Új kedvezmények ösztönzik az álláshelyek védelmét
A kormány azt tűzte ki célul, hogy – a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben az Európai Unió felé is vállalt mértékben – 0,8-1 százalékkal növelje évente a foglalkoztatottak számát – hangsúlyozza Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára. E célkitűzés figyelembevételét a kormányzati oldal tavaly az országos bértárgyalásokon is hangsúlyozta, s ragaszkodott hozzá, hogy a gazdaság teljesítményét nem meghaladó keresetajánlás fogalmazódjon meg.
Ezt a szempontot – a szociális partnerek egyetértésével – sikerült is érvényesíteni, hiszen a bruttó 6 százalékos átlagbérajánlással az idén 3-4 százalékos reálkereset-emelkedés valósulhat meg.
A gazdasági realitásoknak megfelelő bérpolitikához a kormány a személyijövedelemadó-rendszer változásaival is hozzájárult, hiszen ezek révén a munkavállalók reálpozíciója két százalékponttal javul, vagyis a munkáltatóknak ennek megfelelően kisebb mértékkel kell emelniük a bruttó kereseteket. Ugyanakkor mérséklődnek a foglalkoztatás terhei is, hiszen az idén novembertől fokozatosan csökken a fix egészségügyi hozzájárulás.
A foglalkoztatás bővítését és a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók segítését szolgálják az idén az eddigieknél jóval nagyobb mértékű munkaadói kedvezmények is – mondja Kordás László. A kormány a vállalkozásokat akarja ösztönözni azzal, hogy a Munkaerő-piaci Alap kifizeti a társadalombiztosítási járulékok felét azoknak a munkaadóknak, akik pályakezdőket, gyesről, gyedről visszatérőket, valamint ötven év feletti dolgozókat alkalmaznak. A kedvezmény kilenc hónapra jár, s ehhez három hónap továbbfoglalkoztatást kell vállalni. Emellett az úgynevezett ösztöndíjas foglalkoztatás keretében a kormányzat ugyanekkora mértékű kedvezményt nyújt azon munkáltatóknak, amelyek segítik a fiatalok munkatapasztalathoz jutását. Utóbbi támogatást ráadásul többször is igénybe vehetik a munkavállalók. Kordás László tisztában van azzal, hogy a munkaadók nem várnak földrengető változásokat ezen intézkedésektől, de úgy véli, hogy a 8 milliárd forintnyi kedvezmények már akkor megtérülnek, ha egy kicsit is csökken a pályakezdők magas munkanélkülisége, és a kiszorulók egy részét sikerül visszasegíteni a munkaerőpiacra.
A foglalkoztatás bővítésére a kormány az idén összességében lényegesen több pénzt fordít, mint az előző évben. Átalakul például a megváltozott munkaképességűek munkaadóinak támogatási rendszere, s – több foglalkoztatót bevonva – a tavalyi 41 milliárd forint helyett az idén 55 milliárdot fordít erre a célra a kabinet, ami összesen mintegy 50-60 ezer munkavállalót érint. Szintén a Munkaerő-piaci Alapon belül az idén valamivel több pénz, összesen 50 milliárd forint jut az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre.
A kormányzat azon is dolgozik, hogy a szakképzés kínálata és a munkaerőpiac igénye között nagyobb összhang teremtődjék. A humánerőforrás-fejlesztési program keretében rendelkezésre álló forrásokból az idén létrejönnek az úgynevezett Térségi Integrált Szakképző Központok, amelyek működésével csökkenthetők az ilyen feszültségek. A megfelelő képzettségű munkaerő-kínálat és a munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében a kormányzat az idén is kiemelt szerepet szán a felnőttképzésnek. Erre a célra az idén összességében 27,3 milliárd forint jut a tavalyi 22,1 milliárd után, de emellett ebben az évben több mint tízmilliárd forint uniós forrás is rendelkezésre áll. A munkavállalók különféle képzéseire például az idei 7,1 milliárd forinttal szemben 2005-ben 8 milliárd jut. A szakképzési hozzájárulásból pedig a cégek saját munkavállalóik képzésére ebben az évben 9,4 milliárdot fordíthatnak a tavalyi 6,7 milliárd helyett.
Alapvetően nem változnak a munkapiaci feltételek
Az adók és járulékok változásai az idén alapvetően nem segítik a foglalkoztatás bővülését – állítja Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Etéren áttörést csak az hozhatna, ha csökkennének a vállalkozások adóterhei, s ezáltal javulna a gazdaság versenyképessége. Ehelyett azonban az idén összességében nem változnak a cégek közterhei, vagyis a túladóztatás továbbra is gátolja a gazdasági növekedést. Pozitívum ugyanakkor, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly a gazdasági realitásoknak megfelelő, bruttó hatszázalékos bérajánlást fogadott el a versenyszféra számára. Az 57 ezer forintra emelkedő minimálbér azonban kicsit magasabb, mint amit a vállalkozási szféra egészségesnek tartott volna.
Az alelnök szerint az idén bevezetett járulékkedvezmények sem kecsegtetnek a foglalkoztatás érezhető bővülésével. A jól hangzó intézkedés önmagában ugyanis nem teremt új munkahelyeket, legfeljebb másként osztja szét a meglévőket. Ám az összes munkaerőköltségnek csupán mintegy 10 százalékát jelentő kedvezmény még arra sem jelent nagy késztetést, hogy a támogatott munkavállalói célcsoportokat részesítsék előnyben a cégek – vélekedik az alelnök. Ennél lényegesen nagyobb kedvezményre volna szükség ahhoz, hogy a pályakezdők, a gyesről, a gyedről visszatérők és az ötven év feletti munkavállalók helyzetét javítani lehessen. Rolek szerint a kormány sokkal többet érhetett volna el azzal, ha kisebb mértékben, de általánosan csökkenti az élőmunkára rakódó adó- és járulékterheket.
Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mivel egyre inkább félő, hogy az új uniós tagállamok körében zajló adó- és bérszínvonalversenyben Magyarország lemarad – hangsúlyozza Rolek Ferenc, aki szerint így a vállalkozások nem tudják eléggé kihasználni az uniós csatlakozás által kínált előnyöket. Ugyanakkor a várhatóan 2007-ben csatlakozó Romániával és Bulgáriával egyre komolyabb versenytársként kell számolnia Magyarországnak.
Rolek szerint ilyen körülmények között egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy az idén hány százalékkal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Az azonban már most látszik, hogy az egyes munkapiaci szegmensekben uralkodó munkaerőhiány az új beruházási és a bővítési szándékokat egyaránt gátolja. Az ország fejlett gazdasági térségeiben a cégek gyakran csak külföldről tudják kielégíteni munkaerőigényüket, ami csak papíron növeli a hazai foglalkoztatási szintet.
A szakképzés megerősítése új befektetéseket hozhat
Amikor a munkáltatók arra panaszkodnak,
hogy az idén nem kapnak számottevő kedvezményeket, elfelejtik, hogy a személyijövedelemadó-rendszerben bekövetkezett változások révén mintegy százmilliárd forintot spórolhatnak meg – hangsúlyozza Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az szja-változások hatására ugyanis két százalékponttal javul a munkavállalók jövedelmének reálértéke, vagyis a munkaadóknak kisebb bruttó keresetemelést kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy elérjék ugyanazt a reálbér-növekedést. A szakszervezeti vezető szerint ennek önmagában is kedvező munkahelymegőrző hatása lesz az idén, s kevesebb új álláshely teremtésével is bővíthető a foglalkoztatás.
Wittich Tamás az idén bevezetett foglalkoztatási kedvezményeknek is elsősorban a munkahelymegtartó hatását hangsúlyozza, mivel a vállalkozásokat minden bizonnyal érdekelni fogja az olcsóbb foglalkoztatás lehetősége. A pályakezdőket, a gyesről, a gyedről visszatérőket és az ötven év feletti munkavállalókat alkalmazó cégeknek járó 50 százalékos járulékkedvezmény éppen azokat segíti, akik jelenleg a legnehezebb helyzetben vannak a munkapiacon. Bár áttörést valószínűleg nem hoz ez az intézkedés, de mintegy 0,1-0,2 százalékos bővülést eredményezhet.
A szakszervezetek ennek ellenére abban reménykednek, hogy legalább egy százalékkal nőhet az idén a foglalkoztatottak száma – mondja Wittich Tamás. Ebből a szempontból kulcskérdés, hogy Magyarország az idén miként lesz képes a magasabb hozzáadott értéket képviselő tőkét idevonzani. A befektetők beruházási döntéseinél a munkaerőköltség csupán a hatodik helyen áll a mérlegelt tényezők sorában, ráadásul az országnak amúgy sem az alacsony bérekkel kell versenyeznie. A befektetői döntések első helyén a politikai stabilitás áll, ami Magyarországon régóta adott. Azonban a második legfontosabb tényező, a gazdasági feltételek kiszámíthatósága kapcsán már vannak problémák. Az érdekvédő ezzel kapcsolatban elsősorban a kiszámítható kamat- és árfolyam-politikát hiányolja.
A befektetők számára fontos még az infrastruktúra és a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, azonban e téren is van bepótolnivaló. Kulcskérdés, hogy az idén sikerül-e végre áttörést elérni a szakképzés terén, hiszen számos térségben nincs elegendő felkészült munkaerő még a néhány száz fős beruházáshoz sem. Wittich Tamás szerint a kormányzat gazdaságpolitikájának az idén e tényezőkre kell koncentrálnia, ha a foglalkoztatás bővülésében áttörést kíván elérni.
