Foglalkoztatásbővítés a végeken

A területfejlesztési források felhasználása során az idén is folytatódik a korábbi trend, miszerint egyre inkább előtérbe kerülnek a foglalkoztatási szempontok. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal már az elmúlt években is szorgalmazta a nagyobb differenciálást. Ennek eredményeképpen a korábbi hét hátrányos helyzetű megye helyett 42 ilyen besorolású kistérséget jelöltek meg. Ezzel – mondják a szakemberek – pontosabban meg lehet határozni, hogy mely körzetek a legrászorultabbak, s e térségekben milyen bajokat kell orvosolni.

Fenntartható fejlődés

E munkában fontos szerepe van a regionális fejlesztési tanácsoknak, amelyek döntenek az egyes pályázati célokról. Tavaly például három régióban – Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – volt több, kifejezetten a foglalkoztatási gondokat enyhítő területfejlesztési kiírás. Igaz, a 2004-ben kiosztott pénzek hatása – a meglehetősen hosszú átfutási idő miatt – csak egy-két év múlva érzékelhető. Jelenleg a 2002-2003-ban elnyert támogatások felhasználása zajlik, amelyek eredményeképpen több kistérségben keletkeznek viszonylag kis számban, ám helyben annál fontosabb álláshelyek.

A hivatal előzetes adatai szerint a regionális fejlesztési tanácsok 11,2 milliárd forint felhasználásáról rendelkeztek 2004-ben. A korábbi évek áthúzódó kötelezettségvállalásainak értéke pedig 7,3 milliárd volt. Ebből 1,3 milliárd munkahelyteremtő, míg 0,3 milliárd forint munkahelymegőrző beruházásokra jutott. Ez a felosztott keret mintegy 22 százaléka, ami számottevő aránynak tekinthető. Összesen több mint 1800 álláshely létrehozására, megőrzésére volt, van lehetőség. E forrásból a legtöbb – 286 – új munkahely az észak-alföldi régióban jött létre, míg Észak-Magyarországon ezek száma 226 volt. Ugyanakkor nem adtak ilyen támogatást a közép-dunántúli régióban.

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal illetékes főosztályvezetője, Sára János elmondta, a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatból nyújtott támogatás kiemelt követelménye, hogy elsősorban a fenntartható fejlődést szolgálja. Ezért a munkahelyteremtő vagy -megőrző beruházások esetében a támogatási szerződésekben vállalt többletfoglalkoztatást legalább öt évig garantálni kell. Ekképpen ezen álláshelyek – illetve az ezek létrehozását segítő támogatás – éveken keresztül hozzájárulnak egy-egy kistérség foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez. Ha a munkahelyeket nem tartják fenn öt évig, a támogatást vissza kell fizetni.

Bővülő források

Az idén minden korábbinál magasabb, százmilliárd forintot is meghaladó összeg segíti a régiók és a kistérségek felzárkózását, a területi különbségek mérséklését. Ebből mintegy 22 százalékot tesznek ki az uniós támogatások. Az ezekhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás mellett a költségvetési források csaknem elérik a 70 milliárd forintot. Adecentralizációt illetően jelentős előrelépés, hogy 57 milliárd forint elosztásáról a régiók, illetve a megyék döntenek, 1,5 milliárd pedig közvetlenül a kistérségek fejlesztését szolgálja. Újdonság az is, hogy a 2005-ös költségvetés először tartalmazza a régiókra és a megyékre lebontva azokat a forrásokat, amelyekről a fejlesztési tanácsok dönthetnek.

Ebben az évben összesen 26,2 milliárd forint került a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat kasszájába. Ennek 85 százalékáról – 22,2 milliárd forint – a régiókban határoznak. A maradék központi pénz a rendkívüli események kezelésére szolgáló forrás. A decentralizált keret jóval nagyobb összeg, mint volt a korábbi években, ami ezzel párhuzamosan nagyobb felelősséget is jelent. Sőt, idén más tárcák egyes feladatai és ezzel pénzügyi forrásai is a területfejlesztéshez kerültek. Ez a 22,2 milliárdon belül 4,2 milliárd. Ez tovább növeli a lehetőségeket és a felelősséget.

A regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe került – új elemként például – az autópálya-építéseket segítő közmunkaprogramok támogatása, a nemzeti parkok közmunkáinak segítése, a szociális ellátórendszer fejlesztése, a belterületi kiépített közúthálózat és a kerékpárutak bővítése, illetve egyes turisztikai marketingfeladatok is. Az új célok mellett változatlanul fontos a korábbi években megjelölt feladatok támogatása is. Köztük a vállalkozóvá válást segítő beruházások, ipari parkok, inkubátorházak létrehozása, ezek szolgáltatásainak fejlesztése. Ugyancsak jelentőségteljes a helyi mobilitás segítése, azaz a kistérségen belüli közlekedés feltételeinek javítása közútfejlesztésekkel.

A múlt évhez képest változás az is, hogy az önkormányzati beruházásokat segítő címzett és céltámogatások a Belügyminisztériumtól a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal költségvetését gazdagítják. Elsősorban a céltámogatások esetében van több új elem. Nevezetesen: változnak a támogatási célok, illetve a döntések a kormánytól a régiók hatáskörébe kerültek.

Differenciált támogatás

Bár a területfejlesztési célelőirányzat idei pályázati feltételei még nem ismertek, az már tudható, hogy a munkahelyteremtő beruházásokhoz adható vissza nem térítendő támogatás összege differenciált nagyságú. A területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett térségekben egy munkahely esetében 1millió forint, míg hátrányos helyzetűekben 1,5 millió forint. Emellett létezik még egy kategória a leginkább hátrányos körzetekre, amikor is a vissza nem térítendő támogatás 2 millió forint. Amunkahelymegőrző beruházásoknál ez a mérték 1 millió forint. Idei változás lesz az is, hogy – bár nem eredményez tartós megoldást – támogatást lehet igényelni közmunkaprogramokra is.

A rendelkezésre álló források megfelelő felhasználása nagy felelősséget ró a területfejlesztési tanácsokra, ugyanakkor egyre inkább szükségessé teszi a régió, a kistérség gazdasági szereplőinek együttműködését. Ezt követeli meg a racionalitás, illetve ezt várja el az Európai Unió is. Már csak azért is, hiszen ilyen minta – az úgynevezett foglalkoztatási paktum – több is van más uniós tagországban.

Szakemberek szerint a foglalkoztatás javítását szolgáló együttműködés fontosságára az 1990-es évek elején jöttek rá spontán módon Írországban. Ott vetődött fel először a paktumok ötlete. Az ír sikerek láttán aztán más országokban – Finnországban, Ausztriában – is hasznosították a szigetország tapasztalatait az évtized közepén. Azóta pedig már több skandináv országban, illetve Olaszországban, Szlovéniában is alkalmazzák e formát. Az EU-ban eddig 89 paktum köttetett.

Foglalkoztatási paktumok

Magyarországon e modell elterjesztésének úttörője az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Társasága. A paktum kezdeményezői, tagjai jellemzően a munkaügyi szervezetek, a megyei önkormányzatok, a szociális partnerek – közöttük is a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a kiskereskedők és az iparosok érdekvédelmi szövetségei, valamint a civil szervezetek.

A csaknem tízéves nemzetközi gyakorlat birtokában immár megfogalmazhatóak a partnerséggel szemben támasztott követelmények. Nagyon fontos, hogy az érintettek meg tudják határozni a stratégiai célokat, a résztvevők körét, illetve hogy garantálják a társadalmi-politikai elfogadottságot. Ami a résztvevők körét illeti, csak az a paktum lehet sikeres, amelyben minél szélesebb körben vesznek részt a partnerek. A cél a nem állami szervezetek integrálása – vállalatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek, klaszterek –, valamint a helyi, térségi szereplők -önkormányzatok, társulások, térségi menedzserek, tanácsadók – bekapcsolása a közös munkába. Emellett akkor lehet igazán sikeres e forma, illetve ennek eredményeképpen egy-egy pályázat, ha az együttműködési szervezetekbe bevonják a tudomány és a kutatás képviselőit, valamint az állami hivatalok szakembereit is.

A partnerségnek több fontos kritériuma van, mások mellett a tagok szerepének és feladatainak, felelősségének és döntési kompetenciáinak meghatározása. További kritérium a partnerek közötti rendszeres információcsere. Lényeges, hogy a konfliktusok mérséklésére és megoldására legyen stratégia, s ezt a lehető leghatékonyabban valósítsák meg. Ugyanakkor – az EU elveiből következően – fontos kérdés az is, hogy a kommunikációban milyen szerepet kapnak a kulturális különbözőségek. Nemcsak egy-egy partnerség eredményességére kell törekedni, hanem arra is, hogy azt megfelelően dokumentálják, közzétegyék, illetve hogy rendszeres legyen a nyilvánossággal kapcsolatos munka. Ám ezzel még nincs vége a feltételeknek. Asikeres partnerség meghatározó eleme a résztvevők aktivitása. A minőségi kritériumok közé sorolandó – mások mellett –, hogy a közreműködő személyek rendszeres munkát végezzenek az üléseken, figyelembe vegyék az elfogadott szabályokat – például a vitáról, a konfliktusmenedzsmentről. A nemek közötti aránynak is kiegyenlítettnek kell lennie.

A helyi foglalkoztatási paktumok -amellett, hogy segítenek egy-egy térség foglalkoztatási gondjainak megoldásában – az együttműködés új kultúráját teremtik meg, ami legalább olyan jó, mint a problémák enyhítése. Ugyanakkor az együttműködési szerveződések legitimitást nyernek a munkaerő-piaci beavatkozásokhoz, ami társadalmasítja a helyi foglalkoztatáspolitikát.

Mint sok mindennek Magyarországon, a térségfejlesztés révén megvalósuló foglalkoztatásbővítésnek is gátja a pénzügyi lehetőségek korlátozottsága. Ezen kíván segíteni a Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP), amelynek egyik pályázati kiírása kifejezetten a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolását, a foglalkoztatási stratégiák kialakítását segíti.

E célra az EU Szociális Alapja 969,4 millió forintot biztosít, amelyre folyamatosan fogadják a pályázatokat. Ekonstrukcióban többféle támogatást lehet kérni. Mindenekelőtt a helyi, kistérségi, regionális foglalkoztatási stratégiák, együttműködési formák kialakítására, a működési feltételek megteremtésére. Az e célokat szolgáló tanulmányok, kutatások elkészítésének finanszírozását, a különböző konferenciákat, rendezvényeket, képzéseket, tanulmányutakat, illetve a kommunikációs feladatokat is a támogatandó területek közé sorolta az EU. Sikeres pályázat esetén 7-50 millió forint közötti összeg nyerhető el vissza nem térítendő támogatás formájában.

A lebonyolításban közreműködő VÁTI Kht. tapasztalatai szerint a benyújtott munkákban sok a hiányosság. Ezt mutatják az elmúlt időszak adatai is. Eszerint eddig összesen 44 pályázatot adtak be, amelyek közül a regionális fejlesztési ügynökségek – a szakmai értékelést követően – 29-et támogattak. További szűrés után – amit az irányító hatóság végez el – ezek közül is csak tíz a támogatható munkák száma. Jelenleg mindössze egy pályázat szerződéskötése van folyamatban. A legjellemzőbb hiba, hogy az érintettek nem fogalmaznak egyértelműen a kötelezően bevonandó partnerekről.

Főként önkormányzatok, önkormányzati társulások pályáznak, s partnerként bevonják a munkaügyi központokat, esetleg a helyi nonprofit szervezeteket. Sokkal ritkább, ám fontos lenne a kamarák, képzőintézmények bevonása, míg a potenciális foglalkoztatók, a gazdasági élet szereplői nagyon-nagyon kis arányban jelennek meg. Súlyos hiányosság az is, hogy az anyagok általában nem tartalmazzák az elvárt eredményeket. Ezek elszórtan, itt-ott megtalálhatók, ám a cselekvési és végrehajtási ütemtervben összegyűjtve már ritkábban olvashatók. Elenyésző számban készül például SZMSZ és költségvetés, de ahol ez utóbbi megtalálható, ott sincs részletes, szöveges indoklás. Ugyanakkor a költségvetéssel más problémák is vannak. Ezek számszakilag gyakorta hibásak, a különböző kiadások rossz költségvetési soron jelennek meg. Pedig ezeket az elbírálásnál szigorúan ellenőrzik.

Hátrányos helyzetűek felkarolása

Bár az uniós támogatás elnyerésére csak mostanság van lehetőség – s ennek feltételei is igen szigorúak –, az első kistérségi paktumot 2002 tavaszán írták alá Kemenesalján, Vas megyében. A résztvevők között volt a Kemenesaljai Területfejlesztési Társulás, a Vas Megyei Munkaügyi Központ, valamint 10 önkormányzat, 18 munkáltató, 10 érdek-képviseleti szervezet és 5 képzőintézmény. Kemenesalja elsősége talán nem véletlen, hiszen az osztrák határ, az osztrák partnerek közelsége több olyan újszerű példát kínált a megyének az elmúlt évtizedben, amelyeket másutt még nem ismertek. Például Vasban jött létre az első határokon átnyúló foglalkoztatási együttműködés Szombathely és Burgenland tartomány között.

A 2002-ben kezdődött folyamat később sem szakadt meg, hiszen majd két évvel később, 2004 májusában írták alá a szombathelyi foglalkoztatási partnerséget előkészítő együttműködési megállapodást a város önkormányzata és a megyei munkaügyi központ képviselői. Az összefogáshoz 71 támogató szervezet csatlakozott. Ezek között volt 24 vállalkozás, 20 képzőintézmény, 11 érdek-képviseleti és civil szervezet, valamint a régió és a megye további fontos testületei.

A Vas megyei jó példa gyorsan terjedt; foglalkoztatási partnerség jött létre Letenyén 2003 augusztusában, majd 2004 áprilisában Zalaszentgróton. Ez utóbbi életre hívói és aláírói a Zala Megyei Munkaügyi Központ, valamint ennek zalaszentgróti kirendeltsége, a ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás, a Zalavölgye Kistérség-fejlesztési Társulás, illetve további 78 támogató szervezet (24 önkormányzat, egy kisebbségi önkormányzat, vállalkozásokat segítő szervek, térségi nagyvállalkozók, civil szervezetek, képzőintézmények) voltak.

E foglalkoztatási paktum célja a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek teremtése, a meglévők megőrzése, a gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása, a hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorulók reintegrációjának elősegítése, a férfiak és nők esélyegyenlőségének megteremtése volt. Főként a tartósan munkanélkülieken, a pályakezdőkön, a megváltozott munkaképességű embereken, a 40 év feletti állástalanokon, illetve a nehéz helyzetben lévő nőkön és a roma munkavállalókon kívánnak segíteni.

Határ menti együttműködés

A paktum tagjai négy fő csoportra osztották tevékenységüket. Mindenekelőtt – a foglalkoztatási információs napon – a célkitűzések megismertetése, a paktum működésének, céljainak bemutatása volt a feladat. Ezt követően a helyzetfeltárás következett, amelynek során feltérképezték a térségben élő fiatalok helyzetét, munkavállalásuk esélyeit, a nők elhelyezkedési igényeit, lehetőségeit, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit, valamint áttekintették, hogy a térségi vállalkozásoknak milyen a munkaerő-piaci aktivitásuk. Aharmadik feladatcsoportba az információcsere sorolandó. Ennek részeként térségi adatbázis felállítása, egy honlap, valamint egy rendszeresen megjelenő körlevél, illetve kiadvány megszerkesztése a feladat. Természetesen ugyanilyen lényeges a tapasztalatcsere az osztrák kollégákkal. Végezetül pedig – a kutatási anyagokra alapozva – a térségi programterv, illetve a konkrét projektek kidolgozása következik.

Még nincs egyéves múltja a határokon átnyúló Osztrák-Magyar Kistérségi Foglalkoztatási Paktum – Lövő elnevezéssel életre hívott együttműködésnek, amelyet tavaly áprilisban írtak alá. Az alapítók között volt a Lövői Kistérségi Társulás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, valamint az Arbeitsmarktservice Burgenland. Mellettük az érintett önkormányzatok, térségi munkaadók és civil szervezetek vesznek részt a "kooperációban". A közös munkát támogatja több minisztérium, külügyi szervezet és érdek-képviseleti szerv is. Az együttműködésnek kiemelt célja a határokon innen és túl megszületett elképzelések, célok összehangolása, a stratégiák közös meghatározása.

Az összefogásban bíznak Békés megyében is, ahol az együttműködésnek már van hagyománya. A megyei munkaügyi központ ugyanis évek óta jó kapcsolatokat ápol a megyei és számos települési önkormányzattal, civil szervezetekkel, kamarákkal, a munkaügyi tanácscsal, a munkavállalói érdekképviseletekkel és a munkaadókkal. Ám a közös munkának még sok a hiányossága.

Korábban e kapcsolatok jellemzően kétszereplősek voltak, s nem egységes stratégia mentén szerveződtek; nem voltak egyértelműek a szerepek és a felelősségi körök, s hiányzott az együttműködés kereteit meghatározó szervezeti-intézményi háttér is. E hiányosságok felismerése, a pozitív hazai és uniós tapasztalatok, illetve az EU-s támogatási lehetőségek vezettek el addig a felismerésig, hogy szükség lenne a paktum létrehozására. A gondolatokat tett követte, s ennek eredményeképpen tavaly júniusban a partnerek aláírták a paktum létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

Az együttműködők köre igencsak széles, hiszen az aláírók között található -mások mellett – a megye képviselő-testületének elnöke, a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ igazgatója, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány ügyvezető igazgatója, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara elnöke és a Művelt Cigányifjúságért Alapítvány képviselője. Mellettük közel 80 szervezet kívánna együttműködni a társulással.

Hét projektterv

A tervek szerint a közös munka első lépése a megyei foglalkoztatási helyzet felmérése s a foglalkoztatási stratégia elkészítése lesz. E dokumentumot -amelyet szakértőkkel és a megye lakosaival véleményeztetnek – a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elé terjesztik elfogadásra. A stratégiához kapcsolódóan elkészülne hét olyan projektterv is, amelyben meghatározzák a kiemelt célcsoportok munkaerőpiacra történő visszatérését szolgáló konkrét feladatokat.

A megyei, térségi, kistérségi együttműködés fontossága mellett az érdekképviseletek számára is világossá vált a partnerség lényege. Ennek jegyében született meg a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun megyei szervezetének gondolata, hogy bekapcsolódjék egy ilyen kezdeményezésbe a megye két, foglalkoztatási szempontból nehéz helyzetű kistérségében, Bácsalmáson és Kunszentmiklóson. E paktumok még igen frissek, hiszen az idei évben köttettek.

A szakszervezet, mint a paktumban részt vevő civil szervezet, a munka során vállalja, hogy részt vesz a foglalkoztatási stratégia és az ahhoz kapcsolódó operatív intézkedések kidolgozásában, közreműködik a képzési anyagok elkészítésében, az oktatási irányok kijelölésében és segíti a vállalkozói, önfoglalkoztatói ismeretek széles körű terjesztését. Emellett felvilágosító munkát vállalna az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósítását szolgáló kérdések megvilágításában. Ám ezek egyelőre tervek, elképzelések, a feladatok végrehajtására a jövőben kerül sor.