Az adózás rendje 2005.

Képviselet

2005-től jelentősen bővült azok köre, akik (amelyek) jogosultak az adóhatósági eljárásban az adózó képviseletére, emellett a módosítás a mulasztás jogkövetkezményeit a képviselőre hárítja a törvényben szigorúan meghatározott feltételek esetén.

A fentieknek megfelelően a magánszemélyt az adóhatóság előtt – abban az esetben, ha nem kíván személyesen eljárni – képviselheti:

– törvényes képviselője,

– képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda,

– adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, illetőleg

– közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy.

Egyéni vállalkozó képviselete

Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt – az előzőekben felsoroltakon kívül – nagykorú alkalmazottja is képviselheti – a képviselet feltétele értelemszerűen a képviseleti jog igazolása a hatóság előtt.

Jogi személy, szervezet képviselete

Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja képviselheti.

A képviselő felelőssége

Az adózónak lehetősége van arra az új szabályozás alapján, hogy a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adjon, amelyet az adóhatóságnak be kell jelentenie. Ekkor a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság – a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott kivételével – a képviselőt terheli. Amennyiben pedig az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, úgy a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal szemben kell megállapítani.

Mentesülés az adókötelezettségek teljesítése alól

Új – az érintetteket felesleges kötelezettségek teljesítésétől, illetőleg költségek viselésétől mentesítő – rendelkezése az Art.-nek, miszerint az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szüneteltetésének időtartamához kapcsolódó adókötelezettségek teljesítése alól. Amentesülés a bankszámla-fenntartási kötelezettségre is kiterjed.

Bejelentési kötelezettségek

A bejelentésköteles adatkör bővülése

Míg a korábbi szabályozás szerint a cég nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét kellett bejelenteni az állami adóhatósághoz, addig az idei évtől a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adószáma is a bejelentendő adatok közé tartozik, továbbá a létesítő okirat (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltének és számának bejelentésén túl a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát és a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának (és amennyiben a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is felelősnek) nevét és lakóhelyét kell bejelenteni a hatóságnak.

A bejelentésköteles adatkör szűkülése

Az egyéni vállalkozónak és a gazdasági társaságnak az adóhatósághoz be kell jelentenie a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek adóazonosító számát. [A korábbi szabályozás szerint az előzőekben felsoroltak képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát is jelezni kellett a hatóságnak.]

Bankszámlával kapcsolatos bejelentési kötelezettség

2005. január 1-jétől a bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Emellett a bevallásban, valamint a kiutalás iránti kérelemben az adózónak fel kell tüntetnie annak a pénzforgalmi bankszámlájának a számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

Külföldi magánszemély bejelentése

A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig bejelenti azt a – székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt – külföldi illetőségű magánszemélyt,

– aki az adóévben 183 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodott belföldön, vagy

– akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését nem a külföldi illetőségű munkáltató, illetőleg nem a külföldi illetőségű munkáltató nevében fizetik, vagy

– akinek díjazását, fizetését, bérét és más hasonló térítését a munkáltatónak a belföldön fekvő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

A bejelentés tartalma

A fenti, megváltozott rendelkezéshez kapcsolódik az ugyancsak az idei évtől hatályos kiegészítés, amely szerint a külföldi magánszeméllyel kapcsolatos bejelentés tartalmazza

– a külföldi illetőségű magánszemély természetes azonosító adatait, állampolgárságát,

– a munkavégzés megkezdésének időpontját és adóéven belüli időtartamát, továbbá

– a munkavégzésre megbízást adó és a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket viselő külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét.

Áfával kapcsolatos bejelentés

Változatlan az az előírás, amelynek értelmében az általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya bejelenti az állami adóhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10 000 eurót meghaladja. A bejelentést azon termék beszerzését megelőzően kell megtenni, amelynek ellenértékével az adózó túllépi az említett értékhatárt.

A fentiek szerinti rendelkezés 2005. január 1-jétől a módosítás eredményeként kiegészült. E szerint az általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya bejelenti az állami adóhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10 000 eurót meghaladja. Az adózó bejelentését azon termék beszerzését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt. A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, az általánosforgalmi adóról szóló törvény 15. §-ának (5) bekezdése és 15/A §-a szerinti szolgáltatást az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak nyújtó, illetőleg tőle igénybe vevő, közösségi adószámmal nem rendelkező általánosforgalmiadó-alany közösségi adószámának megállapítása érdekében e kereskedelmi kapcsolatát az állami adóhatósághoz előzetesen bejelenti.

Idetartoznak a következők:

– a termék – kivéve az ingatlant, bármely közlekedési eszközt és járművet – bérbeadása;

– szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedése;

– reklám- és propagandaszolgáltatások;

– tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatásoknál, illetve mérnöki szolgáltatások;

– adatok és információk feldolgozása és közlése;

– banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;

– személyzet átadása, munkaerő-kölcsönzés;

– telekommunikációs szolgáltatás;

– rádiós és televíziós műsorszolgáltatás;

– elektronikusan teljesített szolgáltatás;

– a földgáz- és villamosenergia-elosztási rendszerekhez való hozzáférés biztosítása, valamint ezekben a rendszerekben történő földgáz szállítása, illetve villamos energia átvitele, illetve más, ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása;

– az előzőekben felsorolt szolgáltatások teljesítésében való közreműködés (közvetítés), ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt;

– valamely üzleti tevékenységtől, vagy az előzőekben felsorolt szolgáltatások, jogok gyakorlásától való tartózkodás;

– Közösségen belüli teherközlekedés;

–Közösségen belüli teherközlekedés közvetítése.

Adómegállapítási szabályok változása

A munkáltató adómegállapítása

Az Art. jelenlegi rendelkezése szerint a munkáltató a magánszemély jövedelemadóját akkor állapítja meg, ha annak törvényben foglalt feltételei fennállnak, és a magánszemély a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában ezt az adóévet követő év január 15-éig kéri. A magánszemély az adóévet követő év január 15. napjáig arról is nyilatkozik, ha nem kéri a munkáltatói adómegállapítást. Fontos, a korábbi törvényszövegben nem szereplő szabály, hogy a munkáltatói adómegállapítás – az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából – a magánszemély bevallásának minősül.

Hatósági adómegállapítás

Az Art. bizonyos körben nyilatkozattételre kötelezte és kötelezi jelenleg is azt az adózót, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból, továbbá nem kívánja adóját önadózással megállapítani, illetőleg munkáltatói adómegállapítást sem kér. Az előzőekben meghatározott adózói kör az adóévet követő január 15-éig az illetékes adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adóhatósági adómegállapítás útján kívánja teljesíteni adókötelezettségét. A szabályozás ismertetett része változatlan, azonban a nyilatkozatban szereplő adattartalom változott egyrészt akként, hogy január 1-jétől a törvény taxatíve határozza meg a bejelentendő adatok körét (korábban lényegében példálózó volt a felsorolás), másrészt a korábbitól eltérő adatokra terjed ki a bejelentési kötelezettség. Ennek megfelelően az adózó a fentiek szerinti bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik

– átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásához szükséges adatokról,

– a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék visszaigényléséről – kivéve, ha az adóévben a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt –, feltéve hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el, továbbá az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő olyan adatokról, tényekről, körülményekről, melyek az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításához szükségesek.

Az adó megfizetése

Az új szabály szerint az adózónak június 20-áig kell megfizetnie az adót (tavaly az a határidő június 15-e volt), illetőleg az adóhatóságnak a visszatérítendő adót eddig az időpontig kell kiutalni (az elszámolási kötelezettséget a módosítás kiemelte).

Visszatartási jog

Új előírás, miszerint az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.

Hatósági késedelem

Változatlan viszont az a rendelkezés, hogy amennyiben az adóhatóság az adómegállapítást késedelmesen teljesíti, úgy a fizetési határidőt (30 nap) az adómegállapítás kézhezvételétől kell számítani.

Járulék-visszaigénylés

A járulék-visszaigénylés jelenlegi szabálya nevesítette a visszaigénylőket és – a korábbi szabályozással ellentétben – meghatározta a visszaigénylés határidejét a következők szerint:

A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot

– az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában, illetőleg

– az adóhatósági adómegállapítást választó adózó, ha az adóévben a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt, és ezt nyilatkozathoz csatolt szolgálati jogviszonyról szóló okirattal igazolja, az adóévet követő május 20. napjáig bevallásnak minősülő külön nyomtatvány benyújtásával igényelheti vissza, feltéve hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el.

Költségvetési támogatás kiutalása

Ebben a körben a jogalkotó egyértelműbbé, pontosabbá tette a korábbi rendelkezéseket. Lényegében a kiutalási határidők nem, csak azok kezdő időpontja változott, illetve a kiutalás módját határozta meg a korábbiaktól eltérően a tavaly novemberi módosítás.

A kiutalás határideje

Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről változatlanul az Art. melléklete vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót -amennyiben a visszaigényelt adó öszszege az 500 ezer forintot meghaladja – 45 napon belül kell kiutalni. Az adóhatóság a magánszemély bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

A határidő számítása

A kiutalásra nyitva álló határidőt,

– ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság az Art. 34. §-a (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el (azaz az adózót 15 napos határidővel hiánypótlásra szólította fel azért, mert az adóbevallás – költségvetési támogatás igénylése – az adózó közreműködése nélkül nem volt kijavítható, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, illetőleg az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek), az adóbevallás kijavításának napjától,

– ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától, valamint

– ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot szabnak ki, vagy elővezetik az adózót, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától

kell számítani.

A kiutalás módja

A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi bankszámlájára teljesítheti, átutalással. A bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak.

Külföldi illetőségű adózó

A belföldi bankszámla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi bankszámlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége minden esetben a külföldi illetőségű adózót terheli.

Önellenőrzés

Az Art. önellenőrzésre vonatkozó fejezetébe a módosítás új előírásokat iktatott be arra az esetre, ha az adóhatóság az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás keretében megállapított adót a magánszemély késedelmesen előterjesztett észrevétele alapján módosítja az adózó terhére. Ilyenkor a hatóság a korábban megállapított és az adózó észrevétele alapján módosított összeg különbözete után önellenőrzési pótlékot számít fel, amelynek összegét az adómegállapítás módosításáról szóló értesítésben közli az adózóval.

Az említett esetben az adózónak az adómegállapítás módosításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetnie a különbözetet és az önellenőrzési pótlékot, illetőleg az adóhatóság a különbözetet szintén ugyanezen határidőn belül utalja ki.

Adóhatósági igazolás

Az adóhatósági igazolással, illetve annak kiállításával kapcsolatos előírásokat az Art. korábban nem tartalmazta, azt a novemberi módosítás emelte be a törvénybe új jogszabályhely (85/A. §) megjelöléssel és 2005. január 1-jei hatállyal.

Az adóhatósági igazolás – az Art. meghatározása szerint – adó-, jövedelem- és illetőségigazolás, amely hatósági bizonyítványnak minősül.

Az igazolás kiadásának alapja, feltétele

Az igazolást az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki. Az igazolás kiállításának feltétele, hogy a kiadás szükségességét az adózó valószínűsítse.

Az igazolás nyelve

Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást pedig magyar vagy – az adózó arra irányuló kérelmére – magyar és angol nyelven állítja ki. Az igazolás kiállítása külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is lehetséges akkor, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

Az igazolás tartalma

Az Art. az igazolás tartalmát valamennyi igazolásfajta tekintetében külön-külön meghatározza.

Általános adóigazolás

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak

– az adóigazolás kiadásának napján az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát,

– a behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozását,

– a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettsége elmulasztását – ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette.

Nemleges adóigazolás

A nemleges adóigazolás igazolja azt a tényt, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs.

Jövedelemigazolás

A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági, vagy utólagos jövedelem után keletkező adófizetési kötelezettséget.

Illetőségigazolás

Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza

– a magánszemély nevét,

– állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

– adóazonosító jelét, illetve

– az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.

A jövedelemigazolás kiadásának korlátai

Az adózó adóalapja és adója utólagos adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével nincs lehetőség jövedelemigazolás kiadására akkor, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást, illetőleg nem jelentette be, hogy az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás választása útján teljesíti adókötelezettségét.

Új befizetési, átvezetési előírások 2005. január 1-jétől állami adóhatóság által kezelt, elkülönített számlára kell megfizetni az adó-, társadalombiztosítási csalás [Btk. 310. §-ának (1) bekezdése], a Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése [Btk. 310/A. §-ának (1) bekezdése], a társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése [Btk. 310/B. §-ának (1)–(3) bekezdései] bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott bevételcsökkenés összegével megegyező – büntethetőséget megszüntető okot eredményező – összeget. – Állami adóhatóság által kezelt, elkülönített számlára kell megfizetni az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a kár, bevételcsökkenés megtérítése érdekében – a büntetés enyhítését eredményezően – megfizetett összeget is. [Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget az adóhatóság átvezeti annak az adózónak a folyószámlájára, akinek (amelynek) a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.]

 

A hatósági adómegállapítás módosított és új eljárási szabályai Az adóhatósági adómegállapítás során megállapított, és az adózóval közölt adó a jogkövetkezmények és az ellenőrzés szempontjából az adózó által bevallott adónak minősül, ha az adózó a nyitva álló határidőn belül észrevételt nem tett, illetve az adóhatóság az adózó észrevétele alapján az adót módosította, vagy határozattal állapította meg. Az adóhatóság az észrevételt 15 napon belül bírálja el, és a módosított adómegállapítást megküldi az adózónak, illetőleg arról értesíti, hogy az észrevétel alapján az adómegállapítás módosítása nem indokolt. Ha az adózó nem ért egyet észrevételének elbírálásával, a módosított adómegállapítás, illetőleg az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül az adóhatósághoz kifogást terjeszthet elő. Az adóhatóság az adózó kifogása alapján a tényállást hatósági eljárás keretében tisztázza, és határozattal állapítja meg az adó alapját, az adót, a visszatérítendő, illetőleg befizetendő adót. A határozat jogerőre emelkedéséig az adót az adózónak, illetőleg a visszatérítendő adót az adóhatóságnak az adóhatósági adómegállapításban meghatározott összeg szerint kell megfizetni, illetőleg kiutalni. Ha a határozat alapján az adózót az adóhatósági adómegállapításban meghatározott összegnél kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 15 napon belül visszatéríti. Ha a határozat alapján az adózót további befizetés terheli, az adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetnie. Ha a határozat alapján az adózót az adóhatósági adómegállapításban meghatározott összegtől eltérő adóvisszatérítés illeti meg, a különbözetet az adózó, illetve az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizeti viszsza, illetve utalja ki. Az adóhatóság utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg az adót, ha a magánszemélynek az adóhatósági adómegállapítást követően tett bejelentése, illetőleg az adóhatósági adómegállapítást követően feltárt tények alapján megállapítható, hogy az adózó nem választhatta volna az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítást. A magánszemély bejelentése esetén az adóhatóság a jogkövetkezményeket az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, egyebekben az utólagos adómegállapítás során kiszabható jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Az adómegállapítás során hozott határozat nem zárja ki a bevallás utólagos ellenőrzését és az utólagos adómegállapítást. Ha az adóhatóság az adómegállapítást befolyásoló új tényről, körülményről, bizonyítékról szerez tudomást, utólagos ellenőrzésnek és utólagos adómegállapításnak akkor is helye van, ha az adóhatósági adómegállapítást bíróság felülvizsgálta (korábban ez a rendelkezés nem szerepelt az Art.-ben).

 

Önellenőrzési pótlék, mulasztási bírság Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti.

 

Fogalommeghatározások változása 2005-től Be nem jelentett alkalmazott Be nem jelentett alkalmazott az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akit a munkáltató, illetve kifizető a Tbj. 44. §-ának (5) bekezdése alapján nem jelentett be, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani azt, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen. Székhely Székhelynek minősül – eltérő rendelkezés hiányában – a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén az Art. alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül, Csekély összegű (de minimis) támogatás Csekély összegű (de minimis) támogatás az EK Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001 (EK) bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás. A 69/2001 (EK) bizottsági rendelet 1. cikkének a) pontjától eltérően a nemzetközi áruszállítást nem végző adózó igénybe vehet csekély összegű (de minimis) támogatást. A 69/2001 (EK) bizottsági rendelet 1. cikke a) pontjának megfelelően az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek termeléséhez, feldolgozásához és kereskedelméhez kapcsolódó tevékenységekhez csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe