A szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalások – ezek hiánya, illetve szükségessége – sokszor a szakmai viták, a politikai diskurzusok, az érdekegyeztető tárgyalások középpontjában álló fogalmak. Milyen nemzetközi szabályok állnak mindezek hátterében?
Nemzetközi egyezmény és ajánlás
A kollektív tárgyalások előmozdításáról a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1981-ben elfogadott 154. számú egyezménye rendelkezik. Az egyezmény a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatára vonatkozik. A fegyveres testületek és a rendőrség vonatkozásában a nemzeti jogalkotás kivételt tehet. A közszolgálat tekintetében a nemzeti jogalkotás megállapíthatja az egyezmény alkalmazásának különös szabályait.
Kollektív tárgyalás
A kollektív tárgyalás kifejezés mindazon tárgyalásokra kiterjed, amelyekre egyfelől a munkaadó, illetve a munkaadók egy csoportja, illetőleg egy vagy több munkaadói szervezet, másfelől egy vagy több munkavállalói szervezet között
– a munkakörülmények és a foglalkoztatási feltételek meghatározása, a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása, valamint
– a munkaadók vagy szervezeteik és a munkavállalók egy vagy több szervezete közötti kapcsolatok szabályozása céljából került sor.
Ahol a nemzeti jogalkotás az 1971-ben elfogadott, a munkavállalók képviselőiről rendelkező 135. számú Nemzetközi Munkaügyi Egyezményben foglaltaknak megfelelően elismeri a munkavállalók bizalmi képviselőinek létezését, a nemzeti jogalkotás vagy gyakorlat azt is meghatározhatja, hogy a kollektív tárgyalások kifejezés milyen mértékben foglalja magában az e képviselettel folytatandó tárgyalásokat.
Amennyiben a kollektív tárgyalások az említett üzemi képviselőkkel folytatandó tárgyalásokat is magukban foglalják, szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a képviselők személye ne legyen felhasználható az érintett munkavállalói szervezetek helyzetének gyöngítésére.
A kollektív tárgyalások elősegítése
Az egyezmény célja az is, hogy elősegítse a munkaadói és munkavállalói szervezetek közötti konzultáció szabályainak kialakítását, hogy a kollektív tárgyalások folytatását ne gátolhassa az alkalmazandó eljárási szabályok hiánya, vagy azok nem megfelelő volta.
Cél, hogy a munkaügyi viták rendezésére szolgáló szervek és eljárási módszerek oly módon legyenek kiépítve, hogy hozzájáruljanak a kollektív tárgyalások előmozdításához. Az egyezmény rendelkezései nem zárják ki olyan munkaügyi kapcsolatrendszerek működését, amelyekben kollektív tárgyalásokra, békéltető- vagy választott bírósági szervezetek, intézmények keretében, a felek önkéntes részvételével kerül sor. A kollektív tárgyalások elősegítésére szolgáló intézkedések nem hozhatók meg, vagy nem alkalmazhatók oly módon, hogy azok gátolják a kollektív tárgyalások szabadságát.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Ajánlása
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1981-ben ajánlást is kibocsátott a kollektív tárgyalások előmozdításáról. Az ajánlás megállapítja, amennyiben helyes és szükséges, a nemzeti körülményeknek megfelelően intézkedéseket kell hozni, hogy
– a munkaadók és a munkavállalók képviseleti szervei felhatalmazást kapjanak kollektív tárgyalások folytatására, illetve
– azokban az országokban, ahol az illetékes hatóságok bizonyos eljárásokhoz kötik az elismerést azon szervezetek meghatározásának vonatkozásában, amelyek kollektív tárgyalások folytatására jogot szerezhetnek, a meghatározás – a szervezetek képviseleti jellegére tekintettel – a munkaadók és a munkavállalók képviseleti szervezetei között lefolyt tanácskozásokon kialakított, előre rögzített és objektív ismérveken alapuljon.
Szükség esetén a nemzeti körülményeknek megfelelő intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy a kollektív tárgyalások folytatására minden szinten (intézményi, vállalati, ágazati, iparági, regionális, országos) lehetőség nyíljék. A kollektív tárgyalásokban részt vevő feleknek intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a képviseletükben tárgyaló személyek minden szinten megfelelő kiképzésben részesüljenek. Ehhez a hatósági szervek – kérésük esetén – segítséget nyújthatnak. E képzés nem érintheti a munkavállalói és a munkaadói szervezeteknek azt a jogát, hogy a kollektív tárgyalásokon részt vevő képviselőiket maguk válasszák meg. A részt vevő feleknek meg kell adniuk a tárgyaló személyek részére a tárgyalások folytatásához és lezárásához szükséges felhatalmazást. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a felek hozzájuthassanak az érdemi tárgyalások folytatásához szükséges információkhoz.
A nemzeti körülményeknek megfelelő intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy a munkaügyi viták rendezésére szolgáló eljárások segítsék a feleket, maguk találjanak megoldást a vitás kérdésekre, ha a megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások során vita merült fel, vagy szerződések értelmezésével és alkalmazásával volt kapcsolatos a vita.
Konzultáció
A 2002/14/EK irányelv rendelkezik az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános kereteinek létrehozásáról. Az irányelv preambuluma többek között kimondja: a munkavállalóknak az őket foglalkoztató vállalkozások döntéseibe történő bevonásának biztosítását célzó nemzeti és közösségi szintű jogszabályi keretek nem minden esetben akadályozták meg, hogy a munkavállalókat érintő súlyos döntéseket úgy hozzanak meg és tegyenek közzé, hogy azt megelőzően elmulasztották lefolytatni a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó megfelelő tárgyalásokat.
Szükség van különösen a vállalkozás foglalkoztatási helyzetével és annak várható alakulásával, illetve amennyiben a munkaadó úgy ítéli meg, hogy a vállalkozáson belüli foglalkoztatási helyzetet esetleg veszély fenyegeti, az esetleges tervezett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás és konzultáció elősegítésére és fokozására.
Minimumkövetelmények
Az irányelv a Közösség egész területén alkalmazandó minimumkövetelmények megállapítása, ami ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a tagállamok a munkavállalók számára ezeknél kedvezőbb rendelkezéseket állapítsanak meg.
További cél minden olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozás kiküszöbölése, amely a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlesztését akadályozza. Ennek megfelelően az irányelv hatályát a tagállamok választása szerint a legalább ötven munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra, vagy a legalább húsz munkavállalót foglalkoztató üzemekre kell korlátozni. A munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó közösségi kereteknek minimális szinten kell tartani a vállalkozásokra, illetve üzemekre rótt terheket, ugyanakkor hatékony joggyakorlást kell biztosítania. Egyes, különösen bizalmas adatok közlésével kapcsolatban meg kell védeni a vállalkozásokat és az üzemeket. A tájékoztatás és a konzultáció vállalkozási vagy üzemi szinten jogokat és kötelezettségeket jelent a szociális partnerek számára.
A konzultáció fogalma
Az irányelv alkalmazásában konzultáció a munkavállalók képviselői és a munkaadók közötti eszmecsere és párbeszéd. Az irányelv értelmében a konzultáció kiterjed a foglalkoztatásnak a vállalkozáson belüli helyzetére, szerkezetére és várható alakulására, bármely várható tervezett intézkedésre.
A konzultáció kiterjed az olyan döntésekre is, amelyek várhatóan a munkaszerződés vagy szerződéses viszonyok lényeges változásaihoz vezetnek (pl. csoportos létszámcsökkentés, munkáltatói jogutódlás).
A konzultációt a célnak megfelelő időben, módon és tartalommal kell folytatni az adott témától függően a vezetőség és képviselet megfelelő szintjén.
A konzultáció során a munkavállalók képviselőinek lehetőséget kell biztosítani a munkaadóval történő találkozásra, és arra, hogy az általuk kialakított véleményre választ kapjanak, a válasz okait megismerhessék. A tagállamok a megfelelő szinten, beleértve a vállalkozói vagy üzemi szintet, megbízhatják a szociális partnereket, hogy tárgyaláson alapuló megállapodásra bármikor szabadon határozzák meg a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket.
Csoportos létszámcsökkentés
A 98/59/EK irányelv szerint, ha egy munkáltató csoportos létszámcsökkentést tervez, a megállapodás céljával megfelelő időben konzultációkat kell kezdeményeznie a munkavállalók képviselőivel. A konzultációk kiterjednek a létszámcsökkentés elkerülésének vagy az érintett munkavállalók száma csökkentésének módjaira és eszközeire, valamint a következmények enyhítésére. A munkavállalói képviselők konstruktív javaslatainak elősegítése érdekében a munkáltatónak a konzultáció során megfelelő időben meg kell adnia a tárgyhoz tartozó információkat, és közölnie kell a tervezett elbocsátások feltételeit (pl. az ok, az érintett munkavállalói csoport létszáma, az időbeni ütemezés).
Munkajogi jogutódlás
A 2001/23/EK irányelv (a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről) konzultációs kötelezettséget ír elő az átadó és a kedvezményezett munkáltatónak arra az esetre, ha a jogutódlással összefüggésben a munkavállalókat érintő intézkedéseket terveznek. E kötelezettség fennáll, függetlenül attól, hogy az átruházást eredményező döntést a munkáltató vagy a felette ellenőrzést gyakorló vállalkozás hozta meg. A jogutódlással kapcsolatos tájékoztatás elmaradásakor nem fogadható el alapos kifogásként, hogy a munkáltató konzultációs kötelezettségét azért nem teljesítette, mert az ellenőrzést gyakorló vállalkozás elmulasztotta tájékoztatását.
Európai Üzemi TanácsA 94/45/EK irányelv rendelkezik az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a munkavállalók tájékoztatásával és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban. Az irányelv általános rendelkezése szerint valamennyi közösségi szintű vállalatban, vállalatcsoportban létre kell hozni – az irányelvben meghatározott eljárás szerint benyújtott kérelemre – egy Európai Üzemi Tanácsot, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást abból a célból, hogy a munkavállalókat az irányelvben rögzített feltételek szerinti módon és hatállyal tájékoztassák, velük így konzultáljanak. Az irányelv értelmezésében konzultáció a munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely, ennél megfelelőbb vezetési szint közötti véleménycsere kialakítása. Az irányelv alkalmazásában közösségi szintű vállalat, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót, és legalább két tagállamban egyenként százötven munkavállalót foglalkoztat, vállalatcsoport az ellenőrző vállalat és annak ellenőrzött vállalatai. Közösségi szintű vállalatcsoportnak az tekintendő, amely a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalóval, legalább két, különböző tagállamban működő csoporthoz tartozó vállalattal, és legalább egy további, legalább százötven munkavállalót foglalkoztató csoporthoz tartozó vállalattal rendelkezik egy másik tagállamban. A központi vezetés (a közösségi szintű vállalat központi vezetése, illetve közösségi szintű vállalatcsoport esetében az ellenőrző vállalat) felelős a konzultációt szolgáló eljárásnak a közösségi szintű vállalatban és vállalatcsoportban történő létrehozásához szükséges feltételek és eszközök biztosításáért. A központi vezetés és a munkavállalók képviselőiből létrehozott ún. különleges tárgyalótestület megállapodik, hogy az Európai Üzemi Tanács, vagy helyette egy, illetve több tájékoztatási és konzultációs eljárást hoz létre. A megállapodásnak meg kell határoznia, hogy a munkavállalók képviselői milyen feltételek mellett jogosultak a nekik nyújtott tájékoztatás megvitatása céljából értekezletet tartani. Ennek a tájékoztatásnak különösen olyan transznacionális kérdésekre kell vonatkoznia, amelyek jelentősen befolyásolják a munkavállalók érdekeit. A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a különleges tárgyalótestületnek, az Európai Üzemi Tanácsnak a tagjai, valamint az őket segítő szakértők a tudomásukra hozott, kifejezetten bizalmasnak minősített információkat nem jogosultak nyilvánosságra hozni. Ugyanez vonatkozik a munkavállalói képviselőkre is a tájékoztatási és konzultációs eljárás keretében. A központi vezetésnek és az Európai Üzemi Tanácsnak az együttműködés szellemében kell munkálkodnia, kellőképpen tekintetbe véve egymás kölcsönös jogait és kötelezettségeit. Ugyanez vonatkozik a központi vállalatvezetés és a munkavállalói képviselők közötti együttműködésre a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás keretében. |
