Csökkent a reálkereset
A bruttó nominális átlagkereset 2004. január-novemberben 7,3 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 6,4 százalékkal haladta meg a 2003. évi január-novemberi szintet, míg a reálkereset – a fogyasztóiár-index 6,9 százalékos növekedése mellett – 0,5 százalékkal csökkent – tudatta januárban a Központi Statisztikai Hivatal. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2004 első tizenegy hónapjában átlagosan 2 millió 792 ezer volt. Az átlagos létszám 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Foglalkoztatási program
Széles összefogás alakult ki Pest megyében a romák élethelyzetének javításáért – ezt nevezte a 2003-ban indult munkaerő-piaci program egyik fő erényének Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a témában, januárban tartott tájékoztatón.
A tárca vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben a munkaügyi szervezet országszerte mintegy 10 milliárd forintot fordított a romák foglalkoztatásának bővítésére. A munkaügyi és a regionális képzőközpontok programjai, a közhasznú és a közmunka, a bértámogatás és más formák révén mintegy 50 ezer roma ember jutott képzési és munkalehetőséghez. Pest megyében az oktatástól a végleges munkába helyezésig alkalmazták a segítségnyújtás különféle formáit, miközben a program egyes fázisaiban megpróbálták kiiktatni az egzisztenciális bizonytalanságot. Eredetileg 300 főt kívántak bevonni a projektbe, ezzel szemben 653 fő kapott esélyt, és széles körben megnőtt az érdeklődők száma.
Új munkahelyek Nyíregyházán
Januárban felavatták az Electrolux új, nyíregyházi üzemét, ahol évente több mint félmillió hűtőt gyártanak majd. Aminiszterelnök a megnyitón elmondta, hogy az idén hárommilliárd euró működő tőke érkezik Magyarországra. Az üzem felépítésével a vállalat hatszáz munkahelyet teremtett. A kormányfő szerint a magyar befektetésösztönző és pénzügyi szabályozórendszer egyre versenyképesebb, de szerepet játszik az is, hogy a magyar munkaerő legalább olyan jó, mint bárhol Európában.
Munkanap-áthelyezések 2005-ben
Az idén két esetben lesz munkanap-áthelyezés, erről a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter adta ki 25/2004. (VIII. 30.) számú rendeletét. Ezek szerint március 14., hétfő pihenőnap, ezt a napot március 19-én, szombaton kell ledolgozni. Október 31., hétfő ugyancsak pihenőnap lesz, e helyett november 5-én, szombaton kell munkába menni. A rendelet hatálya bizonyos kivétellel minden munkáltatóra, közigazgatási szervre és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozik. Arendeletet nem kell alkalmazni a folyamatosan üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében.
Javult a magyar Big Mac-index
Budapesten – a néhány évvel ezelőttihez képest – csaknem feleannyit, 43 percet kellett dolgozni 2003-ban egy hamburgerért, így az itteni dolgozók is közelebb kerültek az uniós 15-20 perces átlaghoz – derül ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által kiadott "Gazdasági és szociális adattárból". A világ nagyvárosairól közölt adatsor szerint Budapesten 2000-ben még 82 percnyi munka volt a hamburger ára. Az Európai Unió régebbi tagországaiban általában 15-20 percnyi is elegendő a hamburger megvásárlásához. Kivétel Lisszabon, ahol ez 33 perc. Az újonnan csatlakozottak körében általában a magyarországihoz hasonló a helyzet, csak Pozsonyban igényel 54 percet. A felvételre váró országok közül például Romániában 79 percnyi, míg Bulgáriában 31 percnyi munka átlagdíjával egyenértékű a gyorsétel ára. A legtöbbet, 185 percet Nairobiban kell dolgozni a hamburgerért, az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Japánban 10 perc is elegendő. A kenyérért teljesítendő munkaidő is jelentősen csökkent Magyarországon. A2000-es 25 perc helyett 2003-ban már 14 perc munkaidő volt szükséges egy kilogrammnyi kenyér megvételéhez. A kenyérért az Európai Unió régebbi tagországaiban is körülbelül ugyanennyit vagy még többet kell dolgozni. A Big Mac-index foglalkozik a buszjegyhez szükséges munkaidővel is. Budapesten a buszjegyért például 2000-ben még 24 percet kellett dolgozni, 2003-ban azonban csak 11 percet. Ugyanennyi a szükséges munkaidő Amszterdamban is ahhoz, hogy valaki buszjegyet vegyen, de Bécsben, Helsinkiben, Londonban és Pozsonyban is. Ugyanakkor Lisszabonban 23 percnyi munka szükséges a buszjegy árához, míg Prágában 21 percnyi.
Üdülési csekkek
Az intézmények számára értékesítendő kedvezményes üdülési csekk forgalma 2005-ben várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tájékoztatása szerint a központi költségvetés ily módon – közvetve – mintegy tízmilliárd forinttal támogatja a belföldi üdülést. Tavaly háromszázezer munkavállaló foglalkoztatója támogatta a dolgozók kedvezményes pihenését. A munkáltatók által vásárolt üdülési csekkek értéke elérte a 7,2 milliárd forintot, ami másfélszerese az azt megelőző évinek. Az idén a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) a szociális üdültetéshez 1,2 milliárd forinttal járul hozzá – ez a múlt évi támogatási összeg négyszerese –, s így mintegy százezer szociálisan rászorult üdülhet támogatással. A kedvezményes üdülési csekk adómentes értékhatára január elsejétől személyenként 57 000 forintra emelkedett. A munkaadók a jogszabályi lehetőségek figyelembevételével egy négytagú család esetében több mint 130 ezer forintot tudnak megtakarítani a kedvezményes üdülési csekk felhasználásakor.
Kézművesek remekmunkái
Tizenkét alkotó vehette át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) "Magyar Kézműves Remek" 2004. évi pályázatának díjait januárban, az Iparművészeti Múzeumban. Kiss Péter kancelláriaminiszter az ünnepségen szólt arról, hogy a magyar kézművesség a magyar szellemi erő és karakter fontos része, amire lehet építeni. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára elmondta: a kézművesség fontos szerepet tölt be a foglalkoztatás bővítésében; jelenleg mintegy 200 ezer kézművest tartanak nyilván. Aharmadik alkalommal odaítélt címet Debreczeni Sándor, Bösendorfer Ferenc, Gelinek Imre, Pais-Horváth Péter, Takács István, Ambrus Sándor, Káldi Csaba, Kiss Gabriella, Tarjányi József, Buglyó Péter és Szidor Jánosné érdemelte ki.
ROP-pályázat nyertesei
Hat dél-dunántúli település – Dombóvár, Marcali, Szekszárd, Barcs, valamint Karád és Segesd – nyert összesen 2,5 milliárd forintot a regionális operatív program (rop) keretében. Apénzt főként településrehabilitációra és intézmények korszerűsítésére költik. A támogatásokról szóló szerződéseket januárban Kolber István regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter jelenlétében írták alá Marcaliban. A miniszter közölte: január végéig 57 támogatási szerződést kötnek meg 20 milliárd forint értékben, s további 120 nyertes pályázatot készítenek elő szerződéskötésre. Fontos cél, hogy az Európai Unió következő, 2007-2013 közötti költségvetési ciklusában minden régiónak legyen saját, önálló fejlesztési programja. Ezek megvalósításához régiónként 300-500 milliárd forint is rendelkezésre állhat.
Fejlesztési források az EU-ból
A közösségi források nagyban hozzájárultak a magyar intézmény- és jogrendszer megszilárdulásához – mondta Baráth Etele, az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a 2004-es év értékelésekor. E pénzeszközöknek jelenleg a magyar közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésében van nagy szerepük, ugyanakkor egyre növekszik az emberi erőforrás fejlesztésére, az oktatásra és a kutatásra fordítható források nagysága és aránya. Eredményesnek tekintik a pályázati rendszert annak ellenére, hogy nehézségeket jelző észrevételek is érkeznek. Összességében sikerült az új rendszer elsajátítása. Nemcsak nagyságrendben, de összességében is Magyarország az első 2004-ben az Európai Unió új tagjai közül az EU-támogatások felhasználásában, aminek pozitív szaldója 76 milliárd 479 millió forint – közölte az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
Tudásközpont Sopronban
A Nyugat-magyarországi Egyetem és a helyi vállalkozások együttműködésével regionális tudásközpont jön létre Sopronban. A centrumot a soproni ipari parkban épülő inkubátorházban alakítják ki. A projekt – pályázat útján – 1,1 milliárd forintot nyert az oktatási tárcától, ezt a pénzt infrastrukturális fejlesztésekre és kutatásokra fordítják. A tudásközpontban érdekelt erdőmérnöki kar az ország erdészeti kutatási témáinak meghatározó kutatóbázisa, amely a Nemzeti Erdőprogram tervezési koordinációját is ellátja. A másik érdekelt, a faipari mérnöki kar az ország egyetlen, faiparral és fahasznosítással foglalkozó kutatóbázisa. Tevékenysége felöleli a faanyagtudomány, a fafeldolgozás, valamint a faterméktervezés és -gyártás minden területét.
Vállalati várakozások
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet TOP-100 konjunktúraindexe – amely a legnagyobb magyarországi cégek várakozásait jelzi – kismértékben javult decemberben: a mutató 53 százalék volt, 1 százalékponttal magasabb a novemberinél és 7 százalékponttal több a 2003-as decemberi 46 százaléknál. Az összefoglaló szerint a magyarországi nagyvállalatok a 2005 júniusáig szóló közepesen optimista előrejelzéseiket a nemzetközi konjunktúra mérséklődésére és a belföldi fogyasztás közepes ütemű bővülésére alapozzák. A hazai makrogazdaság rövid távú lehetőségeiről a nagyvállalatok 37 százaléka nyilatkozott kedvezően. A helyzet kismértékű rosszabbodásával decemberben a cégek 27 százaléka számolt. A világgazdaság némileg mérsékeltebb fejlődésének hatására csökkent az optimista és nőtt a pesszimista várakozások aránya.
