A közérdekű önkéntes tevékenység
A Magyar Közlöny 98. számában található egy teljesen új jogintézményt tartalmazó jogszabály, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény. A hosszú preambulumban meghatározott célok között olvasható, hogy a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeknek mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét kívánta az Országgyűlés elősegíteni e jogszabály megalkotásával. Aszabályozás célja, hogy hatékonyan, megfelelő garanciák mellett kerüljön sor ilyen tevékenységre, és a társadalom erőforrásai a közcélok érdekében ily módon is mozgósíthatók legyenek. Ehhez a törvény kedvezményeket is biztosít, hogy így is ösztönözze az állampolgárokat önkéntes munka végzésére.
A törvény szerint közérdekű önkéntes munka mindaz, amit a személy ellenszolgáltatás – a munkát végző személy vagy közeli hozzátartozója részére biztosított vagyoni előny - nélkül végez, ide nem értve a maga vagy közeli hozzátartozója javára, illetőleg a bírósági vagy hatósági kötelezés alapján végzett munkát, az önkéntes véradást, az önkéntes tűzoltói vagy a polgári természetőrként végzett tevékenységet. Természetesen nem tartozik e törvény hatálya alá mindaz a munkavégzés, amelyre a felek külön jogviszonyt hoznak létre (pl. a Ptk. alapján, a társadalmi szervezet tagjaként, az egyházi személyként vagy egyház tagjaként, alapítvány kezelő szervének tagjaként végzett munka).
A munkát végző személy és az ún. fogadó szervezet között lényegében munkavégzésre irányuló jogviszony jön létre. Fogadó szervezet lehet helyi vagy kisebbségi önkormányzat, ezek társulása, szövetségei, költségvetési szerv, közhasznú szervezet, egyház, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási, közművelődési intézmény, levéltár, az alaptevékenységéhez kapcsolódóan.
Ki lehet önkéntes?
A munkát végző személyt a törvény önkéntesnek nevezi. Önkéntes lehet minden cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes személy, illetőleg a 10. évét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy. A törvény tehát szélesebb körben teszi lehetővé kiskorúak foglalkoztatását, mint az Mt. a munkaviszony vonatkozásában. A 18 év alattiak önkéntes foglalkoztatásával kapcsolatosan többletkövetelményként fogalmazza meg a törvény, hogy ilyen személy csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, képességeinek. 16 év alatt csak Magyarországon kerülhet sor ilyen munkavégzésre. A munkavégzés időtartama – iskolai szünet alatt – 16 éven aluliak esetében nem haladhatja meg a napi 3, a heti 12 órát, tanítási időben a heti 6 órát, a 16-18 éves korosztályban a napi 4,5, heti 18 órát.
Speciális szabályt fogalmaz meg a törvény arra vonatkozóan, hogy aki a fogadó szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban ellenszolgáltatás fejében végez munkát, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti. Ezzel tulajdonképpen azt akarja kiküszöbölni a jogalkotó, hogy ily módon közvetetten csökkenjen a munkabér, vagy hogy a rendkívüli munkavégzés maximális időtartamát túllépjék a felek.
Önkéntes szerződés
A törvény előírja, hogy a közérdekű önkéntes jogviszonyra ún. önkéntes szerződést kell kötni. Ez tartalmazza a tevékenység tartalmát, ellátásának helyét, a munkaidőt és pihenőidőt, az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásokat (pl. munkaruha, utaztatás), a szerződés megszűnésének időpontját. A szerződést nem kell írásba foglalni, bizonyos esetekben azonban kötelező, pl. ha azt határozatlan időre kötik, vagy külföldön történik a munkavégzés, illetve ha ezt az önkéntes kéri stb.
A fogadó szervezet köteles biztosítani a munkavédelmi, munkabiztonsági feltételeket, a szükséges tájékoztatást és irányítást, a fiatalkorúak felügyeletét, a pihenőidőt. A törvény meghatározza az önkéntes kötelezettségeit és jogait, a munkavégzés során okozott kár viselésének szabályait, előírja, hogy a fogadó szervezet az önkéntesek foglalkoztatását köteles bejelenteni az illetékes minisztériumnak, az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást kell vezetnie. Mögöttes jogszabályként a törvény a Ptk.-t jelöli meg.
Munkabiztonsági ellenőrzés
A munkaügyi ellenőrzés nem terjed ki a közérdekű önkéntes foglalkoztatásra, azonban a munkabiztonsági ellenőrzés igen. A személyijövedelemadó-törvény szerint nem tekinthető adóköteles jövedelemnek az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás.
A törvény 2005. október 1-jétől hatályos.
A hatósági közvetítők
Az új közigazgatási eljárási törvény, mely 2005. november 1-jén lép hatályba, 41. §-ában szabályozza a hatósági közvetítő fogalmát. E szerint a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság – ha jogszabály lehetővé teszi - felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő feladata, hogy az ügyfeleket szakszerűen és közérthetően tájékoztassa az eljárás lényegéről, következményeiről, jogaikról, közvetítsen az ügyfelek és az ellenérdekű felek, illetőleg a hatóság között, és az ügyfelek észrevételeit rendszerezetten továbbítsa a hatóságnak. Hatósági közvetítő csak nyilvántartásba vett személy lehet, természetesen ki vannak zárva az adott ügyben az ügyfelek, a velük szerződő felek (pl. munkavállalók, tulajdonosok), az érintettek és az elfogult személyek.
E rendelkezésekhez kapcsolódó részletes szabályokat határozza meg a Magyar Közlöny 121. számában kihirdetett, a hatósági közvetítőkről címet viselő 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet. A jogszabály meghatározza a hatósági közvetítőkkel szemben támasztott követelményeket, illetve a nyilvántartásba vételükkel kapcsolatos szabályokat és igénybevételük rendjét.
Hatósági közvetítő csak büntetlen előéletű, uniós állampolgár vagy annak családtagja, felsőfokú végzettségű személy lehet, ha letette a szükséges hatósági közvetítői vizsgát vagy a közigazgatási szakvizsgát (jogi szakvizsgát).
A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal legfeljebb 5 éves időtartamra nyilvántartásba veszi.
Az adott közigazgatási ügyben, ha közvetítés szükségessége merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítő igénybevételéről. A közvetítő kijelölését követően részt vesz az eljárásban, pl. az ügyfelek, a tanú, a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson, és a jelenlévőkhöz kérdést intézhet, egyeztetéseket kezdeményezhet és azokat vezetheti. Eszabályok 2005. november 1-jén lépnek hatályba.
A munka világából történő fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó járulékkiegészítés
A cím a prémiumévek program versenyszférára való kiterjesztéséhez kapcsolódik, melynek lényege, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál dolgozó, nyugdíjazásuk előtt legfeljebb 3 évvel álló munkavállalók felmondás helyett továbbra is munkaviszonyban maradhatnak, részmunkaidős, határozott időre szóló foglalkoztatást vállalva. Ehhez kapcsolódik a járulékkiegészítés, amely a korábbi teljes munkaidős bér utáni, valamint a prémiumévek programba való belépéssel összefüggő részmunkaidős munkabér utáni járulékok közötti különbözet megtérítését jelenti. Ezáltal a munkavállaló olyan nyugdíjra lesz jogosult, mintha mindvégig teljes munkaidőben dolgozott volna.
A Magyar Közlöny 116. számában megjelent, a munka világából történő fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó járulékkiegészítésről szóló 13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelet e támogatás részletes szabályait, feltételeit határozza meg. A jogszabály a feltételeket a munkáltatóval szemben támasztja, amelynek közvetlen haszna nincs a támogatásból.
A rendelet előírja, hogy a járulékkiegészítés azt a munkáltatót illeti meg, amely legalább a munkavállaló 10 százalékát, de minimum 5 főt bevon a prémiumévek programba (elküldés helyett munkaszerződés-módosítással foglalkoztatja őket tovább a nyugdíjkorhatáruk eléréséig), és emellett vagy létszámbővítést, vagy szerkezetátalakítást hajt végre. A létszámbővítésnek ugyanennyi személyt kell érintenie (lehetnek azonosak is a prémiumévek programba bevont munkavállalókkal), a szerkezetátalakításnak legalább 30 főt. Szerkezetátalakításon magas minőségű, korszerű termékek gyártására, vagy szolgáltatótevékenység végzésére alkalmas, új profilt, tevékenységet eredményező beruházást kell érteni.
A munkáltató a munkaügyi központtal támogatási szerződést köteles kötni, melyben a szerkezetátalakítás, illetve a létszámbővítés részletes feltételeit, végrehajtását meghatározzák. Tevékenységéről a munkáltató a munkaügyi központnak köteles beszámolni, mely a beszámoló valódiságát ellenőrzi.
A járulékkiegészítésbe beletartoznak a munkaadó által fizetendő nyugdíjjárulékok, a munkavállaló által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj. A támogatás mértéke azonban nem minden esetben felel meg a részmunkaidős és a teljes munkaidős bér után számított járulékok teljes különbözetének, ezt a jogszabály a mindenkori minimálbér kétszerese utáni járulék 50 százalékában határozza meg.
A támogatásokat utólagosan térítik meg, nem a munkáltató részére, hanem közvetlenül a nyugdíj-biztosítási alapnak, illetve a magánnyugdíjpénztárnak – a munkáltató tehát nem kapja kézhez annak összegét. A támogatás forrása a Munkaerő-piaci Alap.
A rendelet a törvénnyel együtt, 2005. október 1-jétől hatályos.
Külföldiek foglalkoztatása engedély alapján
A Magyar Közlöny 106. száma tartalmazza a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendeletet módosító 12/2005. (VII. 29.) FMM rendeletet. Aszabályozás lényege, hogy kiegészíti az automatikus engedélykiadás esetkörét a külföldi állam diplomáciai képviselete által foglalkoztatni kívánt, ám nem diplomata külföldi, és a Nemzeti Filmiroda által valamely nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt külföldi foglalkoztatására. Ez utóbbi esetben - lényegében magyarországi filmforgatás esetén – csoportos keretengedély kiadására is lehetőség nyílik.
A másik változás, hogy nincs szükség engedélyre az alkalmi munkavállalói (zöld) könyvvel rendelkező külföldi mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez.
A szabályok 2005. augusztus 1-jétől hatályosak.
Külföldiek beutazása, magyarországi tartózkodása
Egyebek mellett a külföldiek tartózkodási engedélyének, illetőleg a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem 2006. január 1-jén megváltozó szabályait tartalmazza a 38/2005. (IX. 22.) BM rendelet.
Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke augusztus 23-ától szeptember 19-éig 6,25 százalék, szeptember 20-ától pedig 6,00 százalék.
Elszámolható üzemanyagárak
2005. október 1. és december 31. között a magánszemély a következő árak szerint számolhatja el az üzemanyagot számla nélkül:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin288 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin297 Ft/l
Gázolaj274 Ft/l
Keverék290 Ft/l
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételét az augusztus 22-én hatályba lépett 165/2005. (VIII. 22.) Korm. rendelet módosítja. E szerint az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a fejlesztési program befejezését jelentő valamennyi beruházás üzembe helyezését követő öt évben – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig
– az adózónál az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt - ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de annak keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta,
– az adózót államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.
Változik az áfatörvény
Az általános forgalmi adó mértékének 2005. október 1-jétől, valamint 2006. január 1-jétől hatályos módosításának szabályai jelentek meg a 2005. évi XCVII. törvényben.
Egyesített bérlet Budapesten
Szeptember 1-jétől nem kell egyes vonatokra menetjegyet váltani. Budapest közigazgatási határán belüli helyi utazásra az országos közforgalmú vasút belső végállomása, a közbenső menetrendi megállóhelyek és a Budapest közigazgatási határán belüli utolsó megállóhely közötti szakaszon és vonatokon, 2. kocsiosztályon a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott budapesti egyesített bérletek is érvényesek, amelyeknek a birtokában külön menetjegy megváltása nem szükséges.
A budapesti egyesített bérletek nem érvényesek a hely- és pótjegyköteles vonatokra, ideértve az EuroCity, az EuroNight, az Intercity és az Intercity Rapid vonatokat, valamint a belföldi forgalomban fakultatív helybiztosítással közlekedő vonatokra (expressz).
A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díjairól szóló jogszabályt szeptember 1-jétől módosító 66/2005. (VIII. 19.) GKM rendelet melléklete sorolja fel azokat a vasútvonalakat, amelyeken a kedvezmény igénybe vehető.
Készülőben az új csődtörvény
A kormány 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozatában fogalmazta meg a csődről szóló törvény koncepciójáról és a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működését elősegítő intézkedésekkel kapcsolatos elképzeléseit.
Elektronikus ügyintézés
Az elektronikus ügyintézés részletes szabályait tartalmazza a november 1-jén hatályba lépő 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet. Az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról pedig a 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet szól.
Felszolgálási díj
A felszolgálási díj megállapításának, mértékének, az étlapon történő kötelező feltüntetésének szabályairól szól a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet, amely 2005. október 1-jétől hatályos.
Nyugdíjjárulék a borravaló után
A vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után fizethető 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és azzal egyidejűleg fizeti meg, egyidejűleg a bevallásában adatot szolgáltat a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről. Erről a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet szól. A jogszabály alapján a nyugdíj-biztosítási járulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára kell megfizetni.
A nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj különbözete többletköltségeinek fedezetére a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze szolgál.
Területalapú támogatások
A 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet módosította az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet. A Magyar Közlöny 128-as számában megjelent új szabályok szeptember 30-ától hatályosak.
Devizaárfolyamok
A 128-as Magyar Közlönyben jelent meg Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól szóló közlemény.
