Munkanélküliség – számokban
Az idén június-augusztusban a foglalkoztatottak száma 3,917 millió, az állástalanoké 303 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,2 százalékot tett ki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben. Az állástalanok létszáma ez év elejétől stagnált, s június-augusztusban 56 ezer fővel volt több, mint az előző év azonos időszakában. A15-24 éves korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,7 százalék volt, szemben az előző évi 16,3 százalékkal. A munkanélküliek 46,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 2,1 százalékponttal haladta meg a tavalyi értéket.
Felvett és elbocsátott dolgozók
A munkaügyi központoknak 20 ezer munkavállaló elbocsátását, 4400 új álláshely létesítését és 33 ezer dolgozó felvételét jelezték a cégek január és július között - tudatta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szeptemberben. A legélénkebb munkaerőmozgás Közép-Magyarországon figyelhető meg, ahol 4500 volt a bejelentett létszámleépítések száma, de mintegy 1400 új álláshely létesítését, illetve 11 500 új dolgozó felvételét is jelezték. Jelentős számú, 3700 dolgozót érintő elbocsátást jelentettek a Nyugat-Dunántúlról is, ez a régió viszont nem tűnt ki az új munkahelyek létrehozásában, a létszámfelvételben. Ez utóbbi tekintetében a 4000 feletti szintet több régió, így Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl is teljesítette, míg Dél-Alföld csaknem elérte a 4000-es szintet. E tekintetben a nagy lemaradó Észak-Magyarország volt, mely régióból csak 1070 munkavállaló felvételét jelentették be.
Nőtt a reálkereset
Az első hét hónapban a bruttó átlagkereset 10,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben. Areálkereset – a KSH által korábban közölt 3,7 százalékos fogyasztóiárindex-növekedéssel számítva – 7,2 százalékkal emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest. A versenyszférában 2005. január-júliusban 0,3 százalékkal nőtt a létszám. A költségvetés valamennyi meghatározó területén folytatódott a létszámzsugorodás, amely így összességében 1,3 százalékos volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete e vizsgált időszakban 156 150 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 144 085 forintot, a költségvetési szervezetek alkalmazottai 185 295 forintot kerestek.
Munkaügyi vétségek
Az elmúlt három hónapban végzett ellenőrzései során az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 3 ezer munkáltatónál, 10534 munkavállalót érintően állapított meg szabálytalanságot – közölte egy ellenőrzési akció után tartott tájékoztatón Papp István, a főfelügyelőség elnöke szeptemberben. A bejelentés nélküli foglalkoztatásért ebben az időszakban mintegy 600 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki a felügyelők. Papp István elmondta azt is: augusztus 1-jétől 50 felügyelő felvételére kapott lehetőséget a szervezet, majd október 1-jétől újabb 50-nel bővíthetik a létszámot.
Családbarát Munkahelyek
Szeptemberben átadták az idei év Családbarát Munkahely nyerteseinek díjait. Azok a vállalatok és intézmények részesültek elismerésben, amelyek sikerességéhez nagymértékben hozzájárulnak a dolgozók munkahelyi és családi kötelezettségeit harmonizáló családbarát intézkedések. A pályázatot hatodik alkalommal írták ki kis-, közép- és nagyvállalat, valamint költségvetési szerv kategóriákban. A ,kicsik kategóriájában első díjat kapott a VAR Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a közepes cégek pályázói közül első helyezett lett a Kürt Rt. Anagyvállalatok kategóriában a legjobb minősítéssel a National Instrument Kft.-t illették; a költségvetési szervek kategóriájában az első díjat a Polgári Légiközlekedési Hatóság nyerte el.
Kézművesek napja
Egyes szakmákban felesleges a két-három évnél hosszabb képzés, sőt egyéves időtartamúakat is be kellene vezetni – javasolja az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az érdekképviselet szeptemberben rendezte meg a Magyar Kézművesség Napját, mely eseményen szó esett a munkaadói érdekképviselet szakképzésre vonatkozó 12 pontos javaslatáról. Ezek szerint valamennyi kézművesszakmában növelni kellene a gyakorlati képzés arányát akár a közismereti tárgyak rovására is. Az IPOSZ 12 pontjában az is szerepel, hogy a tanulóknak már a 8. osztály után meg kellene kezdeniük a szakképzésben való részvételt, illetve az első szakképzési évben szükséges lenne a gyakorlati oktatás.
