Akorábban nyilvánosságra került tervezet szerint a kormányzat a létminimumhoz kötött, háromszintű minimálbérre tesz javaslatot. Ezek szerint a szakképzettség nélküli dolgozók legkisebb keresetének el kellene érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimumát, amely jövőre 63 000 forint lenne az idei 57 000 után. A középfokú végzettségűek minimálbére ennek 110 százaléka, vagyis 70 000 forint volna, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 120 százaléka, vagyis 77 000 forint lenne a legkisebb bér.
Szakszervezeti javaslat
A minimális kereset mértéke az utóbbi években kétszer is jelentősen változott, először 2001-ben, amikor 25 000-ről 40000 forintra nőtt, másodszor pedig 2002-ben, ekkor 40000-ről 50 000-re emelték. Egyes iparágakban, például a textiliparban, a mezőgazdaságban – ahol a dolgozók 50-65 százaléka is minimálbért kap - szabályos sokkot okozott a cégek számára a drasztikus emelés. Ennek tükrében érthető, hogy az érdek-képviseleti szervezetek nem veszik jó néven azt a kormányzati törekvést, miszerint a minimálbér megállapítása kerüljön ki az OÉT hatásköréből, s a parlament döntsön róla. Az érdekvédők feltételezése szerint ugyanis ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a mindenkori legkisebb bér megállapításánál a gazdasági realitás háttérbe szoruljon, s a napi politikai érdekek kerüljenek előtérbe.
A munkaadók érdeklődéssel figyelik a szakszervezetek reagálását a kormányzat jövő évi javaslatára. Eddig a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) hozta nyilvánosságra elképzelését, amely saját megfogalmazása szerint a gazdasági teljesítménnyel arányos bérfejlesztésre épít. A munkavállalói szervezet a kormány által előterjesztett adóváltozásokra, illetve a prognosztizált 2 százalékos inflációra, a 4 százalékos reálbér-növekedési előrejelzésre és a versenyszférában a bruttó 6,5 százalékos keresetnövekedésre hivatkozva kevésnek találja a kormány javaslatát. Ezért 65 000 forintos minimálbért és a középfokú végzettségűeknél 1,25 százalékos, a diplomásoknál 1,5 százalékos szorzót tart szükségesnek. Egyidejűleg elutasítja a természetbeni juttatásokkal kapcsolatos szigorításokat, és az étkeztetési hozzájárulás, valamint az iskolakezdési támogatás emelésére tesz javaslatot. Szót emel a szakszervezet az élőmunka terheinek csökkentése érdekében is, amelytől a foglalkoztatásra és a feketegazdaság kifehérítésére gyakorolt pozitív hatást reméli.
Közös fellépés
A természetbeni juttatásokat érintő negatív változások elleni fellépésben mindig is egyetértés volt a munkaadói és a munkavállalói oldal között, s erre most is lehet számítani.
A munkáltatók érthető módon szeretnének már múlt időben beszélni arról az időszakról, amikor a költségvetés étvágya határozza meg a természetbeni juttatások adóztatását. Ez rendkívül megnehezíti számukra a tervezést, ugyanakkor ellentétben van az európai uniós normákkal is, amelyek a cégek társadalmi szerepvállalását szorgalmazzák. Amikor a kormány nehezíti a természetbeni juttatások nyújtását, valójában éppen e szerepvállalás erősítésében teszi ellenérdekeltté a vállalkozásokat. Erről van ugyanis szó, amikor a természetbeni juttatások a korábbi 44 százalékos kulccsal adóznak, miközben az szja-kulcs már 36 százalékra csökken a tervek szerint. Amunkaadói oldal erre a problémára mindenképpen ki fog térni a tárgyalások során.
A munkaadók még reménykednek abban, hogy a költségvetési törvény vitája szembesíti a kormányzatot a kül- és belgazdasági lehetőségekkel, s ez önmérsékletre inti a minimálbérre vonatkozó javaslatait illetően is. Minden pozitív folyamat mellett érkeznek ugyanis figyelmeztető jelzések, amelyek óvatosságra intenek.
Nemrégiben a Nemzetközi Valutaalap delegációja hívta fel a figyelmet arra, hogy noha a magyar gazdasági növekedés erőre kapott, és a szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált, a GDP bővülését továbbra is veszélyezteti az euróövezet gyenge teljesítménye, a nyersolaj árának növekedése, valamint a minimálbér tervezett emelése. Ez utóbbi inflációs nyomást kifejtő hatására figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa is, amely az egyensúlyi kockázatok mérséklésének alapfeltételét egy olyan fiskális politikában látja, amely garantálja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kiesések ellenére is csökkenjen az államháztartás finanszírozási igénye.
Belső egyeztetés
A munkaadói oldal már elindította az egyeztetési folyamatot, hogy kialakítsa egységes álláspontját a bérkérdésekben, s noha az ezzel kapcsolatos fő elveiket az oldal tagszervezetei következetesen képviselik évről évre, a megkérdezett szervezetek többsége nem vállalkozott arra, hogy háttérszámítások nélkül konkrét összegben jelölje meg az elfogadható emelés mértékét. Magatartásukat az is motiválja, hogy megértessék a kormányzati oldallal: az egyeztetések korrekt menete az, ha a kabinet a tárgyalópartnerek rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat - ez esetben tehát az adó- és költségvetési törvények által meghatározott feltételeket.
Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy véli: e körülmények miatt még nem időszerű a minimálbérrel kapcsolatos oldalálláspontról beszélni. Véleménye szerint az adóváltozásokkal kapcsolatos, eddig nyilvánosságra került elképzelések egyelőre nem elegendőek ahhoz, hogy meg lehessen állapítani: a jövő évi feltételeknek milyen kihatásaik lesznek a jövedelemtulajdonosokra. A munkaadók nincsenek abban a helyzetben, hogy megállapíthassák, milyen bázisról indulhatnak a minimálbér-tárgyalások során – mutatott rá.
A VOSZ számára megnyugtató, hogy mindössze 2 százalék körüli inflációval lehet számolni 2006-ban, és méltányolja, hogy a kormány mérsékelni kívánja az általános forgalmi adót. Károlyi Miklós azonban – az eddig nyilvánosságra került javaslatok alapján – azok prognózisát látja helytállónak, akik szerint a vállalkozói réteg terhei növekedni fognak jövőre. Ha a kabinet a munkáltatói oldal aggályai dacára erőlteti a megegyezést a minimálbérről – voltaképpen tehát diktátumot akar elfogadtatni –, akkor nehéz tárgyalások várnak a munkaadókra – tette hozzá a főtitkár. Az átlagbéremeléssel kapcsolatban a VOSZ jelenleg 4-5 százalékos emelést tudna helyeselni.
Többlépcsős emelés
A VOSZ-nak a minimálbér elveit illetően több éve megfogalmazott, karakteres álláspontja van. Ennek egyik fontos eleme, hogy a legkisebb keresetre csak az a munkavállaló legyen jogosult, aki bizonyos ideje – a VOSZ ezt 5 évben határozná meg - magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik. A munkaadói szervezet szerint a garantált bért párhuzamba kell állítani azzal a munkavállalói elkötelezettséggel, hogy a törvényes feltételek mellett munkát végző személy tartósan kiveszi részét az államháztartás fenntartásából.
A VOSZ elképzelésében szerepel egy, a kormányéra emlékeztető elem is, nevezetesen a több lépcső. Károlyi Miklós ezt azzal magyarázza, hogy az érdekképviselet is megoldást szeretne találni a szakképzett munkaerő hiányára. A VOSZ is háromelemű minimálbérben gondolkodna, azonban ezt a legkisebb keresethez adott pótlékokkal oldaná meg, nem pedig a kormány által kötelező jelleggel elképzelt módon. A több lépcsőt a VOSZ a szociális partnerek megállapodásához kötné, nem pedig diktátumként képzelné el. Ez természetesen nagyfokú egymás iránti bizalmat feltételez a szociális partnerek részéről – mutatott rá a VOSZ főtitkára, aki kevés esélyét látja, hogy a kormány méltányolná a javaslatot.
Körkérdés a tagokhoz
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) körkérdést intézett a tagjaihoz, hogy első kézből, minél szélesebb körből szerezzen információt a minimálbérrel kapcsolatos elképzelésekről, illetve arról, hogy a nagyvállalkozóknak milyen terveik és várakozásaik vannak az ügyben. A mintegy 6000 vállalatot, 50 szakmai szervezetet képviselő MGYOSZ igazgatója, Geiger Éva arról számolt be, hogy csak a kormányzati szándékok konkretizálása után tudják kialakítani azt az álláspontot, amelyet a szervezet felelősséggel képviselhet. Most fogják megismerni az adókkal és járulékokkal kapcsolatos adatokat, tehát pár hét kell még ahhoz, hogy a véleményeket begyűjtsék és összegezzék.
Geiger Éva emlékeztetett arra, hogy a cégek méretüket, tőkeerejüket tekintve heterogének, ahogyan abban is lesznek eltérések, hogy a gazdálkodókat miként érinti majd a minimál-, illetve az átlagbér változása. Vannak olyan ágazatok, például a könnyűipar, a vendéglátóipar, ahol a jelenlegi 57 000 forintos legkisebb kereset kitermelése is nehézségeket okoz a cég számára. Ilyen szélsőségek esetében nem válnak be az egyszerű képletek, jelesül az, hogy kötelező érvénnyel döntenek a keresetemelésről.
Az MSZOSZ által megjelölt átlagbér-emelési mértéket az MGYOSZ szakértője túlzottnak tartotta, megemlítve, hogy reálisabb lenne az infláció plusz 1-1,5 százalékos emelésben gondolkodni. Ugyanakkor a nagyvállalkozók szervezete országos szinten nem látja kivitelezhetőnek a kormányzat háromlépcsős minimálbér-emelésről felvázolt javaslatát sem.
Az alku szaldója
A bérrel kapcsolatos érdekegyeztető tárgyalásokon alapvetően a vállalkozások teherbíró képességét kell mérlegelni – hangoztatja Dávid Ferenc, az ÁFEOSZ képviselője. Az érdekképviselethez tartozik a magyar élelmiszer-kiskereskedelem 15-16 százaléka, olyan – nagy élőmunka-igényű tevékenységet folytató – kis- és középvállalkozások, amelyek rendkívül érzékenyek arra, hogy milyen minimálbérmértéket fogad el az OÉT.
A legkisebb kereset nagy teher a vállalkozók számára, ezért amikor leülnek tárgyalni, pontosan tudniuk kell, hogy – valamennyi szabályozóra tekintettel – milyen szaldóval fognak kijönni az alkuból, milyen mozgásteret enged számukra a kormány gazdaság- és adópolitikája. -Mindig a legszűkebb keresztmetszetet kell mérlegelnünk; annak a cégnek a szempontjait feltétlenül figyelembe kell venni, amelyik már nem tudja elviselni a terheket – emelte ki az ÁFEOSZ szakértője. Hozzátette: ha a kormány nem tudja jól bemérni a feltételeket, ezzel foglalkoztatási gondokat kelt éppen a legsérülékenyebb munkavállalói körben, hiszen a vállalkozó azt a dolgozót bocsátja el, aki számára úgymond a legértéktelenebb. Aháromelemű minimálbér ellen szól, hogy olyan bérelemet hoz be a vállalat falai közé, amely a piaci viszonyoktól, a vállalat teherbíró képességétől függetlenül determinál.
Dávid Ferenc rámutatott: a minimálbér mértéke nagyban befolyásolja azt, hogy egy cég képes-e fenntartani a bér ösztönző jellegét. Egyes ágazatokban a dolgozóknak csupán 3-5 százalékát foglalkoztatják a legkisebb béren, máshol ez az arány elérheti a 25-30 százalékot is – ilyen szélsőségek mellett drasztikus következményekkel jár a legkisebb kereset mértékének változtatása. A magas minimálbér felborítja a bérskálát, nem marad a cégnél forrás arra, hogy a magasabb keresetűeket ösztönözze, ami nemzetgazdasági szinten is problémákat vet fel. Ha a minimálbér évente nagyobb ütemben nő, mint az átlagkereset, ez az ütem rátelepszik az átlagbérre, vagyis annyira megközelíti, hogy ez feszültségeket okoz cégen belül és kívül. Dávid Ferenc szerint a kormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül azt sem, hogy minél magasabbra nő a minimálbér, annál többen nem fizetnek szja-t, aminek mindképpen negatív hatása van a költségvetés bevételeire.
Béren kívüli juttatások
Dávid Ferenc megerősítette azt a munkaadói álláspontot, miszerint a peremfeltételek ismerete híján – amíg a költségvetés részleteit nem ismerheti meg az oldal hivatalosan, formálisan – nem adhatnak választ a kormány felvetésére, illetve nem állapodhatnak meg. Adó, járulék, költségvetés, bér – szeretnénk ezt a sorrendet megtartani az álláspont kialakításakor – hangoztatta a szakértő.
A munkaadói oldal a minimálbértől filozófiájában eltérő elemként kezeli az átlagkereset-ajánlás ügyét. Szakmailag együtt, csomagban kell kezelni a kettőt, hiszen nem szakadhatnak el nagyon egymástól – mutatott rá Dávid Ferenc. Magyarországon a bér nem magas, de drága, és ez óvatos, illetve szigorú munkaadói magatartásra kell ösztönözzön állami és magánmunkaadót egyaránt – tette hozzá. Az átlagkeresetre vonatkozó javaslatokat annak tükrében fogják mérlegelni, hogy miként alakítja a kormány a béren kívüli, természetbeni juttatások rendszerét, amely viszont adózási kérdés.
A mostani gazdasági anomáliák részben arra vezethetők vissza, hogy 2002-ben olyan bérkiosztás történt, amelyet 2003 és 2004 teljesítménye nem igazolt vissza – vélekedik Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Egyelőre a vállalkozó nem tudja megállapítani, hogy az adó- és járulékterhek mekkora bérre adnak lehetőséget. Ugyanakkor a kormány továbbra sem tesz lépéseket az egyéni vállalkozókat érintő diszkrimináció ellen. Ekör egyfelől nem részesülhet adójóváírásban, másfelől mintegy saját munkáltatójaként működve nem részesedhet a természetbeni juttatásból. Ha ebben a kérdésben nem foglal állást a kormány, az IPOSZ jogi úton próbálkozik érvényesíteni igazát – hangsúlyozta Szűcs György.
Az elnök kitért arra: komoly és koherens gazdaságpolitikát csak akkor folytat egy kormány, ha a bér- és adókérdések mellett következetesen ösztönző, vállalkozásbarát elemeket is beépít a rendszerbe. A magyar kisvállalkozásoknak az Európai Unióból és a Távol-Keletről érkező árukkal és szolgáltatásokkal kell felvenniük a versenyt, ehhez szükséges a támogató gazdaságpolitika. A minimálbérrel kapcsolatos döntéssel a politika azt is jelzi a kisvállalkozóknak, hogy érez-e felelősséget irántuk – vélekedett az IPOSZ elnöke.
Foglalkoztatási program
A kabinet célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter abból az alkalomból, hogy elkészült a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglaló kormányzati jelentés. A száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. Afoglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy 100 milliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
