A jóléti társadalmak egyik fokmérője a foglalkoztatottság szintje, illetve a rugalmas munkavállalás lehetősége. Utóbbi azért fontos, mert a munkavállalók egy része nem csupán elhelyezkedni szeretne, hanem aktuális élethelyzetéhez kívánja igazítani munkavégzését: négy- vagy hatórás állást vállalva. Sokak számára azonban a hagyományos, napi nyolcórás kenyérkereső elfoglaltság is csupán álom, mert az ország bizonyos térségeiben még ma is magas az állástalanság. Az alacsony tőkevonzó képesség miatt számos vidéket elkerülnek a vállalkozások, s jó, ha a meglévő álláshelyek megmaradnak. Az utóbbi időszakban rendre szembesülni kellett azzal is, hogy az olcsóbb munkaerő reményében a néhány évvel ezelőtt több száz munkahelyet teremtő multinacionális és más cégek folyamatosan telepítik keletebbre termelésüket, felszámolva a magyarországi gyárakat. Az így megszűnt álláshelyeket csak komoly áldozatok árán sikerül pótolni.
Állami ösztönzők
E nehézséget felismerve vezette be a kormányzat a munkahelyteremtő támogatásokat, melyekkel az a célja, hogy a vállalkozásokat érdekeltté tegye a foglalkoztatás bővítésében. Mivel a munkaadók önerőből képtelenek újabb dolgozókat felvenni, e helyzetből elmozdulás csak akkor várható, ha ezt állami ösztönzők serkentik.
A munkanélküliség tekintetében az 1992-es esztendő volt a legkritikusabb. Akkor több mint félmillióval zsugorodott a foglalkoztatottak száma, de az elbocsátások nem álltak le ezt követően sem. A rákövetkező években is több ember került utcára, mint ahányan állást találtak maguknak. Sokatmondó adat: 1996-ban 1,5 millióval kevesebb ember volt alkalmazásban, mint hét esztendővel korábban. Szerencsére a 90-es évek második felében megfordult a trend, s részben a piaci folyamatoknak, részben az állami szerepvállalásnak köszönhetően sikerült elérni, hogy több felvételre került sor, mint elbocsátásra.
2000 végére 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Annál kevésbé, mert ez mindössze 3 százalékos bővülést jelentett 1996-hoz képest. Ugyanebben a négy esztendőben az akkori Európai Unióban több mint 4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
Lisszaboni célok
Több és jobb munkahely, esélyegyenlőség – ezek állnak az európai foglalkoztatáspolitika fókuszában. Mindez harmonizál az Európai Unió alapvető céljaival is, illetve azzal, hogy a most már huszonöt tagú közösség a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kíván válni.
A közösségi foglalkoztatáspolitikai célokat a lisszaboni csúcson fogalmazták meg. Az akkor még tizenöt tagot számláló EU rögzítette: 2010-re a közösség államaiban el kell érni a 60 százalékos foglalkoztatást. Külön kitétel az is, hogy nagyobb gondot kell fordítani a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő nők munkalehetőségeinek szélesítésére.
A terv megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha változik a képzés is. Ezért a lisszaboni csúcson leszögezték azt is, hogy az évtized végére a felső- és középfokú végzettségűek arányának el kell érnie az aktív korú népesség 85 százalékát. Magyarországon ehhez képest nagy a lemaradás, hiszen a 25 és 64 éves korosztályban nem éri el az 50 százalékot sem az érettségizettek aránya. "Ha tartani akarjuk magunkat az írásban foglaltak teljesítéséhez, akkor hat év alatt az aktív korú népesség nagyjából 30 százalékát kellene érettségit adó képzésben részesíteni" – hívta fel a figyelmet Forman Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
A munkahelyteremtés a legfőbb prioritása a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek is. A több tárca közreműködésével, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) koordinálásával elkészített dokumentum rögzíti, hogy 2006-ig 100-150 ezerrel több munkavállalót kell foglalkoztatni. Ez a nagyságrend egy közepes magyarországi megyében dolgozók számának felel meg.
Hazánk foglalkoztatotti térképét csak abban az esetben lehet egymegyényi munkavállalóval kiegészíteni, ha a munkaadók nemcsak a saját erőből és a saját szükségleteik felismeréseként létrehozott álláshelyeiket töltik be arra alkalmas dolgozókkal, hanem a kormányzat is ösztönzi az álláshelyek létesítését. Ez annál is fontosabb, mert kétirányú folyamatról van szó, hiszen a cégek nemcsak felvesznek, hanem el is bocsátanak munkavállalókat. Olykor csupán egy-egy részleg vagy csoport leépítésére kerül sor, de akad olyan vállalat is, amely stratégiájának megfelelően egyszerűen bezárja a gyárát vagy üzemét. Adott esetben tehát előfordulhat az is, hogy az akciótervben elfogadott növekmény eléréséhez a kitűzött cél többszörösének megfelelő munkahelyet kell létrehozni. Szakértői számítások szerint ahhoz, hogy az akciótervben deklarált 100-150 ezres "többletmunkahely" ne csak álom legyen, összességében 400 ezer új álláshelyet kell(ene) létesíteni.
Hátrányos helyzetben
Miközben a programok fókuszában általában a munkahelyteremtés áll, koncentrálni kell bizonyos korosztályokra. Ennek érdekében változtatták meg az adó- és járulékszabályokat; sok munkaadó ugyanis előszeretettel utasítja vissza a tapasztalatlannak tartott fiatalok, illetve a kiöregedőnek titulált 50 év felettiek alkalmazását. S a nyugdíjhoz viszonylag közel állók is csak akkor jutnak az eddiginél több lehetőséghez, ha állami támogatások ösztönzik foglalkoztatásukat.
E felismerés nyomán ez év január 1-jétől 50 százalékos járulékkedvezményt kapnak a cégek, amennyiben 25 év alatti pályakezdő fiatalt foglalkoztatnak, illetve ugyanekkora engedményre számíthatnak azok, akik 50 éven felüli és tartósan állástalan embereket alkalmaznak. Jó hír, hogy a nyugdíjkorhatár felé közeledők foglalkoztatásában némi elmozdulás következett be: a szaktárca adatai szerint 2003-ban 3,3 százalékponttal nőtt, azaz 25,6-ról 28,9 százalékra emelkedett az 55 és 64 év közöttiek alkalmazása.
A kormány – a munkavállalói érdekképviseletek elvárásával összhangban – a gyesről és a gyedről visszatérő édesanyák elhelyezkedési nehézségeire is megoldást kíván találni, ezért szintén 50 százalékos járulékkedvezménnyel támogatja az e réteghez tartozók foglalkoztatását. A kedvezményre vonatkozó szabályozás – az esélyegyenlőség jegyében – nem tesz különbséget abban sem, hogy édesanya vagy édesapa szeretne visszatérni a gyermek gondozásából. Ma már ugyanis a családok aktuális élethelyzetüknek megfelelően szabadon dönthetnek arról, hogy a gyest, illetve a gyedet az édesanya vagy az édesapa veszi-e igénybe.
Beruházások támogatása
A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv munkahelyteremtő intézkedéseinek sorába illeszkedik az is, hogy immár nem csupán a multinacionális vállalkozások, hanem a kisebb cégek is részesülhetnek az elérhető adókedvezményekből. Az új rendelkezések szerint az öt embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások adókedvezményre számíthatnak, ha új dolgozót vesznek fel. Nem elegendő azonban, ha a vállalkozások a régi, esetleg alkalmatlan munkatársak elbocsátását követően veszik fel az új kollégát: ez esetben ugyanis a korábbival azonos létszámmal ténykedik tovább a cég, feltétel tehát a létszám bővítése.
Nemcsak a néhány új emberrel bővülő cégek számíthatnak támogatásra, hanem azok is, amelyek terjeszkednek. Ekonstrukció az egyedi beruházástámogatás, amely – sajátosságai okán – korábban csak a nagyvállalkozások, illetve a multinacionális cégek számára volt elérhető. Nemrégiben változott a szabály, s ezzel az intézkedéssel a kis- és közepes cégek helyzetét is megkönnyítették. Közülük a méretükhöz képest jelentősebb beruházást tervezők gondolhatnak a munkahelyteremtés bővítését célzó állami forintokra. A jelenlegi szabályozás szerint azok a nagyobb vállalkozások élhetnek a lehetőséggel, amelyek a tervezett fejlesztés révén 150 új dolgozóval kalkulálnak. Közepes vállalkozások számára természetesen alacsonyabban húzták meg a határt: a támogatásra jelentkezőknek 75 fővel kell bővíteniük a létszámot. A beruházáshoz állami kedvezményeket kérő kisvállalkozásoktól 15 új álláshelyet várnak.
Elképzelhető, hogy a kedvezmények hatására a cégvezetők megfontolják újabb munkahelyek létesítését, azonban konkrét lépésre biztosan csak akkor szánják rá magukat, ha garantáltnak látják a befektetés megtérülését. Ez már csak azért is természetes, hiszen az adóforintokból való részesedés reményében felelőtlenül megkezdett fejlesztésekkel a cégek jövője is veszélybe kerülhet, s félő, hogy ilyen esetekben kénytelen lenne bezárni kapuit a társaság.
Képzési tartalékok
A versenyképesség nem csupán a munkaadók, hanem a munkavállalók részéről is feltétele a szélesedő foglalkoztatásnak. A munkahelyteremtést a dolgozók képességeinek fejlesztése is megalapozza. A képzési program része mindenekelőtt az oktatási lehetőségek elérhetővé tétele. Ennek érdekében a felnőttek számára az első szakma megszerzését ingyenessé tették a keresett szakmákban. Az 50 év felettieknek azonban – mivel őket kiemelten kívánják támogatni – a tervek szerint a jövőben akkor sem kell fizetniük, ha a második szakmát szeretnék elsajátítani.
A hátrányos helyzetűek álláshoz jutását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatja: számos programmal segítve a régi álláshelyek megőrzését és az újak létrehozását. Az OFA nyolc évvel ezelőtt kezdte meg működését, s azóta hozzávetőlegesen 160 ezer ember munkaerő-piaci helyzetén javított. Évről évre meghirdetett programjai révén eddig 4500 pályázatot fogadott be, majd ezek elbírálását követően 1900 szerződést kötött és 6,9 milliárd forintnyi támogatást nyújtott.
Uniós forrásokból finanszírozza az állásteremtést az EQUAL-program. Az Európai Szociális Alap forrásaira építő közösségi kezdeményezések e típusa valamennyi tagországban egyidejűleg startolt, ily módon a huszonöt államban párhuzamosan bővítik a foglalkoztatást. Nem megszokott egyébként a nemzetközi pályáztatás az EU-ban, miként újdonság az is, hogy ezt a kiírást csupán egyetlen alkalommal hirdetik meg. Az EQUAL keretében hazánk három esztendő alatt összesen 10 milliárd forintot költhet el, s négy témában fogadják be a pályaműveket. A kezdeményezés célja az volt, hogy új foglalkoztatáspolitikai módszerek alkalmazásával álláslehetőséget teremtsenek azoknak, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek a munkaerőpiacon. A projektek sajátossága, hogy ezek megvalósítása során több tagországot bevonnak. A kulcs tehát az együttműködés, illetve a tapasztalatátadás.
Munkapiac és esélyegyenlőség
A 2000-től 2006-ig tartó finanszírozási ciklusban ez idáig összesen 1371 projekt valósult meg – a még bővítés előtt álló – Unió területén. Magyarország – Csehországgal együtt – már ekkor bekapcsolódhatott a tizenöt országot felölelő programba, igaz, még csak kísérleti jelleggel. Hazánk integrációját követően azonban már teljes jogú tagként veszünk részt ebben is.
A program neve az angol equal szóból származik – jelentése egyenlő – és a projekt alapfilozófiájára utal. Egészen pontosan arra, hogy olyan kísérleti, innovatív tervek megvalósítását igyekszik ösztönözni a rendelkezésre álló forrásokból, amelyek egyenlő esélyeket teremtenek a munkaerőpiacon azok számára is, akiket korábban diszkrimináció sújtott. Fogyatékkal élők, kisebbségek, nők vagy idősek – mindegy, hogy mi okozta a negatív megkülönböztetést, a lényeg, hogy felszámolják azt. E tekintetben az EQUAL az új módszerek kifejlesztését és elterjesztését ösztönzi.
Természetesen a hazai igényeknek megfelelő projektekre van szükség, ám elvárás, hogy azok illeszkedjenek az európai foglalkoztatási stratégiához (EES) is. A közösségi szakemberek öszszesen kilenc témát jelöltek meg lehetséges célként, amelyek közül egy, a menedékkérők elhelyezkedési lehetőségeinek bővítése nem választott, hanem kötelező foglalkoztatáspolitikai cél minden országban.
EQUAL-programok
Magyarországon a menedékkérők álláshoz jutását javító programokkal együtt négy témában lehet pályázni az EQUAL-ra. Támogatásra számíthatnak azok, akik a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci belépésének vagy visszailleszkedésének segítését tűzik ki célul. Ugyanakkor a diszkrimináció és az esélyegyenlőtlenség szempontjából érintett munkavállalók álláshoz jutását és munkában maradását ösztönző programok benyújtásával is hozzá lehet jutni az uniós támogatáshoz, mint ahogy az egész életen átívelő tanuláshoz is számíthatnak közösségi eurókra a jelentkezők. Ezenkívül szívesen járulnak hozzá uniós forrásból a nemek közötti munkaerő-piaci különbségek és a foglalkozási szegregáció visszaszorítása érdekében is. Nem titkolt cél ugyanis, hogy a lisszaboni stratégia jegyében a nők számára a férfiakéval azonos esélyek nyíljanak meg a munka világában.
Az EQUAL szemléletének középpontjában az innováció áll. Olyan eszközöket kíván alkalmazni, amelyek eddig még nem ismertek és nem bejáratottak a foglalkoztatáspolitikában. Ez történhet a meglévő elemek újszerű kombinálása vagy az alkalmazott módszerek megváltoztatása révén. Az innováció e közösségi kezdeményezés esetében azt jelenti, hogy a projektek kidolgozóinak az ismert problémák kezelésére új megoldásokat kell kipróbálniuk. Az EQUAL lényege ugyanis nem csupán egyetlen program sikeres lebonyolítása, hanem az, hogy abból hosszú távon is profitáljon a munkaerőpiac. Nem csupán az álláshelyek létrehozásáról van tehát szó; fontos az alkalmazott módszer későbbi használhatósága is. Olyan megoldások számíthatnak tehát támogatásra, amelyek nemcsak egy alkalommal járulnak hozzá új álláshelyek létrehozásához, hanem – immár az uniós források igénybevétele nélkül – a későbbiekben is.
Az EQUAL lényege a fejlesztési partnerség. Ennek során több szervezetnek kell összefognia a projekt megvalósítására. Az alapkoncepció szerint ugyanis az érintett partnerek együttműködésével többet lehet elérni annál, mintha a foglalkoztatás szélesítéséért külön-külön dolgoznának a szervezetek. A forrásokra pályázók két verzió szerint tömörülhetnek fejlesztési partnerségbe: vagy földrajzi elhelyezkedésük, vagy ágazati tevékenységük azonossága alapján. Előbbi esetben egy területi jellemzőkkel leírható probléma megoldása – például az adott térség nehéz megközelíthetősége és ebből adódó tőkehiánya – motiválhatja a szereplőket, s ez esetben a fejlesztési partnerség földrajzi határa lehet egy régió, egy kistérség, esetleg egy település. A másik típus, az ágazati fejlesztési partnerség esetében egy gazdasági vagy ipari ágazattal, illetve a diszkrimináció formájával összefüggő konkrét gondok orvosolása lehet alapja a támogatásnak.
Helyi kezdeményezések
Akadnak szép számmal helyi és regionális kezdeményezések is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében számos programot dolgoztak ki és indítottak útjára a foglalkoztatási gondok leküzdésére. Akelet-magyarországi megye négy településén, Nyíregyházán, Nyírtéten, Nyírlugoson és Szatmárcsekén zöld utat kapott foglalkoztatási projekt az Európai Unió Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen elnevezésű program keretében jött létre – közölte Rusin József, a térségi munkaügyi központ igazgatóhelyettese. A közösség szociális alapjából finanszírozzák azt a szakképzési programot, amelynek keretében háromszáz, korábban tartós elhelyezkedési gonddal küszködő munkanélküli oktatása kezdődött meg. Az érintettek a tanulás idejére bruttó 60 000 és 67 500 forint közötti fizetéssel állást is kapnak, de nem kell aggódniuk a jövőjüket illetően sem. A végzés után ugyanis garantált a továbbfoglalkoztatásuk – mondta a szervezet vezetője. Hozzátette: az uniós programra benyújtott és jelenleg is készülő pályázatok alapján az idén várhatóan több ezren jutnak képzéssel összekötött munkahelyhez a régióban, ahol mintegy 38 ezer állástalant tartanak nyilván.
Giba Tamás alpolgármester közölte: Nyíregyházán a helyi önkormányzat és a helyhatóság által alapított Városüzemeltetési Kht. vesz részt két, együttesen 907 ezer eurós értékű programban, amelyeknek hozzávetőlegesen 90 százalékát finanszírozza az Európai Unió szociális alapja. Ötven-ötven volt tartósan munkanélküli szakképzése kezdődött meg, akiket 328 jelentkező közül választottak ki. A helyhatóság "Esély-kapu" elnevezésű projektje keretében tizenöten parkgondozó, tizenöten szelektív hulladékgyűjtő, húszan pedig épületfelújító szakmát tanulnak, miközben havi 60 000 forint fizetéssel állást is kaptak.
A foglalkoztatás bővítése természetesen Európa fejlettebb országaiban sem problémamentes: az álláshelyek hiánya például Németországban – egy idő óta – legalább akkora gondot okoz, mint nálunk. Szakértők szerint hazai viszonylatban a vállalkozások versenyképessége a kulcskérdés, illetve az is, hogy megfelelő állami eszközök segítsék a feszültségek kezelését. Végcélként pedig mindenképpen arra kell törekedni, hogy munkahelyek életre hívásával teljesítsük a lisszaboni csúcson megfogalmazottakat. Sbár Magyarország az elképzelések írásba foglalásakor még nem volt az Európai Unió tagja, az integrációval e program teljesítése hazánk számára is kötelezővé vált.
Szűkösen, de mindenre futja
A munkahelyteremtésre jelentős összeg áll rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének aktív eszközei között. Erre fordítható az alap teljes bevételének hozzávetőlegesen egyötöde – tájékoztatta lapunkat az MPA irányító testületének munkaadói ügyvivője.
Horváth Gábor elmondta: sajátos helyzet állt elő a források tekintetében, hiszen két fontos tény befolyásolta a munkahelyteremtő támogatásra szánt keret nagyságát. Egyfelől meghatározó a bérnövekmény, lévén a befizetések bérarányosak. 2004-ben ez mérsékelt volt, ami azzal járt, hogy az alap bevétele nem bővült a korábbihoz hasonló ütemben. Kedvezően hatott viszont az a körülmény, hogy egy 2003. szeptemberi döntés nyomán a tavalyi esztendőtől kezdve szintén az alap bevételeit gyarapítják a rehabilitációs befizetések, ami számottevően megemeli a keretet, s várhatóan ez a tétel az idén meghaladja az 50 milliárd forintot, ami nagyjából 10 százalékos emelkedést jelent a 2004-es évhez képest. Igaz viszont az is, hogy ez utóbbi tétel felhasználásáról nem az alap irányító testülete rendelkezik; ez az összeg végül a költségvetésben landol, s onnan folyósítják a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására.
Az álláshelyek létesítését szolgáló forrásokat egyébként nagyrészt a területi foglalkoztatási szervek osztják szét. Ezek az intézmények nem csupán a pályázatok pontos feltételeiről döntenek, hanem helyben határozzák meg a prioritásokat is. Tudható, hogy a forrásokkal jellemzően bértámogatást nyújtanak a vállalkozások számára, de közhasznú munkára és képzésre is jut belőle. Az idei esztendőben 38 milliárd forint sorsáról ítélkezhetnek a területi szervezetek, s az, hogy melyik megye mennyi pénzre számíthat, az adott térség munkaerő-piaci helyzetétől függ. Számításba veszik például az állástalanok, illetve a fiatal pályakezdő munkanélküliek számát, valamint az aktivitási és az inaktivitási mutatókat.
Az alap felosztása
A munkahelyteremtésnek, illetve -megőrzésnek kétségtelenül a bértámogatás a legfontosabb eszköze. Ezt az átmeneti támogatást leginkább a megyei szervezetek tudják eljuttatni az arra rászorulókhoz.
A támogatások egy részét természetesen központilag használja fel a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete, ez a hányad az idén 12 milliárd forint -mondta Horváth Gábor, hozzátéve: ez hozzávetőlegesen 20 százalékkal haladja meg a 2004-ben rendelkezésre álló összeget. A központi rész kapcsán már megszületett a döntés arról, mire mennyi jut. Az álláshelyek létrehozását 3-3,5 milliárd forint szolgálja. Ebből mintegy 2 milliárd forintra már februárban kiírják a pályázatot. (Ez a támogatás standard része, amely minden évben az álláshelyek létesítésére igényelhető.) A szabályok szerint nagyobb öszszegre számíthat az, aki regisztrált munkanélkülit vesz fel.
Félmilliárd forint szolgálja a nagyberuházások munkahelyteremtését, azonban ennek odaítéléséhez kormánydöntésre van szükség. A mérlegeléskor ugyanis számba veszik azt is, hogy mennyire szolgál más – tehát nem csupán foglalkoztatási – célokat az adott beruházás.
A tavaly indult távmunkahelyprogramra nyolcszázmillió forint jut, illetve további kétmilliárd forint költhető el a strukturális, illetve regionális válsághelyzet kezelésére – sorolta tovább a munkaadói ügyvivő. Tavaly az erre szánt keret felhasználásakor a könnyűipar élvezett elsőbbséget, s figyelembe vették azt is, hogy a központi forrás miként segíti a hátrányos helyzetűek munkába állását. Ez azonban csupán egy szempontja volt a mérlegelésnek, hiszen nem kizárólag ilyen esetekben pályázhattak a munkaadók. Az idén ugyancsak valamennyi vállalkozás eséllyel pályázhat – tette hozzá Horváth Gábor.
A hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatók számára elérhető 3 milliárd forint hozzávetőlegesen 60 százalékáról rendelkezhetnek a területi szervezetek, a többi pénz központi kezelésű. A rendszer változása miatt e forrás felhasználását a korábbinál szigorúbb feltételek szabályozzák.
A munkahelyteremtést járulékcsökkentéssel segítő támogatás összege ugyancsak az MPA-n "folyik át", mely célra összesen 13 milliárd forint jutott az idei esztendőben. Sőt, itt tartják nyilván a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív programja hazai társfinanszírozására szánt 4 milliárd forintot is.
Biztonságos munkahelyekAz állást keresők Magyarországon még mindig az alkalmazotti státusban bíznak leginkább, csakúgy, mint az Európai Unió többi országában. Egy nemrégiben elkészült felmérés szerint a közösség polgárai inkább alkalmazottként dolgoznának, s kevésbé részesítik előnyben az önálló foglalkoztatást. A munkavégzés utóbbi típusa sokkal kedveltebb a tengerentúlon. A tagországokon kívül az Egyesült Államokban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben összesen 21 ezer embert faggattak ki elképzeléseiről munkahelyével kapcsolatosan. Kiderült: az Egyesült Államokban a megkérdezettek 61 százaléka választaná az önálló munkát, az Európai Unióban ezzel szemben mindössze 45 százaléknyian. Atöbbiek inkább az alkalmazotti státusra voksolnak: az EU-15-ökben 51 százaléknyian bíznak jobban a "klasszikus munkahelyekben". A legtöbben úgy gondolják, e foglalkoztatási forma elsősorban a fix és kiszámítható fizetés miatt előnyös, azonban minden negyedik ember a munkahely nagyobb biztonsága miatt szimpatizál inkább az alkalmazotti jogviszonnyal. A tíz új tagországban élők a rendszeres jövedelem miatt bíznak jobban abban, hogy – a munkahelyteremtés eredményeként – mind több embernek nyílik majd módja alkalmazottként elhelyezkedni. |
Megszűnő álláshelyekAz álláshelyek létrehozásával párhuzamosan a cégek sorozatosan jelentik be azok megszűnését is, s nincs ez másként Európa többi országában sem. Január közepén a Nokia tudatta, hogy 250 munkahelyet számol fel Finnországban, s több száz embert bocsát el Németországban is. Nem ér véget azonban a sor az említett országokkal, hiszen a 2004 novemberében bejelentett kutatás-fejlesztési kiadáscsökkentő terv más államokban is hasonló intézkedéseket helyez kilátásba. A dokumentum ugyanis azzal kalkulál, hogy 2006 végéig az árbevétel 9-10 százalékára csökkentik a kutatás-fejlesztési költségeket, s ezzel a cégvezetés szerint számottevő megtakarítást érnek el. Bár az is igaz, hogy az első negyedévi mérleget még terheli majd a leépítésekkel járó rendkívüli kiadás. |
Az EQUAL kilenc témaköre– A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése; – A rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdése a munkaerőpiacon; – A vállalkozások létrehozásának segítése: az induláshoz és a munkahelyteremtéshez szükséges eszközök megteremtésével; – A szociális gazdaság (harmadik szektor) megerősítése elsősorban a közösségi szolgáltatásokra irányulóan, különös tekintettel a munkahelyek minőségének javítására; – Az egész életen átívelő tanulás és az olyan "befogadó" munkahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és az esélyegyenlőtlenség szempontjából érintett emberek álláshoz jutását és munkában maradását segítik; – A vállalatok és az alkalmazottak strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának, az információs technológiák és más új technológiák használatának támogatása; – A munka és a családi élet összehangolásának segítése, a munkaerőpiacot egy időre elhagyó nők és férfiak visszatérésének segítése rugalmasabb és hatékonyabb munkaszervezeti formák és támogató szolgáltatások kialakításával; – A nemek közötti munkaerő-piaci különbségek és a foglalkozási szegregáció mérséklése; – A menedékkérők elhelyezkedési lehetőségeinek bővítése. |
Az MPA ez évi forrásaiEbben az évben 278,7 milliárd forinttal gazdálkodhat a Munkaerő-piaci Alap (MPA). A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására 52 milliárd forintot, a munkanélküliek járadékából kikerülők önkormányzati foglalkoztatására, segélyezésére 29,3 milliárdot ad át az alap a központi költségvetésnek, míg az európai uniós programok társfinanszírozására 6,6 milliárd forintot nyújt. Az alap a hagyományos munkaerő-piaci programokra – a különféle képzési, foglalkoztatási támogatásokra – 50 milliárd forintot irányozhat elő. A szakképzési célú kifizetésekre 21,8, a munkanélküliek járadékára pedig 80,3 milliárd forintot tervezett az MPA. A felszámolás alá kerülő cégek dolgozóinak bérjárandóságára és végkielégítésére felhasználható bérgarancia idei kerete 4,2 milliárd forint lesz. A rehabilitációs célú álláshelyek létrehozását 3,3 milliárd forinttal támogatja az alap. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működtetésére, fejlesztésére 20,7 milliárd forintot adnak. A nonprofit munkavállalást ugyancsak támogatják: 250 millióval. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 396 millió forintot kap, a társadalombiztosítási alap részére pedig 730 milliót, illetve területi kiegyenlítésre 405 millió forintot továbbítanak. Az MPA bevételét – ami a tervek szerint az idén 230,4 milliárd forint lesz – döntő részben a munkaadók és a munkavállalók e célból fizetett járuléka adja. A munkaadói járulék jelenleg 3, a munkavállalói pedig 1 százalék, míg a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék. Ugyancsak jelentős forrás a munkaadók szakképzési hozzájárulása, amelyből 2005-ben 23,6 milliárd forint bevételt terveznek. A munkaadói rehabilitációs hozzájárulás előirányzata további 9,9 milliárd forint. Új bevétel lesz az idén a vállalkozói járulék, ami 11,2 milliárd forintot tesz ki: ezt az egyéni vállalkozók fizetik annak érdekében, hogy igénybe vehessék az alap szolgáltatásait. |
Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2004-benA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb részletes összefoglalója szerint a munkaerőpiacot 2004 harmadik negyedévében a következők jellemezték: – a foglalkoztatottak száma 3 millió 907 ezer – ebből a férfiak száma 2 millió 127 ezer, a nőké 1 millió 780 ezer – volt, szemben az előző év azonos időszakában mért 3 millió 952 ezer fővel; – a munkanélküliek száma 255 ezer volt, valamivel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta az előző év harmadik negyedévéhez képest 0,4 százalékponttal emelkedett 6,1 százalékra (ezen belül a férfiaké 6,0, a nőké 6,3 százalék). Összehasonlításképpen az EU-15 átlagában az időszak középső hónapját jelentő augusztusban a munkanélküliségi ráta 8,0 százalék volt, az EU-25-ben pedig 8,9 százalék; – a tartósan állástalanok közé 112 ezren tartoztak, arányuk a munkanélkülieken belül 44,4 százalék; – a 15-24 év közötti korcsoportba tartozók aránya az állástalanok körén belül a vizsgált időszakban 23,4 százalék, a munkanélküliségi ráta e korcsoportban 16,6 százalék, ami háromtized százalékpontos emelkedést jelent 2003 ugyanezen időszakához képest. Az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő augusztusban ugyanerre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta 16,2 százalék, az EU-25-ben pedig 18,2 százalék; 2004 január-december között – az előzetes számok alapján – a foglalkoztatottak száma 3 millió 900,4 ezer volt, a munkanélküliek száma 252,9 ezret tett ki, s a munkanélküliségi ráta az év átlagában 6,1 százalék volt. |
Több és mindenki számára elérhető munkahelyA miniszterelnök is kiemelt figyelmet szentel a foglakoztatás helyzetének és problémáinak, legalább is erre lehet következtetni abból, hogy immár többször ellátogatott a tárcához, illetve annak intézményeihez. Gyurcsány Ferenc a tárgyalásait követően ismétlődően hangsúlyozta: a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy egyre több és jobban fizető munkahely jöjjön létre, amihez meg kell teremteni a megfelelő eszközöket. Ilyen például az adó- és más, a foglalkoztatással összefüggő elvonási rendszerek átalakítása – ami élénkítően hathat a gazdaságra; új, versenyképes támogatáspolitika kialakítása a kis- és a középvállalkozóknak, valamint a felnőttképzés és a különböző átképzések rendszerének megerősítése. Ma 100 átképzett munkakereső közül 44-en már az első 3 hónapban találnak új munkahelyet a piacon, de a cél az, hogy ez az arány 60-70 fő legyen. A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy javítani kell a munkavállalók jogbiztonságát, védelmét, ezért egy ilyen program kidolgozását kérte a szaktárca vezetőitől. A munkahelyteremtés- és megőrzés feltételeinek makrogazdaságot, pontosabban a monetáris politikát érintő részei is vannak, melyek közül a kamatmérséklés az egyik legégetőbb kérdés. A közeljövőben – néhány hónapon belül – létrehozzák a munkavállalói jogok biztosa intézményét, és ennek kialakításával együtt széles körű kampányt indítanak a munkavállalói jogok ismertetése érdekében – jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Fontosnak tartotta, hogy már a pályázati támogatások elnyerésekor számot kell adni arról, hogy az adott munkaadó mennyire tartja be a munkaügyi jogszabályokat. A kormányfő szólt a munkaadók szociális felelősségéről is. Mint mondta, változásokat vár el a foglalkoztatási szolgálatnál, hogy az aktív munkaerő-piaci programok hatékonyabb működése érdekében az intézmények a jövőben ne hivatalként üzemeljenek. Idén mintegy 3,5-4 százalékkal nőnek a reálkeresetek, s ezzel összefüggésben 3-4 százalékkal javulnak a nyugdíjak is. Az utóbbi években – 2002-től – jelentős reálbérjavulást lehet elkönyvelni Magyarországon, hiszen vásárlóértékben mintegy 20 százalékkal emelkedtek a bérek. Ugyanakkor a miniszterelnök úgy vélte, a keresetek javulása még nem minden, egyes helyeken ugyanis a dolgozók kiszolgáltatottabbak. Ezért intézkedésekre kérte fel a szaktárcát. A munkaügyi miniszter is jónak értékelte a szociális párbeszédet. Az idei évre szóló országos bérmegállapodás jó alapot ad arra, hogy a következő évekre hosszabb távú, a gazdasági teljesítmény javulásával összhangban álló bérfelzárkóztatási programot dolgozzanak ki a szociális partnerekkel közösen, ezzel felváltva az éves béralkuk rendszerét. A dolgozók kiszolgáltatottságának mérséklésén, a rendezettebb, kulturáltabb munkaviszonyokon túl fontos a munkaadók szociális felelősségének, szerepvállalásának tisztázása is. Erről még egyezséget kellene kötni a munkáltatókkal – tette hozzá Csizmár Gábor. A munkaügyi központok évindító értekezletén elhangzott, hogy a tárca az Állami Foglakoztatási Szolgálat apparátusának segítségével országos humánerőforrás-térkép elkészítését tervezi, többek között a reménybeli befektetők jobb tájékoztatása érdekében is. Az álláshelyek felkutatása és a munkanélküliek hatékonyabb elhelyezése érdekében a szolgálat szorosabb együttműködést alakít ki civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal, munkáltatói szervezetekkel, a kamarákkal. Fontos része lesz az idei munkának az úgynevezett forráskoordináció megvalósítása, azaz a foglalkoztatásbővítés szétszórt forrásainak feltérképezése. Ennek egyik állomása, hogy a foglalkoztatásban érintett tárcák képviselőiből a feladatok összehangolására és a párhuzamosságok elkerülésére a kormányon belül megalakul a foglalkoztatáspolitikai kollégium. |
