A költségvetési törvény munkajogi vonatkozásai
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvényt a tavalyi 202. Magyar Közlönyben hirdették ki. A mindenkori költségvetési törvénynek része más törvények módosítása. Ezek közül a munkajogi vonatkozásúakat ismertetjük most (kritikánkat sem rejtve véka alá).
0. havi illetmény
Tavaly óta él a közigazgatásban és a közalkalmazotti szférában a 13. havi illetményt felváltó ún. "0. havi illetmény". Ez nem a tárgyévben ledolgozott időtől függ, csak attól, hogy az érintett jogviszonyban áll-e a tárgyév január 1-jén. Ebben az esetben megilleti az egyhavi különjuttatás. A 2005-ös költségvetési törvény – a közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a közigazgatási szervnél fizikai munkakörben dolgozó munkavállalók tekintetében – szigorítja ezt a feltételt. Előírja ugyanis, hogy nem jár egyhavi külön juttatás annak a személynek, aki, bár január 1-jén jogviszonyban áll, ám 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási segélyben, illetőleg gyermekgondozási díjban részesül. A szülési szabadság, illetve az annak idejére járó terhességi-gyermekágyi segély (t-gyás) időtartama nem kizáró ok.
Ugyanakkor, két 4 órás részmunkaidőben dolgozó közalkalmazott, köztisztviselő közül csak azt a személyt illeti meg "0. havi juttatás", aki nem gyes mellett dolgozik – ami megítélésünk szerint felveti a diszkrimináció kérdését. Az egyhavi különjuttatás ugyanis a munkavégzésre irányuló jogviszonytól, és nem egy szociális ellátás igénybevételétől függő jogintézmény, illetve annak kellene lennie.
Kényszernyugdíjazás
A következő lényeges munkajogi "meglepetés", hogy bevezetik a közszférában a jogviszony 65 éves korban történő megszűnését. Ehhez nem szükséges a munkáltató felmentése, a törvény erejénél fogva megszűnik a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony. Természetesen ekkor a felmentéshez kapcsolódó felmentési idő és az arra járó átlagkereset sem illeti meg az idős dolgozót.
Korábban a köztisztviselők esetében 70 év volt ez a korhatár. Jelenleg csak az MTA rendes és levelező tagjai, az MTA doktorai, illetve az akadémiai törvény 28. §-a alapján ezekkel egyenértékű tudományos fokozatokkal rendelkezők, továbbá az Állami Számvevőszéknél közszolgálati jogviszonyban állók esetében tartja fenn a törvény ezt a kedvező szabályt.
A kapcsolódó átmeneti rendelkezések értelmében annak a köztisztviselőnek, illetve közalkalmazottnak, aki 65. életévét 2005. január 1-jét megelőzően betöltötte, vagy 2005. július 1-jéig tölti be, jogviszonya 2005. július 1-jén szűnik meg.
E rendelkezés alkotmányossága szintén kétséges, mivel mind az uniós gyakorlat, mind a magyar alkotmánybíróság értelmezése szerint az életkor alapján csak akkor tehető – jogszabállyal is – különbség az azonos munkavállalói csoportok között, ha az életkor mint körülmény közvetlenül és ténylegesen kihat a munkavégzésre, vagyis ha a 65. életév betöltése objektív, kellően alátámasztható, alapos ok arra, hogy a szóban forgó személy az adott tevékenység ellátására alkalmatlan. Ezt a törvényben megfogalmazott kivételek kétségessé teszik – és vajon ki mondhatja, hogy pl. egy közalkalmazotti jogviszonyban álló színész a 65. születésnapja után már nem képes művészi teljesítményt nyújtani a színpadon?
Készfizető kezesség
Kedvező változás viszont, hogy a közalkalmazottakra is kiterjeszti a költségvetési törvény a lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott hitelhez kapcsolódó állami készfizető kezesség intézményét. 2001 óta ez a köztisztviselők rendelkezésére álló lehetőség volt. A feltételek megegyeznek a köztisztviselői törvényben foglaltakkal.
Új közigazgatási eljárási törvény
A Magyar Közlöny 2004/203. számában hirdették ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. Ez a törvény 2005. november 1-jétől a jelenlegi Áe., az államigazgatási eljárás általános szabályairól címet viselő 1957. évi IV. törvény helyébe lép.
Az új közigazgatási eljárási törvény (Ket.) a hatékony, ügyfélbarát, sok tekintetben szolgáltató közigazgatás koncepciójára épült. A közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek tömege – ezek között sokmilliós nagyberuházásokat, vagy emberi egészséget, életet érintő tartalmúak is – jelentősen megnövekedett, ehhez azonban gyors, egyszerű, az állampolgárok számára is áttekinthető eljárást szükséges csatolni.
Az 1957. évi Áe. megalkotása óta eltelt időszakban, de különösen a rendszerváltozást követően számos olyan dolog – pl. az államszervezet és a tulajdonosi szerkezet megváltozása, az államnak a közvetlen gazdaságirányítás helyett a jogszabályok megalkotásával és alkalmazásával történő irányítási tevékenysége, országunk nyitottá válása, a multinacionális cégek jelenléte, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, a közigazgatás számítástechnikai bázisának kialakulása – következett be, amely indokolttá tette egy új közigazgatási eljárási törvény kidolgozását.
Az új törvény kiküszöböli a korábbi Áe. bizonyos hibáit, hiányosságait, így szabályozza az eljárási költség fogalmi körébe tartozó költségelemeket, az eljárás során kiszabható bírságok rendszerét, erősíti a rendőrség közreműködését, és bevezet bizonyos új jogintézményeket.
A Ket. – amellett, hogy garanciális szabályokat állapít meg – bőséges mozgásteret biztosít a különös eljárási szabályok számára is.
Egyenlő Bánásmód Hatóság
A 2004. évi 201-es Magyar Közlöny tartalmazza az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletet. Mint ismeretes, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény már megalkotásakor tartalmazta, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű közigazgatási szerv (hatóság) ellenőrzi (13. §), azonban e rendelkezés csak 2005. január 1-jével lépett hatályba. Ez a szerv a végrehajtási rendeletben nevesített Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH).
Az EBH a kormány irányítása, az esélyegyenlőségi ügyekért felelős miniszter felügyelete alatt működő önálló (feladatkörében nem utasítható) szerv. Élén a miniszterelnök által kinevezett elnök áll.
Feladatkör
Az EBH feladatai közé tartozik különösen: kérelemre vagy hivatalból vizsgálatot folytatni annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, a vizsgálat alapján határozatot hozni. Az EBH az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. Atörvény 15. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelménye – melynek a munkavégzéssel összefüggésben is érvényesülnie kell – megsértésének vizsgálatát a sérelmet szenvedett fél választása szerint az EBH vagy a munkaügyi ellenőrzést végző szerv folytatja le.
Eljárási szabályok
A rendelet részletezi az EBH eljárásának szabályait, kitérve az ügyfelek személyére (a társadalmi érdek-képviseleti szerv, pl. szakszervezet az ügyfél jogkörében eljárva képviselheti a sértettet), az elintézési határidőre, az idézésre, a tárgyalásra, a bizonyításra, az eljárási költségekre vonatkozóan.
Szankciók
Ha az EBH az egyenlő bánásmód követelményének megsértését állapította meg vizsgálata során, határozatot hoz, melyben elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja, 50 ezer forinttól 6 millió forintig tartó bírságot szabhat ki stb.
Jogorvoslat
Az EBH határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt a miniszter felügyeleti jogkörében nem változtathatja, illetve semmisítheti meg. Ehelyett a közigazgatási határozatokra vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak lehet helye, melynek alapján a Fővárosi Bíróság jár el.
Perindítási jog
Hatósági jogköre mellett az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat – az ügyész, a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet mellett – az EBH, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
Véleményezési jogkör
Az EBH véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok tervezeteit; javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra; rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel; az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad, és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez.
Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület
Az EBH e feladatait az emberi jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkező, a miniszterelnök által felkért tagokból álló tanácsadó testülettel együttműködve látja el. A rendelet szabályokat fogalmaz meg erre az ún. Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületre vonatkozóan is. Atestület 6 tagból áll, akiket a miniszterelnök kér fel. A kormány elé terjesztendő jelentések csak akkor nyújthatók be, ha azokra a testület áldását adja, véleményét a jelentéshez mellékelni kell.
Pályakezdő fiatalok a közigazgatásban
Előző számunkban ismertettük a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt. Ehhez kapcsolódóan a 203. számú Magyar Közlöny 1. kötetében jelent meg a pályakezdő diplomások ösztöndíjas foglalkoztatásának támogatásáról a közigazgatásban címet viselő 1158/2004. (XII. 28.) Korm. határozat. Ebben a kormány felhatalmazza a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerveket, hogy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt létesítsenek, és az ösztöndíj 50%-át számukra a költségvetés megtéríti.
Polgári szolgálat
Korábbi számunkban már hírt adtunk arról, hogy a kötelező katonai szolgálat megszűnésével összhangban a polgári szolgálat is erre a sorsra jutott. A Magyar Közlöny 2004. évi 199. számában került kihirdetésre az egyes miniszteri rendeletek hatályon kívüli helyezéséről szóló 32/2004. (XII. 23.) FMM rendelet, amely két korábbi végrehajtási jogszabályt helyez hatályon kívül 2005. január 1-jével. Az egyik a polgári szolgálatot teljesítők oktatásáról, egyes juttatásairól, valamint a polgári szolgálatot teljesítőket foglalkoztató szervek nyilvántartásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (VII. 18.) MüM rendelet. A másik pedig a polgári szolgálat teljesítésének szüneteléséről szóló 26/2004. (X. 18.) FMM rendelet (ez a jogszabály már a megszűnést készítette elő; mindössze két és fél hónapig volt hatályban).
Szakképesítések, adószakértői engedély
A Magyar Közlöny 2005-ös 1. számában jelent meg a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról szóló 2/2005. (I.7.) PM rendelet, amely újraszabályozza a biztosításközvetítő, a banki ügyintéző, banki-befektetési termékértékesítő, a valutapénztáros, valamint a valuta-ügyintéző OKJ-s szakképesítések feltételrendszerét.
Az adószakértői működés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI.17.) PM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) PM rendelet szintén az 1. számú Magyar Közlönyben található. Az adószakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának új feltételét határozza meg a jogszabály, amikor lehetővé teszi, hogy a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező személy is lehessen adószakértő. Ebben az esetben azonban nem 3, hanem 5 éves szakmai gyakorlat szükséges.
Minimálnyugdíj
A nyugellátások és baleseti járadék emeléséről szóló 3801/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 2004/203. számában) 7. §-a módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §-át. Az új szabály értelmében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 24 700 forint. Ez képezi alapját több, más jogcímen járó juttatásnak is.
EQUAL Közösségi Kezdeményezés
Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/2004. (XII. 23.) FMM rendelet a Magyar Közlöny 2004/199. számában található.
EQUAL Program
Az EQUAL Program egyike az Európai Unió négy, Strukturális Alapokból támogatott közösségi kezdeményezésének. Célja olyan újszerű, innovatív módszerek kidolgozása, kipróbálása és elterjesztése a tagállamok és társult államok közötti szoros szakmai együttműködés során, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. A program pénzeszközei a következő intézkedések megvalósításának támogatására használhatók fel:
– a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése,
– az egész életen át tartó tanulás támogatása,
– az olyan munkahelyi gyakorlatok elterjesztése, melyek a munkaerőpiacon diszkriminált emberek munkához jutását és munkavégzését segítik,
– a nők és férfiak közötti munkaerő-piaci különbségek és a munkaerő-piaci kirekesztés csökkentése,
– a menedékkérők társadalmi és munkaerő-piaci integrációja, valamint
– technikai segítségnyújtás.
Finanszírozás
Az EQUAL Programot 75 százalékban az Európai Szociális Alap finanszírozza, ezt az összeget egészíti ki 25 százalékkal – hazai forrásból – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Az EQUAL hazai forrása a mindenkori költségvetési törvényben található, az FMM fejezetében. Ennek a költségvetési előirányzatnak a felhasználásáról az FMM szervezetébe tartozó Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság, másfelől az EQUAL Nemzeti Programiroda (amelynek feladatait az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány látja el) gondoskodik.
Fejlesztési megállapodás
A rendelet értelmében e forrásokhoz pályázati úton lehet hozzájutni. A pályázaton nyertes szervezetek (vállalkozások, nonprofit szervezetek, költségvetési szervek egyaránt) ún. fejlesztési megállapodást kötnek, és az abban foglaltak végrehajtására vissza nem térítendő támogatást kapnak. A fejlesztési megállapodást az ún. előkészítő szakaszban kötik meg, ebben kitérve többek között a célkitűzésekre, a megvalósítás részletes munkaprogramjára, az adminisztratív és pénzügyi kötelezettségvállalásokra, és más uniós országban szintén ilyen partnerségben részt vevő szervezetekkel való nemzetközi együttműködésre. E szakaszban a tárcától a támogatott 4,5-12 millió forint közötti összeget kap, amit pl. információgyűjtésre, kutatásra, stratégia kidolgozására, megbeszélések, illetve a szükséges utazások költségeire, jogi vagy pénzügyi tanácsadásra stb. lehet fordítani. A rendelet előírja: garantálni kell, hogy a program eredményei (kiadványok, eszközök, munkamódszerek) köztulajdont képezzenek, és nyilvánosan hozzáférhetők legyenek az átláthatóság elvének megfelelően.
A munkaterv megvalósítása
A program végrehajtásának szakasza a következő, amelynek során meg kell valósítani a megállapodásban foglalt munkatervet. Ehhez a pályázaton nyertes, és az előkészítő szakaszban eredményesen részt vett szervezetekkel az FMM ún. további támogatási szerződést köt. Ez tartalmazza a támogatás formáját, mértékét, a költségek leírását, elszámolásuk szabályait, a projekt megvalósításáról készített jelentések, dokumentációk és monitoring szabályait, a szerződéstől való elállás és annak módosítása feltételeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Ebben a szakaszban 63-382,5 millió forint bocsátható a támogatottak rendelkezésére.
Támogatási formák
Ebben a szakaszban a következő támogatási formák nyújthatók a támogatottak egyes kategóriáinak.
A nonprofit szervezetek és a költségvetési szervek oktatási, képzési költségeket, munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételének költségeit, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának és számukra egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások költségeit kaphatják támogatásként. A nonprofit szervezetek ezen túlmenően a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását elősegítő beruházások (eszközbeszerzés, ingatlanfelújítás, akadálymentesítés) címén részesülhetnek támogatásban.
A vállalkozások támogatásként hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásához, az ezzel kapcsolatos többletköltségekhez való hozzájárulást, képzési támogatást, munkahelyi tapasztalatszerzés támogatását, fejlesztőtevékenységek támogatását nyerhetik el. Ezen belül a kis- és középvállalkozások tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházáshoz is kaphatnak támogatást. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához a kijelölt célszervezetek részére történik támogatásnyújtás. A rendelet részletesen meghatározza a támogatás kifizetésének rendjét, a teljesítésigazolást, Magyar Államkincstár ellenőrzési jogosítványát stb.
A tapasztalatok átadása
Az EQUAL Program harmadik szakasza az úgynevezett tapasztalatok átadásának és szakpolitikába történő beépítésének időszaka. Ennek feltétele, hogy a támogatottak és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat között partneri kapcsolat álljon fenn. A rendelet meghatározza, hogy a projekt végrehajtásáról 3 havonta jelentéseket kell készíteni, a tapasztalatok átadása ezen túlmenően tematikus vagy földrajzi elhelyezkedés szerinti szempontok alapján, fórumokon történik. Az irányító hatóság és a programiroda honlapjukon folyamatosan közzéteszik az eredményeket.
Ágazati Párbeszéd Bizottságok
A Magyar Közlöny 2004/2003-as száma tette közzé az "Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig" című megállapodást. E szerint az Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) az a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek által a megállapodásban foglalt feltételek szerint létrehozott bizottság, melynek résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2 számjegyű TEÁOR adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, amelyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek. A 3, illetve 4 számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszédbizottságok. Az ágazati, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat.
A részvétel feltétele
Az ÁPB-ben való részvétel – és egyben alapvető jogosultság, a konzultációs jog – gyakorlásának alapvető feltétele, hogy az érdek-képviseleti szervet az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként a bíróság nyilvántartásba vegye, érvényes alapszabálya alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult legyen, és legalább két éve folyamatosan érdek-képviseleti tevékenységet folytasson.
Az ágazati érdekképviselethez kellő súllyal jelen kell lenni az ágazatban (munkavállalói érdekképviselet esetében pl. legalább 10 munkáltatónál legyen szervezete, és tagjai száma érje el az ágazatban foglalkoztatottak 1 százalékát, munkaadói érdekképviselet esetében a hozzá tartozó munkáltatók foglalkoztassák az ágazatban foglalkoztatottak 5 százalékát).
Konzultáció
Az ÁPB-k keretein belül a munkaadók és a munkavállalók képviselői bármely kérdésben konzultálhatnak egymással, közös nyilatkozatot adhatnak ki, orientálhatják az ágazatukba tartozó munkaadók gyakorlatát, és megállapodásokat köthetnek. Ezeket az Mt. alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kiterjesztheti az adott ágazatra.
Döntési jog
A konzultáció jogán túlmenően kétféle döntési jogosultsága lehet egy szervezetnek: egyszerű vagy reprezentativitáshoz kötött. Ezek tartalmát az adott ÁPB ügyrendje határozza meg, felsorolva pl. az egyes jogosultságokhoz kapcsolódó azon kérdéseket, amelyekbe az adott jogosultság beleszólási lehetőséget biztosít. Az, hogy egy szervezetet milyen jogok illetnek meg, egy pontrendszer alapján történő minősítéstől függ. A pontrendszerben ilyen szempontokat vesznek figyelembe, mint pl. tagok száma, gazdasági súlyuk (munkaadói szervezet esetén), az eddigi szociális párbeszédben történő részvétel (kollektív szerződéskötés), az Országos Érdekegyeztető Tanácsban való részvétel, a legutóbbi üzemitanács-választásokon elért eredmény (szakszervezetek esetén), nemzetközi kapcsolatok fenntartása stb.
Az ÁPB döntési rendszere lehet megállapodáson vagy szavazási eljáráson alapuló. A döntés eljárási rendjét az ÁPB alapszabályban (ügyrendben) rögzíti.
Alapkamat-változás
A 9/2004. (XII. 20.) MNB rendelet szerint a jegybanki alapkamat mértéke 2005. január 24-től 9,00 százalék.
Külföldiek foglalkoztatása
A munkaügyi miniszter a Magyar Közlöny idei 9. (I. 24.) számában megjelent közleménye szerint Magyarországon egyidejűleg összesen engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma 87 ezer fő.
