Az evatörvény változásai

Evaalap

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az evatörvényben meghatározott jogcímek szerint.

Adóalapot növelő tényezők

Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:

– az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

– az adóévben az adóalany által az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhezvételekor, vagy – ha ez korábbi – a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapja

Eltérő az adóalap megállapítása a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében. Az említett evás vállalkozás esetén ugyanis az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

– növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg, és

– csökkenti az eva alapjának megállapításakor az előző bekezdés alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

Új adóalap-csökkentő tétel

A törvénymódosítás újabb adóalap-csökkentő tényezőt iktatott be. Eszerint az eva alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel. (Korábban ez is a bevétel részét képezte, és a kapott teljes összeg után meg kellett fizetni a 15 százalék evát.)

Alkalmazás

Az újonnan beiktatott, az adóalap csökkentésére vonatkozó előírás a módosító törvény kihirdetésének napján, azaz 2004. november 15-én lépett hatályba, azonban alkalmazására a felhatalmazó rendelkezés értelmében már 2004. január 1-jétől lehetőség van.

Bevétel az evában

Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az evatörvényben meghatározott összeg, más adóalanynál pedig a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.

Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás

Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

Vagyoni érték

Vagyoni értéknek tekintendő a bevétel vonatkozásában különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

Nem bevétel

Az evatörvény tételesen felsorolja, hogy melyek azok a vagyoni értékek, amelyek nem képeznek bevételt. Amódosítás ezt a kört egy ponton érintette, amelyre az adott helyen utalunk majd.

Az előzőekben elmondottakkal összhangban tehát továbbra sem minősül bevételnek:

– az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);

– az adózó által korábban átadott vagyoni érték, az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);

– az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

– továbbá új elemként 2005. január 1-jétől az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása stb.).

Speciális adóalap- megállapítási szabályok

Az adóalap megállapításának különös szabályai egyetlen ponton változtak, a törvényalkotó a rendelkezések közé egy új, a bevételt növelő tényezőt iktatott be. A jobb áttekinthetőség érdekében célszerűnek látjuk e rendelkezéscsoport teljes ismertetését, az érintett helyen utalva a belépő új előírásra.

Mindenkori bevételt csökkentő tényezők

Számviteli törvény hatályán kívüli, jogi személyiség nélküli társaság

Az evatörvény szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet

– az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki, továbbá amelyet

– a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

Számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.

Ha az adóalany – az előzőekben ismertetetteken túlmenően – az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, akkor lehetősége nyílik arra, hogy az eva alapját csökkentse a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

Bevételnövelő tényező az első adóévben

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló

– mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között, illetve

– egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

Új bevételt növelő összeg

2005. január 1-jétől a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott számla, egyszerűsített számla alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve amely az evatörvény 7. §-ának (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek. Az előzőekben hivatkozott rendelkezés alapján a bevétel megszerzésének időpontja – a korábbi, (2)–(6) bekezdésektől eltérően – a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)–(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Módosító számla vagy módosító egyszerűsített számla kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Vegyes rendelkezések

Mentesülés

2005-re sem változott az a szabály, miszerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyra a gazdasági társaságokra vonatkozóan más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel, valamint az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak.

Tilalom

Úgyszintén változatlan az evatörvénynek az az előírása, amelynek értelmében az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését.

Adóigazolás

2005-től hatályos az a rendelkezés, miszerint az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson feltünteti azt a tényt, hogy az adózó az eva alanya volt, továbbá az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételt és az adóévre megállapított adót (evát). Amagánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást. (A korábbi szabály szerint az adóhatóság az általa kiadott igazoláson nem tüntette fel az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételt és az adóévre megállapított adót.)

Visszalépés az eva hatálya alá időkorlát nélkül

Az úgynevezett vegyes rendelkezések a továbbiakban csak annyiban változtak, hogy a jogalkotó egy új rendelkezést iktatott be az eddigieket követően. A rendelkezés az adózók érdekében született a következők szerint: amennyiben 2003-ban az evatörvény hatálya alá tartozó adózó a 2004. adóévre amiatt veszítette el adóalanyiságát, mert nem rendelkezett belföldi pénzforgalmi bankszámlával, úgy vele szemben nem alkalmazható az a rendelkezés, miszerint az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételt választására nincs lehetősége, hanem az új szabály értelmében – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy a 2005-ös adóévben adókötelezettségeit az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel az evatörvényben meghatározott valamennyi feltételnek (így az egyéb feltételek megléte mellett a bejelentéskor már rendelkezik belföldi pénzforgalmi bankszámlával is).