Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Összeghatárok 2005-ben
Minimálbér
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege 57 000 forint/hó, hetibér alkalmazása esetén 13 120 forint, napibér alkalmazása esetén 2624 forint, órabér alkalmazása esetén 328 forint a 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján.
Adómentes juttatások
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény I. számú mellékletének 8.3. és 8.17., valamint 8.30. pontjai értelmében adómentes juttatásnak minősül a természetbeni étkezés 8000 forint/hó, az étkezési utalvány 4000 forint/hó, az üdülési csekk 57 000 forint/év, az iskolakezdési támogatás 17 000 forint/év öszszeghatárig.
Járulékfizetési felső határ
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló módosított 1997. évi LXXX. tv. (Tbj. ) 19. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkáltató változatlanul 18 százalékos, a munkavállaló (biztosított) 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos, illetve 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 16 440 forint.
Tételes egészségügyi hozzájárulás
A tételes egészségügyi hozzájárulás öszszege az erről szóló 1998. évi LXVI. tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján 2005. január 1-jétől változatlanul naptári naponként 115 forint, azaz havi 3450 forint. 2005. november 1-jétől azonban naptári napi 65 forintra, havi 1950 forintra csökken. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást az 50 év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén. 2005. január 1-jétől részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tételes egészségügyi hozzájárulást a teljes és részmunkaidő arányának megfelelően, de legalább 50 százalékban kell megfizetni.
Munkaadói járulék
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény [Flt.] 40-41. §-a alapján a munkaadói járulék változatlanul az elszámolt bruttó munkabér 3 százaléka, a munkavállalói járulék 1 százalék.
Rehabilitációs hozzájárulás
Az Flt. 41/A §-ának (5) bekezdésében szabályozott rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év KSH által közzétett, nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka, ami 2005-ben 131 700 forint/év/főt jelent.
Vállalkozói járulék
Az Flt. 46/B §-ának (1) bekezdésében szereplő vállalkozói járulék az egyéni és a társas vállalkozó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmének 4százaléka.
Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulás a vonatkozó 2003. évi LXXXVI. tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint változatlanul a bérköltség 1,5 százaléka.
Bérgarancia-támogatás
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a bérgarancia-támogatás jogosultanként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét. Ez az összeg 2005-ben 548800 forintot jelent a Munkaügyi Közlöny 2004/12. számában megjelent FMM Közlemény szerint.
A 2005-ben hazánkban foglalkoztatható külföldiek száma
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Magyar Közlöny 9. számában jelentette meg közleményét, amely szerint 2005-ben Magyarországon egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma 87 000 fő.
A közmunkaprogramok támogatása
A Magyar Közlöny 10. számában hirdették ki a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2005. (I. 26.) Korm. rendeletet. Az eredeti jogszabály a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzéséről szól. Erre éves költségvetési előirányzat szolgál, melynek felhasználását szabályozza a rendelet. A támogatotti kör -például a legalább 100 fő közmunkával történő foglalkoztatásáról gondoskodó területfejlesztési tanácsok, önkormányzatok, a közhasznú társaságok stb. – vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, amit a foglalkoztatott személyek munkabérére, valamint annak járulékára, utazási költségtérítésére, munkaruhájuk és egyéni védőeszközeik költségeire, képzési költségeikre, valamint – 2005. január 1-jétől – nem csupán a kis értékű, hanem bármilyen tárgyi eszközeinek beszerzési költségeire kell fordítani. Új feltétel, hogy ez utóbbi beszerzési költség viszont az elnyert pályázati támogatási összeg legfeljebb 10 százalékig terjedhet.
Változott a közmunkaprogramok előkészítését végző Közmunkatanács tagjainak összetétele is. Új tagként szerepel -a minisztériumok átalakulásával összefüggésben – az ifjúságügyi, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter képviselője, illetőleg az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
További változás, hogy a kormány által kiemelten fontos közfeladatnak közmunka révén történő ellátása, valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű települések foglalkoztatási helyzetének elősegítése céljából kiírt pályázat speciális szabályai körében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által nyújtható támogatási előleg mértékét másként állapítja meg a jogszabály. Eddig a támogatás 25 százalékának mértékéig terjedhetett az előleg, mostantól a dologi kiadásokra, valamint legfeljebb 2 havi munkabérre és közterheire vonatkozhat.
A rendelet 2005. január 31-én lépett hatályba.
A kollektív szerződések regisztrálása
A Magyar Közlöny 11. számában található a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 2/2005. (I. 28.) FMM rendelete a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról. A rendelet az 5 – különböző munkáltatói körre vonatkozó – bejelentő adatlap tartalmát érintően fogalmaz meg kisebb, pontosító jellegű változásokat. AMunka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak a kollektív szerződés megkötését követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni, és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni. Ugyanez vonatkozik a kollektív szerződés módosítására, felmondására, hatályának változására, illetőleg megszűnésére.
A foglalkoztatáspolitikai járulékkedvezmény elszámolása
A Magyar Közlöny 14. számában jelent meg a foglalkoztatáspolitikai célú járulékkedvezmény elszámolásának részletes szabályairól szóló 7/2005. (II. 8.) PM-FMM együttes rendelet. A jogszabály a januári számunkban ismertetett, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény [Pftv.] végrehajtási jogszabálya.
A Pftv. 2005. január 1-től társadalombiztosításijárulék-kedvezmény bevezetéséről rendelkezik, amely a pályakezdő fiatalok első foglalkoztatóját, a gyermekgondozási segélyről, gyermekgondozási díjról, gyermeknevelési támogatásról, valamint ápolási díjról visszatérők munkáltatóit, valamint az 50 év feletti munkanélkülit foglalkoztató munkaadókat illeti meg.
A Pftv. 17. §-ának (2) bekezdése felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, hogy az APEH és a Munkaerő-piaci Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait együttes rendeletben megállapítsa.
A rendelet a munkaadó által az illetékes APEH igazgatósághoz benyújtandó támogatásigénylésre szolgáló adatlap tartalmát is meghatározza. Ezt – a foglalkoztatás Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba vételéről szóló igazolással együtt – csatolni kell a 1522-es számú Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez című bizonylathoz. Ennek alapján az APEH az összesített igényeket havonta megküldi a Munkaerő-piaci Alap részére, mely a Magyar Államkincstáron keresztül utalja át a szükséges összeget az APEH részére, amely a munkáltatók számára kiutalja a térítést.
A Prémiumévek Programmal kapcsolatos munkáltatói költségek megtérítése
Szintén a 14. számú Magyar Közlönyben található a Prémiumévek Programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól kiadott 8/2005. (II. 8.) PM rendelet.
A Prémiumévek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvénnyel az Országgyűlés új foglalkoztatási célú jogintézményeket vezetett be 2005. január 1-jétől. Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak, akik jogviszonyánakegyébként felmentéssel történő megszüntetésére kerülne sor, vagy már felmentési idejüket töltik, a munkáltató működésével, a munkakör megszűnésével összefüggő ok miatt, választásuk szerint bekapcsolódhatnak e programokba.
Az érintettek közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonya meghatározott ideig (a prémiumévek program esetén a nyugdíjba vonulásig, de legfeljebb 3évig, a különleges foglalkoztatási állomány esetén legfeljebb 1 évig) továbbra is fennáll, ezen időszak alatt heti legfeljebb 12 órában dolgoznak, és havonta korábbi illetményük 60 százalékát kapják. A különleges foglalkoztatási állomány időtartama alatt emellett munkaerő-piaci kötelezettség is fennáll: az érintettnek vállalnia kell, hogy elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat vesz igénybe. Ezekről a szolgáltatásokról a különleges foglalkoztatási állományba helyezett köztisztviselő elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci szolgáltatások és azok igénybevételének részletes szabályairól kiadott 30/2004. (XII. 21.) FMM rendelet szól.
A törvény másik, pénzügyi tárgyú végrehajtási jogszabálya a 8/2005. (II. 10.) PM rendelet. Ez meghatározza, hogy a munkáltató – felügyeleti szervén keresztül, helyi önkormányzat által fenntartott szerv esetén a jegyzőn keresztül – a 60 százalékos juttatás, valamint a közalkalmazott, köztisztviselő egyéb juttatásai költségvetési megtérítését milyen rend szerint igényelheti a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainál.
Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2005. február 22-étől 8,25 százalék. A 2/2005. (II. 21.) MNB rendelet a Magyar Közlöny 22. számában jelent meg.
