Szakértők szerint az eltitkolt, feketemunkából származó jövedelem Magyarországon eléri a GDP 20-30 százalékát, ami évente 4-5 ezer milliárd forintot tesz ki. A jövedelmük után adót, járulékokat nem fizetők, illetve a bejelentés nélkül foglalkoztatottak számát a munkaügyi kutatók legalább hétszázezerre becsülik. A statisztikai adatokból pedig arra lehet következtetni, hogy mintegy 500 ezer munkaképes korú emberről nem lehet tudni, miből tartja fenn magát. Mivel hivatalosan nincs munkájuk, vélhetően feketén dolgoznak. Mindez egybecseng az Európai Bizottság jelentésével, amely azt állítja, hogy hazánk az illegális foglalkoztatás arányát tekintve a 25 európai uniós tagország sorában az utolsók között van, csupán Görögországot előzzük meg.
Színlelt szerződések
Jelenlegi formájában 1997. január elseje óta működik Magyarországon a munkaügyi ellenőrzés intézményrendszere, a munkavállalói érdekek védelmére hivatott szervezet. Az OMMF-et azzal a céllal hozták létre, hogy érvényesítse a munkavállalók törvényben biztosított jogait. A felügyelőség mindössze kétszáz felügyelővel dolgozik, ezzel is magyarázható, hogy a 840 ezer hazai vállalkozás alig 3-5 százaléka számíthat évente a foglalkoztatás törvényességének ellenőrzésére, illetve bírságra, ha szabálytalanságot tárnak fel. A felügyelők évente mintegy 25 ezer munkáltatóhoz jutnak el. Az ellenőrzési program nem tesz különbséget a kiválasztott vállalkozás tulajdoni formája vagy létszáma szerint.
Zara Andrea, az OMMF főosztályvezetője az elmúlt év előzetes adatai alapján elmondta: továbbra sem csökken a feketemunka aránya a magyar gazdaságban. 2004-ben összesen 50 ezer munkavállaló esetében tártak fel a foglalkoztatással kapcsolatos jogsértést, ebből a tipikus feketemunka több mint tízezer volt. A felügyelők 1200 úgynevezett színlelt szerződést minősíttettek át munkaszerződéssé. A munkaügyi ellenőrök tapasztalatai szerint ahol nagy számban foglalkoztatnak illegálisan hazai munkavállalókat, ott megtalálhatók a külföldi feketemunkások is. Ezt az állítást támasztja alá az a tény is, hogy 20 százalékkal nőtt az engedély nélkül dolgozó külföldi – elsősorban romániai és ukrán – vendégmunkások száma. Annak ellenére, hogy 2004. május elsejétől a velünk együtt csatlakozó országok állampolgárai munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatók Magyarországon, 750 munkáltatónál összesen 3200 engedélyre kötelezett külföldit értek tetten a munkaügyi ellenőrök. Egy évvel korábban 2429-en "buktak le".
Jogsértések feltárása
Az illegális foglalkoztatás elterjedésének okait firtató kérdésünket a főosztályvezető azzal hárította el, hogy ezek szerinte közgazdasági, adóügyi kérdések, amelyek szociológiai elemzést igényelnek. A felügyelőség feladata nem az okok, hanem a jogsértések feltárása, a hatósági ellenőrzés. Azt viszont elmondta, hogy munkájukat nagymértékben segíti a tavaly májusban létrehozott Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis -népszerű nevén az EMMA –, mert a felügyelők már az ellenőrzést megelőzően és közben is lekérhetik az adatbázisból a foglalkoztatási adatokat.
Megszűnt a munkáltatók korábbi lehetősége, nevezetesen, hogy utólag fogalmaztak meg és írattak alá munkaszerződéseket, s ma már nem vezetnek eredményre az olyan, sokszor bevetett védekezési kifogások sem, mint hogy megvan a munkaszerződés, csak éppen nincs a helyszínen. Az EMMA-ba történő bejelentés a foglalkoztatás jogszerűségét nagymértékben igazolja.
Kérdésünkre, hogy milyen további lehetőségek kínálkoznak a szabálytalan foglalkoztatás feltárására, Zara Andrea elmondta: a migráció ellenőrzésében érintett szervezetek együttműködése jelenleg is igen hatékony, hiszen a rendőrséggel, a határőrséggel, valamint a vám- és pénzügyőrséggel szervezett közös akcióik sikeresek, "biztosra mennek". Ez azért is lényeges, mert a munkavállalók egyik legerőteljesebb igénye, hogy legálisan foglalkoztassák őket. A hatékony ellenőrzéshez azonban az OMMF-nek jelenleg nem elegendő a létszáma.
A munkaügyi ellenőrzést egyébként a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek is bírálják. Egy elemzés szerint nem megfelelőek a feketemunka visszaszorítása érdekében meghozott intézkedések, a módszerek és a szemlélet erre nem alkalmas, illetve a követelmények meghatározásakor a szervezet munkájában túlzottan a munkavédelemre, a munkabiztonságra kerül a hangsúly.
A 19 megyei és a fővárosi felügyelőségnél dolgozó csaknem hétszáz szakemberből csupán kétszáz a munkaügyi felügyelő. Mindezek alapján a szakértők önálló, létszámban és jogosítványában megerősödő munkaügyi felügyelőséget szorgalmaznak, valamint országos munkaügyi ellenőrzési bizottság létrehozását javasolták. Ennek célja a feketén kifizetett munkabérek feltárása, a járulékfizetést elkerülők összehangolt leleplezése.
Százezer új munkahely
A munkaügyi tárcánál a tervezett százezer új munkahely "előteremtésének" egyik lehetőségét a legális foglalkoztatás szélesítésében és a feketemunka visszaszorításában látják. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a nyilvántartási rendszer pontosítása, az ellenőrzés korszerűsítése és az ösztönző adó- és járulékváltozások együttes hatására várható a feketemunka kifehérítése. Megfogalmazása szerint: "Szisztematikusan dolgozunk azon, hogy visszaszorítsuk a feketegazdaságot, és legálissá tegyük a ma nem legális foglalkoztatást." Elmondta, hogy továbbfejlesztik az EMMA rendszerét, segítve a munkavállalókat abban, hogy ellenőrizhessék saját munkaadóikat, vajon bejelentették-e a munkavállalóikat. A miniszter szerint a feketemunka problémáját így maguk a kárvallottak oldják meg azzal, hogy utánajárnak. Ugyancsak a feketemunka visszaszorítását, a munkaviszonyban állók számának bővülését várja a kormány az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetésétől is.
Fertőzött ágazatok
A feketemunka valamennyi ágazatban jelen van, azonban az úgynevezett "mobil" munkahelyeket kínáló építőipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a vendéglátás kiemelt terület.
A nem fix telepítésű munkahelyeken ugyanis nehezen érhető utol a munkáltató, aki többnyire bízik az ellenőrzés elmaradásában. Míg azonban Európában elsősorban a szolgáltatásban dolgoznak bejelentés nélkül – döntően főállás mellett –, Magyarországon kisebb munkákra – kertépítésre, gyermekfelügyeletre, idősek gondozására, takarításra – alkalmaznak feketén, főleg nyugdíjasokat és diákokat. Emellett a szezonális, idénymunkák idején ugyancsak gyakori, hogy "elfelejtik" regisztráltatni az alkalmazottat. Az sem visszatartó erő, hogy több szabálytalanság feltárása akár hatmillió forintos büntetést is maga után vonhat.
A mezőgazdaságban például minden negyedik munkavállalót foglalkoztatják illegálisan, s a munkaadók 40 százaléka követ el valamilyen szabálytalanságot – derült ki egy tavalyi akcióellenőrzés során. Eszerint a leggyakrabban elkövetett szabálytalanság a klasszikus feketemunka, azaz szerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján fizetik ki az alkalmazottat. Gyakori e területen a munkavállalói engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgár foglalkoztatása is: harminc ellenőrzött munkáltatónál csaknem nyolcvanan dolgoztak így. Sokszor előfordul, hogy csupán a szállás a fizetségük a mezőgazdaságban dolgozó alkalmi munkásoknak.
Az ellenőrök tapasztalatai is azt erősítik meg, hogy a nagy munkáltatók, a multinacionális cégek kevésbé "fertőzöttek". E cégek presztízsből sem engedhetik meg maguknak, hogy tetten érjék őket feketefoglalkoztatáson, emellett többnyire résen áll a szakszervezet is. "Anemzetközi vállalat nem az illegális foglalkoztatással fogja megsérteni a munkaügyi szabályokat, hanem azzal, hogy nem tartja be a munkaidő és a pihenőidő szabályait" – állítják a szakemberek.
