lehet. A védett szervezet a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80 százalékának megfelelő mértékű támogatást kaphat. Ilyen esetben, ha a munkavállaló egyben szociális intézményben ellátott személy, foglalkoztatásához a megyei szociális és gyámhivatal külön engedélye is szükséges.

A költségtámogatások már 2005. november 1-jétől nyújthatók, megadásukról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt.

A támogatások forrása

A Határozatok Tára 39. számában jelent meg a 2180/2005 (VIII. 26.) Korm. határozat a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása támogatási rendszerének átalakításáról. A kormány a megváltozott munkaképességű dolgozók támogatására szolgáló összeget 2006-tól a Pénzügyminisztérium fejezetéből a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetébe csoportosítja át. A kormány egyúttal felhívta az FMM-et, hogy alakítson ki munkaszervezetet a rehabilitációs költségtámogatások iránti igény elbírálására.