A konferenciát négyévente rendezik meg, hogy összeegyeztessék az országok gazdaságpolitikáit és a munkaügyi irányelveket, eljárási módszereket és prioritásokat a térségben. Értékelték azt is, hogy az ILO milyen eredményeket ért el 2001 és 2004 között, s kijelölték a következő év feladatait is.
Jelenkori kihívások
Az ILO regionális konferenciája az egyetlen intézményesített hivatalos regionális fórum, ahol az Európai Unió huszonöt tagállama, a Független Államok Közösségének tagjai, az Európai Tanács, valamint azok az országok találkozhatnak, amelyek ratifikálták a délkelet-európai stabilitási és újjáépítési paktumot. Céljuk, hogy – háromoldalú képviselet formájában – megvitassák a munka világának azon kérdéseit, amelyek közös aggodalomra adnak okot.
A konferencia 4 témakört vitatott meg részletesen: a fiatalok foglalkoztatásának javítását, az elöregedő társadalom problémáját, a migráció, valamint a globalizáció kérdéseit. A munkavállalók, munkáltatók és a kormányok több mint hatszáz képviselője közös álláspontra jutott számos kérdésben. Például abban, hogy "elő kell segíteni a gazdasági és a társadalmi fejlődést, illetve a korrupció felszámolását a demokratikus intézményekben, biztosítva ezzel a szabad választásokon alapuló képviseleti legitimitást, valamint a hatékony társadalmi párbeszédet, az alapvető, munkával kapcsolatos jogokat és azok megtartását."
A jelen lévő több mint harminc munkaügyi miniszter, négy kormányfő, valamint az Európai Unió szociális és foglalkoztatási biztosa a rendezvényen megvitatta a globalizáció szociális dimenziójával foglalkozó Világbizottság jelentését, amely azt elemzi, hogy miként lehet elérni a tisztességes globalizációt, amely egyenlő esélyeket teremt az állampolgároknak. Szó volt arról is, hogy miként tarthatók fenn az európai szociális vívmányok a globális gazdasági versenyben. Ezzel összefüggésben megvitatták a résztvevők, hogy mi a helyes kormányzati magatartás a globalizáció körülményei között.
A küldöttek arra a következtetésre jutottak, hogy a globalizáció és a gyors gazdasági integráció közös kihívásokat jelent az országoknak, cégeknek és dolgozóknak egyaránt az európai és közép-ázsiai régióban. Szükségesnek tartják, hogy közös nézőpont szülessék annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi, pénzügyi és kereskedelmi vezérelvek és eljárásmódok mind a megfelelő munkahelyek létrehozását szolgálják. Epolitikának az alapvető munka- és foglalkoztatási jogokon, a társadalmi biztonságon, illetve a párbeszéden kell alapulnia.
Regionális párbeszéd
A konferenciára készített beszámoló a migráció kérdésével is foglalkozik. Agazdaságilag aktív migránsok számát a régióban 26,5 millióra becsülik. Ez a munkavállalók körülbelül 4 százaléka. Kelet-Európában a legnagyobb "vándorlás" a volt szovjet köztársaságok és az Orosz Föderáció között zajlik. Ugyanakkor Németországban 7,3 millió a külföldi nemzetiségűek száma, akik közül a legtöbb – 2 millió – török származású, és 1,85 millióan érkeztek az EU-tizenötök államaiból.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban is, hogy a Világbizottság ILO segítségével készített beszámolója a globalizáció társadalmi dimenziójáról hasznos, és ösztönöz a nemzeti, regionális, valamint nemzetközi szintű párbeszédre, s célja a tisztességes munkahely garantálása mindenkinek. Ugyancsak üdvözlendő az ENSZ Közgyűlésének múlt decemberében meghozott döntése, amely sürgeti, hogy a Bizottság ajánlásait vegyék figyelembe a következő Millenniumi Fejlesztési Célok kidolgozása során.
A delegáltak arra kérték az ILO-t, hogy fűzze szorosabbra együttműködését a segélynyújtó országokkal, illetve az Európai Bizottsággal a technikai segítségnyújtás érdekében.
Nemzeti stratégiák
Napirendre került a fiatalok foglalkoztatásának javítása, az elöregedő társadalom problémája, a migráció és a versenyképességet elősegítő munkaszervezés. A konferencia új módon közelítette meg e kérdéseket, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a megoldási módszerek átjárhatóságot teremtsenek az oktatás és a munkaerőpiac, az egyik és a másik munkahely, az egyik és a másik ország munkaerőpiaca, valamint a munka és a biztonságos időskori ellátás között.
A következtetések alapján a résztvevők felszólítják a kormányokat arra, hogy nemzeti foglalkoztatási stratégiák keretében konzultáljanak társadalmi partnereikkel a fiatal munkavállalók igényeiről. A Világbizottság tanulmánya a fiatalok foglalkoztatásáról szólva Ausztria, Németország és Svájc példájára hívja fel a figyelmet, ahol sikeresen ötvözik az iskolai elméleti oktatást a vállalati, szakmai gyakorlattal.
Az ILO bátorítja a háromoldalú tárgyalásokat a rugalmasságról és a biztonságról annak érdekében, hogy a munkapiac szereplői megfeleljenek a fokozódó versenyből adódó kihívásoknak; a globalizáció és a gyorsan változó piaci viszonyok alkalmazkodást követelnek.
A társadalmi partnereknek támogatniuk kell a multilaterális, jogállamiságon alapuló rendszer létrejöttét, mely úgy közelíti meg a munkaerő migrációját, ahogy azt az ILO tavaly júniusi nemzetközi konferenciáján elfogadták. Továbbá javasolták, hogy az ILO nyújtson technikai segítséget a régióban, segítse elő a nyugdíjreform véghezvitelével és irányításával kapcsolatos tapasztalatok cseréjét.
A konferencián felhívták a figyelmét a régió azon országainak, amelyek még nem ratifikálták az ILO nyolc alapegyezményét – amely az egyesülés szabadságáról, a gyermek- és kényszermunka megszüntetéséről, illetve az egyenlő elbánásról szól –, hogy tegyék ezt meg 2008-ig. Ez az év az ILO-nak az alapvető munkával kapcsolatos elvekről és jogokról szóló deklarációjának tizedik évfordulója. Az ILO szerint a térség egészét nézve csak tizenhat ratifikáció hiányzik ahhoz, hogy a világban először egy adott régió minden tagja törvényesítse az említett jogokat és elveket.
A kongresszuson – mások mellett – jelen volt és felszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Jean-Claude Juncker, Luxemburg kormányfője – egyben az Európai Unió soros elnöke –, Danial Akhmetov, Kazahsztán miniszterelnöke, illetve Lawrence Gonzi, Málta miniszterelnöke is.
Az ILO szerepe egyre jelentősebb a társadalmi párbeszéd előmozdításában, a gazdasági és a társadalmi integráció érdekében Európában és Közép-Ázsiában -mondta Juan Somavia, az ILO főigazgatója, aki szerint mindez erősíti a szervezet tevékenységének – és társadalmi partnereinek – jelentőségét a megfelelő munkahelyek megteremtésében.
A konferencia hátterét az ILO legfrissebb foglalkoztatási beszámolója adta, mely borús képet fest a globális foglalkoztatottság helyzetéről. A tanulmány szerint a világgazdaság a dinamikus gazdasági növekedés ellenére sem teremt elegendő új munkahelyet. Európában és Közép-Ázsiában – annak ellenére, hogy 2004-ben a gazdaság jó ütemben, 3,5 százalékkal bővült – a munkahelyek száma csak ennek a felével gyarapodott.
Befogadó társadalom
A világgazdaság nem teremt elegendő új munkahelyet, s nem képes az egyre bővülő feketegazdaságnak sem gátat szabni, ahol közel egymilliárd munkavállaló küzd a nyomasztó szegénységgel – mondta Somavia, aki szerint a munkaügy terén sok szempontból elvesztegetett év volt a 2004-es. A mindenkire kiterjedő és igazságos globalizáció azonban lehetőségeket teremt mindenki számára. Ez tehát olyan kormányzati kérdés, mely a nemzeti és nemzetközi viták napirendjén, annak első helyén fog szerepelni az elkövetkező években. A világban nem terjeszthetők a demokrácia vívmányai, ha "figyelmen kívül hagyjuk az emberek igényét a számukra megfelelő munkára, amely elérhető cél a méltányos globalizáció útján".
Teljes foglalkoztatás
Vladimir Spidla, az EU munka- és szociálisügyi biztosa kifejtette: az Európai Unió és az ILO is jó minőségű, illetve méltóságteljes munkát szeretne garantálni valamennyi munkavállalónak. Az EU nem mondott le a teljes foglalkoztatásról, a lisszaboni dokumentumban kijelölt célok teljesítéséről. Mindez ma is érvényes. Aközösség továbbra is úgy képzeli el a gazdasági fejlődést, hogy az hosszú távon fenntartható legyen, s a lehetőségek szerint minél kevésbé vegye igénybe a természeti erőforrásokat, minél kevésbé szennyezze a környezetet. Ugyanígy változatlanul fennállnak az európai szociális modell fenntartására, erősítésére vonatkozó kívánalmak. E modell lényege a befogadó társadalom, amely nem kirekeszt, hanem lehetőségeket teremt mindenkinek – a hátrányos helyzetűeknek és a legszegényebbeknek egyaránt.
Európa úgy akar versenyképes lenni, hogy fenntartja ezen értékeket. Ehhez eredményeket kell elérni a takarékosság terén s a tartalékok mozgósításában valamennyi tagországban – szögezte le Vladimír Spidla.
Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a társadalom nem piacosítható a verseny nyers törvényei szerint, meg kell találni az együttműködés, a szolidaritás és a hatékonyság helyes arányait. A magyar kormány kész alkalmazni azokat a megoldásokat, amelyeket a konferencia elfogad és ajánl e helyes arányokról. Az álláslehetőségek bővítése nem egyszerűen politikai kérdés; a munka az élet sorskérdéseinek egyike. Az egészség, a fedél és a munkahely alapvetően befolyásolja az emberek mindennapjait.
