Személyi jövedelemadó 2004

Alapelvek

Speciális szabály jelent meg a jövedelemadó-törvényben az érvénytelen szerződés vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett jövedelem adókötelezettségére. Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevételt – ha az eredeti állapot helyreállítása a bevallás benyújtásáig megtörtént – a magánszemélynek nem kell bevallania, megfizetnie. Ha az eredeti állapotot a bevallás benyújtása után állítják helyre, akkor a bevallott kötelezettség önellenőrzéssel módosítható. Kötelező a helyesbítést elvégezni akkor, ha érvénytelen szerződés alapján vagy egyébként jogalap nélkül költséget számolt el a magánszemély.

Rögzíti a törvény, hogy az adókötelezettség jogcímét az szja előírásai szerint kell megállapítani. Ennek meghatározásakor nem pusztán a felek között egyként fennálló jogviszonyt, hanem a szerzés körülményeit is figyelembe kell venni.

 

Adótábla Sok vita után végül a 2002-ben elfogadott adótábla lépett érvénybe 2004-ben. Az új adótábla szerint nemcsak szélesedtek a jövedelemsávok, hanem az ezekhez kapcsolódó adókulcs százalékos mértéke is csökkent. Így 800 ezer forintig 18 százalék, 1 millió 500 ezer forintig 26 százalék, míg e fölött 38 százalék az adó mértéke. A csökkenő adómérték hatását rontja, hogy az egyéni egészségbiztosítási járulék 1 százalékkal nőtt, a nyugdíjjárulék kedvezménye pedig megszűnt. Mindezek hatására az átlagjövedelem adóterhe jellemzően nem változott 2003-hoz viszonyítva.

Adójóváírás

Az adójóváírás alapvető szabályai nem változtak, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint érvényesíthető kedvezményként. Maradt a jogosultsági határ is, azaz az adójóváírás teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha az összes bevallás alá eső jövedelem nem haladja meg az 1 millió 350 ezer forintot. Ha a bevallott jövedelem meghaladja ugyan a jogosultsági határt, de nem több 1 millió 950 ezer forintnál, akkor – az eddigi szabályok szerint – csökkenő mértékben még jár a kedvezmény. Változott azonban a bér fogalma, valamint új szabályt kellett alkotni a megnövekedett minimálbér adómentesítése érdekében.

Bérjövedelem

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény változása miatt 2004-től bérnek számít a keresetkiegészítés, valamint minden olyan jövedelem, amelyet bérként meghatározott jövedelmet pótló kártérítésként fizetnek ki. Nem bér azonban a pályakezdők munkanélküli-segélye. Természetesen továbbra is bérnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, és 2004-től ilyennek számít a külföldi jog szerint munkaviszonynak minősülő jogviszony keretében megszerzett jövedelem is.

Kiegészítő adójóváírás

Az új szabály szerint, ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, elszámolt összes éves jövedelme nem haladja meg a 720 ezer forintot, akkor az adójóváírás mértéke az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9540 forint. A kiegészítő adójóváírás csupán a minimálbér adómentességét biztosítja (53 ezer forint 18 százaléka 9540 forint), azonban évi 720 ezer forint összes jövedelemig igénybe vehető. Természetesen – a fő szabályhoz hasonlóan – a kiegészítő adójóváírás is fokozatosan fut ki, azaz, ha az éves összes jövedelem ugyan meghaladja a 720 ezer forintot, de nem több 756 ezer forintnál, akkor az adójóváírás éves összege egyenlő az éves bér 18 százalékának, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9540 forintnak a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével.

Adójóváírás az adóelőlegnél

A korábbi szabályok szerint a munkáltató automatikusan figyelembe vette az adójóváírást, akkor is, ha a magánszemély átlépte a jogosultsági határt. Az adójóváírás érvényesítésétől akkor lehetett eltérni, ha a magánszemély kérte azt. A módosítás most megfordította az eddigieket, 2004-től fő szabályként a bér kifizetője nem veszi figyelembe a kedvezményt, csak abban az esetben, ha ezt a magánszemély nyilatkozatában kéri. A nyilatkozatot külön kell megtenni az adójóváírás, és külön a kiegészítő adójóváírás érvényesítéséről – a Magyar Közlönyben közzétett formában. A nyilatkozattétel mellett a munkáltatónak figyelnie kell a jogosultsági határt, ha a magánszemély jövedelme ezt átlépi, akkor nem vonható tovább a kiegészítő vagy a "rendes" adójóváírás.

 

Példa az adójóváírásra A magánszemély 8 hónapig havi 55 ezer forint bérjövedelmet kapott, összes bérjövedelme 440 ezer forint. Ezenkívül más forrásból 300 ezer forintot szerzett, így összes bevallott jövedelme 740 ezer forint. Adójóváírásként 8 x 9 ezer forintot, azaz összesen 72 ezer forintot érvényesíthetne. Kiegészítő adójóváírásként 8 x 540 forint, azaz 4320 forint járna, azonban összes jövedelme 20 ezer forinttal meghaladja a kiegészítő adójóváírás jogosultsági határát. Ezért a 20 ezer forint 18 százalékával, tehát 3600 forinttal csökkenteni kell a kiegészítő jóváírás összegét. Kiegészítő adójóváírásként 720 forint jár a magánszemélynek.

Családi adókedvezmény

Csupán egy ponton módosul a családi adókedvezményre vonatkozó szabályozás. Eddig a magánszemélyek az eltartott után érvényesíthető kedvezményt nem oszthatták meg az adóelőleg levonása során. 2004-től a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető adókedvezmény (3 ezer, 4 ezer, 10 ezer forint) összege is megosztható. Így lehetőség van arra, hogy például az apa az egyébként 10 ezer forintos kedvezményből 8 ezer forintot, míg az anya a maradék 2 ezer forintot érvényesítse. A megosztást a Magyar Közlönyben közzétett nyilatkozaton kell jelezni.

Nyugdíjjárulék kedvezménye

Eddig a nyugdíjjárulék 25 százalékával csökkenteni lehetett a számított adót, azonban 2004-től megszűnt a nyugdíjjárulék adókedvezménye. Utoljára ez annál a jövedelemnél érvényesíthető, amelyet a munkáltatók 2004. január 15-éig még az előző évre vonatkozóan fizetnek ki.

Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmény

Az önkéntes biztosítópénztári befizetéseket 30 százalékos, évente maximum 100 ezer forintos kedvezménnyel támogatta a személyijövedelemadó-törvény. 100 ezer forint helyett 130 ezer forintig terjedt a kedvezmény azoknál, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A kedvezmény alapja a magánszemély saját befizetése, valamint a számlán – a saját befizetésen, a munkáltatói hozzájáruláson és a fedezeti alap hozamán kívül – jóváírt összegek voltak. A módosítás szerint a kedvezmény alapja továbbra is a saját befizetés, valamint az egyéb jövedelemnek minősülő jóváírások, amelyek körébe beletartozik az értékelési különbözet is. A kedvezmény mértéke is a korábbival azonos, azonban azt külön lehet figyelembe venni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, valamint önsegélyező pénztári befizetésekre.

Többes tagság

Ha a magánszemély egyaránt tagja az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak és az önkéntes egészség-, illetve önsegélyező pénztárnak is, akkor az adókedvezmény együtt nem lehet több évi 120 ezer forintnál, a 2020. január 1-je előtt nyugdíjkorhatárt elérőknél évi 150 ezer forintnál.

Külön kedvezmény

Külön kedvezményt lehet figyelembe venni akkor, ha az egészségpénztár tag magánszemély külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásra költ. A kedvezmény mértéke az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka. Ugyanekkora mértékű az adókedvezmény abban az esetben is, ha az egészségpénztár tag az egyéni számláján fennálló számlakövetelését, vagy annak egy részét 24 hónapra leköti. A lekötött összegre igénybe vett 10 százalékos kedvezményt 20 százalékkal növelten kell visszafizetni a bevallás beadásával együtt akkor, ha a magánszemély a lekötést akár csak részben is az említett időtartam lejárta előtt feltöri. A lekötés megszüntetéséről a biztosítópénztár adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

A kedvezmény mértéke

Fontos, hogy az egészségpénztári kedvezmény – az önkéntes egészség-, illetve önsegélyező pénztári befizetések – az extra kedvezményekkel – a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként elköltött összeg és a lekötött összeg – együtt sem lehet több évi 100 ezer forintnál, illetve a meghatározott idő előtt nyugdíjkorhatárt elérőknél 130 ezer forintnál. A kedvezmény jogszerű igénybevételét segíti, hogy a pénztárak által kiadott igazolás szükség esetén jogcímek szerint megbontva tartalmazza az adókedvezmény alapját és mértékét is.

Lakáshitel kedvezménye

Jelentősen átalakult a lakáscélú hitel törlesztésére vonatkozó adókedvezmény. Nem változott, hogy a kedvezmény az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján a lakáscélú felhasználásra felvett hitel adóévi tőke, kamat és járulékos költség törlesztéseként megfizetett összegre jár. Nem érvényesíthető a kedvezmény, ha a törlesztésre olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használnak fel, amelyek alapján a munkáltatót nem terheli adófizetési kötelezettség. Az adókedvezmény lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor jár, ha az áthidaló kölcsönnek számít. 2004-től a kedvezmény abszolút mértéke 240 ezer forintról évi 120 ezer forintra csökken. A kedvezményt a hitelszerződésben szereplő adós, illetve adóstársak vehetik figyelembe, azonban a jövőben nincs lehetőség megosztásra. Az adós vagy az adóstársak közül csak egy magánszemély jogosult az adókedvezményt érvényesíteni, és csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, valamint csak egy hitelszerződés alapján. (Önálló ingatlannak számít a felépítendő épületre alakuló társasház alapító okiratában meghatározott külön tulajdonba kerülő lakás is.)

Kamattámogatással szerzett lakásra járó kedvezmény

Ha a magánszemély a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatásos hitelt belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére, illetve belföldi lakás építésére, építtetésére vette fel, és a hitel összege nem több 15 millió forintnál, akkor az adókedvezmény mértéke 40 százalék. (Új lakásnak az a lakás minősül, amelyet első alkalommal a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával ruháztak át, feltéve hogy azt a tulajdonjogot szerző magánszemély megelőzően más lakcímként nem jelentette be.)

Piaci kamatozású hitelek

A piaci kamatozású lakáscélú hitel esetében 30 százalékos kedvezmény érvényesíthető abban az esetben, ha a felvett hitel összege a 10 millió forintot nem haladja meg. (Lakáscélú felhasználásnak számít a belföldi lakótelek, lakás és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog visszterhes megszerzése, a belföldi lakás építése, építtetése, illetve a belföldi lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.)

Jövedelemkorlátok

Akár a 40 százalékos, akár a 30 százalékos kedvezmény teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes bevallás alá eső jövedelme nem több 3 millió 400 ezer forintnál. Ha ennél több ugyan a jövedelem, de nem haladja meg a 4 millió forintot, akkor a 3 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelem 20 százalékát meghaladó rész az igénybe vehető kedvezmény a kiszámított kedvezményből. Ha például a magánszemély összes jövedelme 3 millió 650 ezer forint, akkor 250 ezer forint (3 650 000-3 400 000) 20 százalékával (50 ezer forint) csökkenteni kell az egyébként kiszámított kedvezményt. A legfeljebb 120 ezer forintos kedvezmény a 4 millió forintot elérő jövedelemnél megszűnik.

Magasabb, 4 millió 400 ezer forint a jövedelemkorlát akkor, ha a magánszemély házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladóan volt gyermekgondozási segélyre jogosult, és nemcsak házastárs vagy élettárs, hanem egyben az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződésben adóstárs, és a hitellel megszerzett önálló ingatlannak a tulajdonostársa is. Ilyenkor is igaz, hogy a 4 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelem esetén a meghaladó összeg 20 százalékával kell csökkenteni a kedvezményt. A lakáscélú kedvezmény azonban egyáltalán nem érvényesíthető ezeknek a feltételeknek a megléte esetén sem, ha az összes bevallás alá eső jövedelem az 5 millió forintot meghaladja.

Időbeli korlát

A kedvezmény – fő szabályként – 5 egymás utáni adóévben érvényesíthető, azaz első ízben a törlesztés megkezdésének évében, valamint az azt követő 4 évben. Ez az időszak minden olyan gyermek után egy-egy évvel meghosszabbodik, akire tekintettel a törlesztési időszakban – de legkésőbb az adókedvezmény legutóbbi igénybevételének adóévét követő adóévben – az adós, adóstárs családi pótlékra jogosult. Az időkorlát növekedése szempontjából csak az a gyermek, eltartott vehető figyelembe, akire a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint lakásépítési kedvezmény nem vehető igénybe.

Átmeneti rendelkezést lehet alkalmazni azoknál, akiknél a hiteltörlesztés 5 éven túl kezdődött. E szerint a fenti időkorláttól függetlenül az a magánszemély, aki 2003-ban jogosult volt a lakáscélú kedvezményre, még 2004-ben és 2005-ben is érvényesítheti a kedvezményt, de már csak az új szabályok és feltételek szerint.

Egyéb feltételek

A lakáscélú hitel törlesztésének kedvezménye abban az esetben vehető figyelembe, ha a magánszemély feltünteti a kedvezmény alapjául szolgáló hitellel megszerzett ingatlan címét, helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes azonosítóit. Az adókedvezmény alapja mellett ugyanezeket az adatokat tünteti fel a hitelintézet a magánszemélynek kiadandó igazolásban is.

 

A visszafizetési kedvezmény meghatározása befektetési adóhitel esetén Amennyiben a magánszemély a kötelezettségét vagy annak egy részét 2004. október 31-éig a külön beszedési számlára megfizeti, akkor nemcsak a megfizetett összeggel, hanem annak 81,82 százalékával, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 45 százalékával csökkenti a kötelezettséget. Amennyiben például az adózó 200 ezer forintos kötelezettségének 55 százalékát (110 ezer forint) 2004. október 31-éig megfizeti, akkor a maradékot (90 ezer forint) az APEH jóváírja, nincs további visszafizetési kötelezettség. Ennek az igen kedvező lehetőségnek azonban az a feltétele, hogy a 2003-ra vonatkozó adóbevallásában a magánszemély már ne érvényesítsen adóhitelt. Ha még utoljára igénybe veszi az adóhitel kedvezményét, és 2004. március 20. és 2005. június 30. között törleszti tartozását, akkor a külön beszedési számlára megfizetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 20 százalékát lehet csökkentő tételként jóváírni. Ugyancsak ennyi a jóváírható összeg akkor, ha az adózó 2004. november 1. és 2005. június 30. között törleszt. Kedvezmény kapcsolódik még ahhoz az esethez is, ha a magánszemély 2005. június 30. után, de legkésőbb 2006. június 30-áig fizeti meg tartozását, vagy annak egy részét a külön számlára. Ilyenkor a jóváírható összeg a befizetés 5,26 százaléka, legfeljebb azonban a fennálló visszafizetési kötelezettség 5 százaléka. Az utolsóként említett határnapot követően megfizetett összegre kedvezmény nem jár. A jóváíráskor az APEH a dátumon kívül azt is vizsgálja, hogy a befizetés időpontjában van-e a magánszemélynek végrehajtható köztartozása.

Befektetési adóhitel

A nyugdíjjárulék adókedvezménye mellett megszűnt a befektetési adóhitel kedvezménye is. A magánszemélynek a befektetési adóhitelét 2007. április 20-áig vissza kell fizetnie, a visszafizetendő összegről az adóhatóság 2004. június 30-áig határozatban értesíti az adózót. Az APEH a kötelezettséget 2004. március 20-ai esedékességgel egy külön erre a célra nyitott számlán írja elő, azonban 2007. április 20-áig késedelmi pótlékot nem számolhat fel. A 2003-as adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásban még a korábbi szabályok szerint kell(ett) és lehet(ett) szerepeltetni a kedvezményt, tehát ha valakinek csökkent a befektetési állománya, akkor a korábban igénybe vett kedvezményt, annak egy részét vissza kell fizetnie. Természetesen az állománynövekedésre még utoljára igénybe lehet venni a 20 százalékos kedvezményt, de nem biztos, hogy érdemes. Ugyanis a módosított törvény a 2007. április 20-ánál korábbi visszafizetéshez – amennyiben az adózónak nincs az állami adóhatóságnál végrehajtható köztartozása – kedvezményeket kapcsol.

Eljárási szabályok

A befektetési adóhitel-állomány megállapítása során az APEH először meghatározza a befektetési adóhitel 2002-ben fennálló alapját, majd 2003-ra nulla összegű állomány figyelembevételével kiszámítja a visszafizetendő adóhitelt. Ezt az összeget növeli a befektetésállomány 2003-as növekménye után érvényesített adóhitel, csökkenti az állomány 2003-as tényleges csökkenése miatt visszafizetendő adóhitel. Amikor a külön számlán az eddig leírtak szerint az adóhatóság csökkenti a visszafizetési kötelezettséget, akkor – az egyes időszakok zárónapját követő – 30 napon belül határozatban értesítést küld a még fennálló visszafizetési kötelezettségről, illetve az esetleges túlfizetésről. Ügyelni kell arra, hogy az adóhitel visszafizetése mindenképpen az erre a célra nyitott számlára menjen, ugyanis a téves számlára befizetett összeg visszafizetési kedvezményre jogosító befizetésként nem vehető figyelembe. Egyébként is az APEH az eddig írtaktól való bármely eltérő lehetőség engedélyezésére nincs felhatalmazva.

Elhunytak, külföldre távozók

A magánszemély halála esetén az adóhitelt az örökösöknek nem kell visszafizetni, a még meg nem fizetett összeget az adóhatóság határozattal törli. A halál tényét vagy az együtt élt házastárs, vagy az örökösök jelentik be, illetve a bíróság, államigazgatási szerv adatszolgáltatásában jelzi.

Ha a magánszemély az ország területét külföldi letelepedés céljából kívánja elhagyni, akkor az általános szabályok szerint az adóját az adóhatóság határozatban állapítja meg. Ennek az eljárásnak a keretében történik az adóhitel visszafizetésének az elrendelése, az eredeti visszafizetési határidő módosítása. Ilyenkor a tartozást a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.

Magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás

Az eddigi szabályok szerint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg egyéb jövedelemnek számított, azonban "feles kedvezményt" lehetett érvényesíteni, azaz az ilyen összeg adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka csökkentette a számított adót. Az új szabályozás külön kezeli a pénztár nyugdíjszolgáltatását, valamint a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést. 2004-től nyugdíjnak minősül – tehát nincs adókötelezettség – a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás, ideértve a járadékszolgáltatásra jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is. Egyéb jövedelem a pénztártag halálakor a kedvezményezett részére teljesített kifizetés, amelyre azonban érvényesíthető a fentiekben ismertetett "feles kedvezmény". Ha a kedvezményezettnek – az adókedvezményt figyelembe véve – nincs adókötelezettsége, és erről nyilatkozik is a kifizetőnek, akkor bevallást sem kell benyújtania. Az ilyen kifizetésről az APEH a kifizetői adatszolgáltatásból értesül.

 

Adóterhet nem viselő járandóságok Hallgatói munkadíj A hallgatói munkadíj fogalma kibővült az első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató által végzett munka ellenértékével. A képzési idő alatt a munkát nemcsak a felsőoktatási intézménynél, hanem az e felsőoktatási intézmény tulajdonában, kezelésében lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan más cégnél lehet végezni, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik. Hallgatói munkadíjnak az számít, amit a hallgató oktatási, kutatási tevékenység, valamint e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység – például könyvtárosi munka – ellenértékeként szerez. A hallgatói munkadíj adóterhet nem viselő része – az eddigi hallgatói normatíva kétszerese helyett – a havi minimálbér összege. Szakképzéssel összefüggő juttatások Összhangban a szakképzésről szóló törvény változásával, módosult a szakképzéssel összefüggő juttatások adóterhet nem viselő értékhatára. 2004-től nem visel adót a szakképzésben tanulószerződéssel részt vevő tanuló pénzbeli juttatásainak a szakképzésről szóló törvényben előírt kötelező mértéket meg nem haladó része. Emellett a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szakmai gyakorlat idejére járó pénzbeli juttatás azon része, amely nem haladja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 15 százalékát, szintén adóterhet nem viselő járandóságnak számít. Mérkőzésvezető juttatása A mérkőzésvezető 2004-től választhat, hogy a mérkőzésenként kapott összeget adóterhet nem viselő járandóságként kezeli, vagy vele szemben költséget kíván elszámolni. Ez utóbbi esetben az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A választásról legkésőbb a kifizetéskor kell nyilatkozni. Ha a mérkőzésvezető úgy dönt, hogy a juttatást adóterhet nem viselő járandóságként kezeljék, akkor ennek a felső határa mérkőzésenként legfeljebb 5 ezer forint, adóévenként pedig legfeljebb a havi minimálbér összege. Díszoklevélhez kapcsolódó kifizetés A minimálbér háromszorosáig terjedően nem visel adóterhet a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódó pénzbeli juttatás. A díszoklevélhez kapcsolódó juttatást a felsőoktatási intézmény fizeti ki. Európai Gazdasági Térség, nemzetközi szerződés Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján folyósított olyan bevétel, amely a tagállam joga szerint a saját állampolgárok esetében adómentes, az szja-törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak számít. Szintén ilyen az Európai Gazdasági Térség tagállamainak joga alapján folyósított olyan bevétel is, amely a belföldi folyósítás esetén adóterhet nem viselő járandóságnak minősülne. Az olyan jövedelmek, amelyek nemzetközi szerződés alapján nem Magyarországon adóztathatók, de az egyezmény szerint az adó kiszámításakor figyelembe kell venni, adóterhet nem viselő járandóságnak számítanak. Nem ezt a szabályt kell alkalmazni akkor, ha a jövedelemadó-törvény szerint külön adózó jövedelemről van szó.

Önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása

A korábban hatályos szabályok szerint adómentes volt a pénztár egyösszegű nyugdíjszolgáltatása, ha az azt igénybe vevő legalább 3 éves tagsági viszonnyal rendelkezett, a járadékszolgáltatás, ha ugyan nincs meg a 3 éves tagság, de a folyósítás első 3 évében a járadék az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken, illetve az a szolgáltatás, amelyre a magánszemély rokkanttá nyilvánítása miatt válik jogosulttá. A módosítás szerint ezek a kifizetések nyugdíjnak minősülnek (tehát továbbra sem adóznak), kiegészülve a pénztártag halála miatt a kedvezményezett részére kifizetett összeggel. (Ez a kifizetés eddig az önkéntes pénztári törvény alapján volt adómentes.)

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére a kötelező várakozási idő (10 év) letelte után teljesített, nyugdíjnak nem minősülő kifizetések továbbra is egyéb jövedelemnek számítanak, azonban változik a jövedelem meghatározása. A várakozási idő lejárta évét követő második évtől (12. év) a bevétel 10-10 százalékkal csökken, mígnem teljesen "elfogy", azaz a 22. évtől "adómentessé" válik.

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár szolgáltatásaival összefüggésben egyértelművé tette a módosítás, hogy csak a működésüket szabályozó törvényben, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások köre számít adómentes bevételnek.

Munkáltatói hozzájárulás

A minimálbérről a minimálbér 130 százalékára – azaz 2004-ben 68 900 forintra – nő az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás bevételnek nem számító értékhatára. Ezen belül – az adókedvezményhez hasonló módon – külön korlátot kell figyelembe venni a különböző önkéntes pénztári hozzájárulások esetén. Így az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás és az önsegélyező pénztárba, illetve az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba történő havi hozzájárulás összege nem lehet több a minimálbérnél. A munkáltatói hozzájárulás adómentességi korlát fölötti része, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulásra nem kötelezett munkáltató által fizetett munkáltatói hozzájárulás a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének számít.

 

Adómentes juttatások 2004-től néhány jogcímmel bővül az adómentes juttatások köre. Nem kell adózni az után a ruházati költségtérítés után, amely a bírót, az ügyészt, a bírósági ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján illeti meg. Feltételek mellett adómentes a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által elengedett követelés. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a követelést – a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint – az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján engedték el. Adómentes a továbbiakban a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díjhoz kapcsolódó pénzjutalom és érme, valamint az oktatási miniszter által adományozott – kormányrendelet szerinti – Deák Ferenc-ösztöndíj. Ha a nyugdíjban részesülő magánszemély központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal köt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést, akkor az így megszerzett vagyoni érték után sem kell adózni. Ugyancsak mentes a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázat útján biztosított internethasználathoz szükséges számítógép beszerzésére jogosító – évi 50 ezer forintot meg nem haladó összegű – utalvány biztosítása. 600 ezer forintról 700 ezer forintra növekedett a falusi vendégfogadásból származó bevétel adómentes értékhatára. Munkáltatói lakáscélú támogatás A munkáltató által lakáscélú felhasználásra hitelintézet útján nyújtott, legfeljebb 5 évenként adható vissza nem térítendő támogatás adómentes összege – az eddigi 500 ezer forintról – 750 ezer forintra emelkedett. (Lakáscélú felhasználásnak a lakásvásárlás, a lakásépítés és a korszerűsítés számít. Lakás-korszerűsítés alatt a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti korszerűsítést is érteni kell. Eszerint korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz, csatorna, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, a tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig.)

Biztosítások

Az eddigi szabályok szerint adóköteles biztosítási díjnak számított a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a szolgáltatás biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg a magánszemélyt. Az adóköteles biztosítási díj fogalommódosításának hatására mostantól akkor is adóköteles a magánszemély javára kötött biztosítás díja, ha azt más személy, azaz kifizetőnek nem minősülő külföldi fizeti. Nem értendő ide az az eset, ha a díjat más magánszemély nem ellenértékként vállalja át. Továbbra is adómentes a biztosító biztosítási eseményhez kötődő szolgáltatása, kivéve a 10 évnél rövidebb életbiztosítás és a 3 évnél rövidebb nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásából a kamatnak minősülő részt. Természetesen bevételként kell figyelembe venni azt a biztosítói szolgáltatást, amellyel összefüggésben a biztosítási díjat költségként elszámolták. A módosított törvény általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy a biztosítási eseményhez nem kötött szolgáltatás egyéb jövedelem, amelyet csökkenteni kell a magánszemély vagy más magánszemély által fizetett díjjal. Nem egyéb jövedelemként, hanem a juttatás jogcíme szerint adóköteles a bevétel akkor, ha ez az szja-törvény szerint meghatározható. A bevételt ilyenkor is csökkenteni kell a magánszemély, illetve más magánszemély által befizetett biztosítási díj összegével.

Maradékjogból származó bevétel

A biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból származó bevétel kamatnak számít akkor, ha a biztosítás díját a magánszemély, vagy javára más magánszemély fizette, illetve akkor, ha az adóköteles díjnak minősült. Nem tekinthető viszont kamatnak a bevétel, ha a biztosítási díjnak akár csak egy része adómentes volt. Ilyen adómentes biztosítási díjnak számít továbbra is a kockázati, halál esetére szóló életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás, valamint – 2004-től – a kifizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.

Képzési költség

A magánszemély szempontjából továbbra sem bevétel a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése érdekében felmerülő képzési költség akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli. Nem bevétel az alkalmazott, illetve a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költsége, ha a képzés a kifizetői tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza. Más magánszemély – például az üzleti partner, szakértő – felkészítésének költsége után pedig akkor nem kell adózni, ha arra a feladata ellátása érdekében van szükség, azonban a törvény leszögezi, hogy nem tekinthető ilyennek az iskolai rendszerű képzés.

Egyéb jövedelmek

Minden olyan jövedelem, amelyre a jövedelemadó-törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, egyéb jövedelemnek számít. Az itt tételesen felsorolt jövedelmekre vonatkozóan több pontosítás is történt.

Joggyakorlás

Az eddigi rendelkezések is szabályozták a jog gyakorlása által megszerzett bevétel adójogi sorsát, azonban nem differenciáltak aszerint, hogy milyen jog gyakorlásáról van szó. 2004-től az eladási vagy más hasonló jog gyakorlása során megszerzett bevételnek az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéket meghaladó része egyéb jövedelem. Vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetében pedig a joggyakorlás tárgya megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész az egyéb jövedelem. Mindegyik esetben az így kiszámított jövedelmet csökkenteni kell a jog megszerzésére fordított értékkel is. Megszűnt az a szabály, hogy a bevétel nem tekintendő egyéb jövedelemnek, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történik, viszont ha az adókötelezettség jogcíme a törvény előírása szerint megállapítható, akkor a jog gyakorlásából származó jövedelem sem egyéb jövedelem.

Vagyoni érték átruházása

Az eddig hatályos törvény az egyéb jövedelmek között szabályozta az értékpapír szokásos piaci érték feletti értékesítésének esetét. A módosítás kiterjesztette ezt a szabályt bármely vagyoni érték szokásos piaci érték feletti átruházására, még abban az esetben is, ha a bevételt kifizetőnek nem minősülő – például külföldi jogi személy – juttatja.

Kamatból származó jövedelem

Kamatjövedelemnek számít – 0 százalékkal adózik – nyereménybetét esetében a sorsolás eredményétől függő nyeremény is. Ezt a szabályt – időkorlát nélkül visszamenőlegesen – bármely korábbi adóévben is alkalmazni kell.

Értékpapír-juttatás

Továbbra is fő szabály, hogy az értékpapír-juttatás esetén az adókötelezettséget a magánszemély és a juttató – legyen az akár külföldi jogi személy – közötti jogviszony határozza meg. Bővült azoknak az eseteknek a köre, amikor a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett bevételt a jövedelem megállapításakor nem kell figyelembe venni. Így nem minősül bevételnek a magánszemély által megszerzett értékpapír, ha ezt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte.

Elismert értékpapír-juttatási program

Kedvezően módosultak az elismert értékpapír-juttatási programra vonatkozó adózási szabályok. 2004-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő, külföldi jog szerinti befektetési szolgáltatónál is letétbe helyezhető a magánszemély részére az elismert értékpapír-juttatási program keretében juttatott vagyoni érték. Emellett az OECD tagállamában forgalomba hozott, egyéb feltételeknek megfelelő értékpapír is adható a magánszemélynek. Nem kötelező a letétkezelő alkalmazása akkor, ha olyan vételi, jegyzési jog a juttatás, amellyel a magánszemély két éven belül nem élhet. Ha a magánszemély munkaviszonya halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos leépítés miatt szűnik meg, akkor nem minősül munkaviszonyból származó jövedelemnek, örökösök esetében egyéb jövedelemnek a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír. Vezető tisztségviselő esetében ez csak akkor alkalmazható, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála.

Kis összegű kifizetés

A külön adózó jövedelemként is adóztatható kis összegű kifizetés értéke 15 ezer forintra nőtt. Ha a magánszemély nem összevontan kíván utána adózni, akkor az összeg az adótábla legmagasabb adókulcsával – 2004-től 38 százalékkal – adózik.

Ingó-ingatlan átruházása

Az ingó, illetve ingatlan értékesítésének szabályai alapvetően nem változnak, inkább csak pontosodnak. A módosítás kimondja, hogy ha az ingó dolog, ingatlan értékesítése rendszeres, illetőleg üzletszerű, akkor nem az ingó, ingatlan értékesítésére vonatkozó speciális szabályokat, hanem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a magánszemély az ingó dolgot vagy az ingatlant a szerződéskötéskori szokásos piaci értéken felül értékesíti, akkor a szokásos piaci értéket meghaladó rész egyéb jövedelemnek számít. Ez azt is jelenti, hogy az értékesítés jövedelmének meghatározásakor csak a szokásos piaci értékből lehet kiindulni, ezt lehet csökkenteni a szerzés költségeivel. Szokásos piaci értéknek továbbra is az az ellenérték számít, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetében egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Ha nem független felekről van szó, akkor a szokásos piaci értéket vagy az összehasonlító árak, vagy a viszonteladási árak, vagy a költség és jövedelem módszerével, illetve – ha ezek egyike sem alkalmas – egyéb módszerrel kell meghatározni.

Természetbeni juttatás

Rendszerbeli változás figyelhető meg a természetbeni juttatások adózásával összefüggésben. Az eddigi szabályok szerint az adókötelezettséget az határozta meg, hogy milyen formában jutott hozzá a magánszemély. Ha a juttatás természetbeni volt, akkor az adót a kifizető fizette meg, a magánszemély ahhoz már adózottan jutott, és egyéni járulékot sem kellett fizetnie. Most fő szabályként a juttatás – formától függetlenül – olyan jogcímen adózik, amilyen kapcsolat a juttató és a magánszemély között van. 2004-től a természetben adott jövedelem után is az azt megszerző magánszemélynek kell adóznia. Ettől függetlenül a módosított törvény pozitív felsorolást tartalmaz azokról a juttatásokról, amelyek továbbra is a már ismert természetbeni juttatásként adóznak, a 44 százalékos adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Továbbra is természetbeni juttatásnak számít a reprezentáció és az üzleti ajándék. A reprezentáció nem adózó része azonban emelkedett olyan módon, hogy az továbbra is a bevétel fél százaléka, de a maximált érték 2,5 millió forintról 10 millió forintra emelkedett. Üzleti ajándéknak az ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, szolgáltatás, valamint az ezekre szóló utalvány számít. Az üzleti ajándékra vonatkozó nem adózó határ továbbra is a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó ajándékra vonatkozik, azonban az adómentes részt 2004-től az adóévi átlagos statisztikai létszám (beleértve a személyesen közreműködőket is) és – az eddigi 1500 forint helyett – 5 ezer forint szorzataként kell megállapítani.

Egyidejűleg több magánszemélynek adott juttatás

Természetbeni juttatásnak számít az egyidejűleg több magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – sem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt. Ilyen lehet különösen a kifizető által szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram), ha az nem minősül reprezentációnak. Ha a kifizető rosszhiszeműen jár el, és ezért nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel, akkor az adó-, adóelőleg-megállapítási kötelezettség elmulasztása miatt a természetbeni juttatás 50 százalékát kell mulasztási bírságként megfizetni.

Törvény alapján adott juttatás

Ha a kifizető törvény vagy – törvényi felhatalmazás szerint – más jogszabály alapján ad ingyen vagy kedvezményesen adóköteles vagyoni értéket, akkor ez a juttatás is természetbeni juttatásként 44 százalékkal adózik.

Valamennyi munkavállalónak adott juttatás

A jogszabály alapján adott juttatástól függetlenül is természetbeni juttatásnak számít az olyan termék, szolgáltatás, amelyet a munkáltató valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon biztosít ingyenesen, illetve kedvezményesen, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. Természetesen az, hogy minden munkavállaló éljen is a lehetőséggel, már nem feltétel, elég, ha csak lehetősége van rá. Ez a rendelkezés az irányadó akkor is, ha a juttatást a munkáltató elhunyt munkavállalói közeli hozzátartozói, szakképző iskolai tanulói, kötelező szakmai gyakorlatukat töltő hallgatói, továbbá – volt munkáltatóként, annak jogutódjaként – nyugdíjban részesülő magánszemélyek részére adja. Fontos, hogy az utalvány az említett feltételek mellett is csak akkor adózhat természetbeni juttatásként, ha ezt a személyijövedelemadó-törvény külön rendelkezése megengedi. Így például az étkezési jegy természetbeni juttatásnak számít, míg a vásárlási utalvány már nem.

Kollektív szerződés szerinti juttatás

Ha a munkáltató kollektív szerződésben rögzítetten, azonos feltételekkel és módon ad több magánszemélynek adóköteles természetbeni juttatást, akkor ez után ő fizeti meg az adót, feltéve hogy a kollektív szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a jogosultak körét. A kollektív szerződés jogosultként határozhatja meg az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóit, szakképző iskolai tanulóit, a kötelező szakmai gyakorlatát töltő hallgatóit és a nyugdíjas munkavállalóit is, azonban utalványt ilyenformán is csak abban az esetben lehet adni, ha ezt az szja-törvény külön rendelkezése lehetővé teszi. Ez a szabály azokat a munkáltatói juttatásokat foglalhatja magában, amikor a juttatásban nem minden munkavállaló, hanem csak a kollektív szerződésben közös ismérv alapján meghatározott munkavállalói csoport részesül.

Kifizető által adott egyéb juttatások

A jogszabály alapján, a minden munkavállalónak, illetve a kollektív szerződés szerint adott juttatásokon kívül természetbeni juttatásként adózik a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás adóköteles része is. Így a belföldi kiküldetés során természetben biztosított étkeztetésből az igazolás nélkül költségnek számító 110 forinton felüli juttatás után a kifizető fizeti meg a 44 százalékos adót. Ehhez hasonlóan természetbeni juttatásként adózik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértékéből a kifizető által a magánszemélynek adott adóköteles juttatás. Idetartozik a kifizető által sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes adóköteles szolgáltatás is, ideértve a sportszolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is. Mindezek mellett 44 százalékkal adózik a kifizető által biztosított adóköteles személyszállítási szolgáltatás is.

Reklám, biztosítási díj

Ha az üzletpolitikai célból adott termék, szolgáltatás juttatása nem nyilvános, és ahhoz nem bárki azonos feltételekkel és módon juthat hozzá, akkor a juttatás adóköteles, de a törvény tételes felsorolása szerint természetbeni juttatásnak számít. A kifizető adózik az olyan biztosítási díj után is, amelyet több magánszemély mint biztosított javára kötött, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

A nem pénzbeli juttatás adóelőlege

Fontos hangsúlyozni, hogy az szja-törvény szerint természetbeni juttatásnak nem minősülő nem pénzbeli juttatás a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony alapján adózik. Az adót a magánszemélynek kell megfizetni, és mivel kifizetői juttatásról van szó, ebből adóelőleget is kell "vonni". Ha a juttató munkáltató, bérkifizető, akkor a nem pénzbeli bevételt terhelő adóelőleget mint követelést a magánszeméllyel fennálló bármely kötelezettségbe beszámíthatja, azonban a munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében korlátot kell figyelembe venni. A beszámításra csak olyan mértékig kerülhet sor, hogy ezt követően a kifizetendő összeg elérje a hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 50 százalékát, 2004-ben a 26 500 forintot. Ettől függetlenül a munkáltató akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig az adóelőleget megfizetni, ha annak levonására bármely okból nem volt lehetőség. Ha a munkáltató az általa megfizetett adóelőleget 6 hónapon túl sem vonja le, akkor ez a magánszemélynél kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. A kamatkedvezmény új szabálya szerint az ilyen nem önálló tevékenységre tekintettel szerzett kamatkedvezmény a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó bevételnek számít, amely után megint csak neki kell a progresszív adót megfizetnie. A társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak a tevékenységében személyesen közreműködő tagja részére juttatott nem pénzbeli bevétel adóelőlegének megállapítása során a munkáltatóval azonosan kell eljárnia akkor, ha a személyes közreműködésért járó bevételével kapcsolatban egyébként a magánszemély nyilatkozatban kérte a munkáltatóval azonos adóelőleg-levonási szabályok alkalmazását.

Amennyiben a juttató más kifizető, és a nem pénzbeli vagyoni érték utáni adóelőleget nem tudja levonni, akkor az adóköteles bevételről igazolást kell kiállítania. Ebben az igazolásban fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét neki kell a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetnie. Emellett az adóelőleg le nem vont részéről az adóévet követően, a kifizetőnek magánszemélyenként, negyedéves bontásban adatot kell szolgáltatnia az APEH-nak.

Nem természetbeni juttatás

Az eddig leírt részletes szabályoktól függetlenül nem minősül természetbeni juttatásnak a természetes vagy tenyésztett gyöngy, a drágakő, a féldrágakő, az ékszerutánzat, az érme, a nemesfém, a nemesfémmel plattírozott fém és az ezekből készült áru akkor, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A szabályozás hangsúlya a rendeltetésszerű vagy nem rendeltetésszerű joggyakorláson van. Így lehet olyan eset, amikor az aranygyűrű természetbeni juttatásként adózhat például akkor, ha azt jubileumra, valamely fokozat elérésére vagy nyugdíjba vonulásra adják. Ellenben, ha az aranygyűrű-juttatás a kollektív szerződés szerint kizárólag a felső vezetőknek jár, akkor ez nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak.

Cégautó utáni adó

A kifizető személygépkocsijának magáncélú használata a módosított törvény tételes felsorolása szerint továbbra is természetbeni juttatásnak számít. A cégautóadóra vonatkozó szabályozás – az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján – több helyen pontosodik.

Magáncélú használat

A legfontosabb változás ebben a körben az, hogy cégautó magáncélú használata miatt fizetendő adótétel a korábbi kétszeresére emelkedik. A cégautóadót a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem miatt kell megfizetni. Magáncélú használatnak számít, ha bármely körülmény, dokumentum – tárolás helye, belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás – alapján megállapítható, hogy a cégautót a magánszemély állandó vagy eseti jelleggel személyes célra is használja vagy használhatja. Az új megfogalmazásból az is következik, hogy már a használat lehetősége is megalapozhatja az adófizetést, függetlenül attól, hogy van vagy nincs magáncélú használat. Ezért azt, hogy nincs magáncélú használat, szabályzatban ki kell zárni, és ezt a használattal kapcsolatos nyilvántartásnak és a körülményeknek is alá kell támasztania.

Adómentes esetek

Továbbra sincs adófizetési kötelezettség az eddigivel azonosan felsorolt használat esetén, valamint akkor, ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható.

Átvállalás, magáncélú használat

Az autót használó magánszemélynek lehetősége van a havi adótétel átvállalására az eddigi feltételek mellett, valamint arra, hogy az üzemanyagköltséget, illetve a 3 forintos általános személygépkocsi-normaköltséget figyelembe véve megtérítse a magáncélú használatot. Ha a cégautót magáncélra (is) használják, akkor az adó megfizetésére az kötelezett, aki a magáncélú használatot biztosítja. Jellemzően ez a tulajdonos vagy az üzembentartó, kivéve ha okirattal bizonyítja, hogy a használat átengedésére más jogosult. Ez utóbbi esetben ennek a más személynek kell a cégautóadót megfizetni.

A beszerzés éve

A havi adótételt továbbra is a beszerzés éve és a beszerzési ár határozza meg. Beszerzés évének a tulajdonjog megszerzése éve számít, viszont annál a kifizetőnél, aki nem tulajdonos, hanem például bérli, lízingeli az autót, az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének éve lesz a beszerzés éve. Ha a kifizető egy 5 éves autót vesz bérbe, és ad magánhasználatba, akkor esetében a bérleti jogviszony keletkezésének éve első évnek számít.

Beszerzési ár

Beszerzési ár alatt az üzembe helyezés időpontjára a számviteli törvény alapján megállapított bekerülési értéket, egyéni vállalkozónál az üzembe helyezés időpontja szerinti beruházási költséget kell érteni. Ha az adófizetésre kötelezett bármely okból nem ismeri a beszerzési árat, akkor választhat: vagy a korábban üzembe helyező nyilatkozik a beszerzési árról, vagy a szokásos piaci értéket a személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás nyilatkozata alapján állapítja meg azt. (Az előbb már említett használt autót bérlő kifizetőnek célszerűbb ez utóbbi lehetőséget választania, hiszen az 5 éves autó forgalmazó által megállapított szokásos piaci értéke biztosan alacsonyabb, mint a tulajdonos által nyilatkozott eredeti beszerzési ár.)

Kamatkedvezményből származó jövedelem

2004-től akkor származik kamatkedvezményből a jövedelem, ha a kifizető követelést tart nyilván a magánszeméllyel szemben, és a visszafizetendő kamat alacsonyabb a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékénél. A "referenciakamat" akkor lehet ennél alacsonyabb, ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb. A jövedelmet a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára vagy a követelés megszűnésének napjára, illetve annál az osztalékelőlegnél, amely nem válik osztalékká, a beszámoló elfogadásának napjára kell megállapítania. Az adó mértéke – fő szabályként – 44 százalék, amelyet a kifizetőnek kell megfizetnie. Ettől eltérő szabály vonatkozik a nem önálló tevékenységre tekintettel, vagy nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszony alapján szerzett kamatkedvezmény esetében. Ilyenkor a kamatkedvezmény a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének számít, amely után neki kell a progresszív adót megfizetnie.

Mentesség

A törvény módosítva, de továbbra is felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs kamatkedvezmény miatti adófizetés. Idetartozik az áruszállításból, szolgáltatásból eredő vevői követelés, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke, a fegyveres erők családvédelmi támogatása, illetve az osztalékelőlegből az osztalékká váló rész. Nem kell adózni a kifizető tevékenységével összefüggésben a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzésére, szolgáltatás igénybevételére adott előleg után, az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézeten keresztül nyújtott hitel, valamint a pénzügyi szolgáltató nyilvánosan meghirdetett hitelkedvezménye után. Nem kamatkedvezményből származó jövedelem az üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön, illetve az olyan kölcsön, amelynek kamatát jogszabály határozza meg. Ilyen, törvényben meghatározott kamat például a diákhitel kamata. A munkáltató által adott lakáscélú hitel a régi feltételek mellett nem minősül kamatkedvezménynek.

Magánszemély helyett megfizetett adó, adóelőleg

Nem keletkezik jövedelem az adó, adóelőleg, a járulék megállapításával összefüggésben keletkező követelés miatt. Azonban nem lehet ezt a szabályt alkalmazni a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelyet az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével sem számítottak be. Ez akkor fordulhat elő, ha például a munkáltató természetben ad vagyoni értéket, az ezt terhelő adóelőleget a juttatást követően megfizeti az adóhatóságnak, de a magánszemélytől az adóelőleget – a rendszeres jövedelemből levonható adóelőleg minimálbér 50 százalékában meghatározott korlátja miatt – fél év alatt sem tudja teljes egészében levonni. Az emiatt fennálló követelés munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amelyből megint csak adóelőleget kellene levonni.

Munkabérelőleg

Az olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, eddig sem számított kamatkedvezménynek. Ezt a szabályt szigorította a módosítás azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, akkor már alkalmazni kell a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket.

Mivel a kamatkedvezmény adózása jelentősen szigorodott, a jogbiztonság érdekében átmeneti szabály mondja ki, hogy ha a kifizető a magánszeméllyel a hitel (kölcsön)-szerződést 2003. november 30-áig megkötötte, akkor a hitel futamideje alatt, de legfeljebb 2005. december 31-ig keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét még a régi szabályok szerint kell teljesíteni.

 

Adómentes természetbeni juttatások Étkezési hozzájárulás Növekedett az étkezési hozzájárulás mértéke, utalvány esetében havi 3500 forint, természetbeni étkeztetés esetén havi 6 ezer forint adható adómentesen az alkalmazottnak. Egyszerűsödött a melegétkeztetés fogalma, a jövőben nem feltétel, hogy az étkeztetést a munkahely elérhető közelségében és munkaidőben kell biztosítani. Továbbra is kimondja a törvény, hogy a kétféle kedvezmény közül havonta csak az egyikkel élhet a magánszemély. Az adómentes étkezési hozzájárulás mértékét meghaladó juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Kis értékű ajándék Az áfatörvényben kis értékű ajándékként meghatározott ajándék számít a személyi jövedelemadóban is kis értékű ajándéknak. Adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőként legfeljebb három alkalommal adott, az 5 ezer forintot meg nem haladó ajándék. A tízszeresére növekedő juttatás adómentességének feltételei egyebekben nem változtak. Iskolakezdési támogatás 10 ezer forintról 15 ezer forintra nőtt az adómentesen adható iskolakezdési támogatás. A támogatásból – amelyet a tanév első napját megelőző 60 és azt követő 30 napon belül adhat a szülők munkáltatója a tanuló gyermekre tekintettel – tankönyvet, taneszközt, ruházatot lehet vásárolni vagy a munkáltató nevére szóló számla beszerzése mellett, vagy kizárólag az ezek vásárlására szóló utalvánnyal. A feltételeknek meg nem felelő juttatás, illetve a pénzbeli támogatás a szülők munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Üdülési szolgáltatás 2004-től már nemcsak üdülési csekkel lehet hozzájárulni adómentesen a magánszemély pihenéséhez, hanem e helyett a munkáltató, a szakszervezet a tulajdonában, kezelésében lévő belföldi üdülőjében is biztosíthat évente a havi minimálbérnek megfelelő értékben üdülési szolgáltatást. Az adómentes juttatás szempontjából a munkáltatóval azonosan kell megítélni a munkáltatóban többségi irányítással rendelkezőt, illetve költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervet és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságát is. Az üdülési szolgáltatást a munkavállalónak, a már nyugdíjas volt munkavállalónak és a vele együtt üdülő közeli hozzátartozónak lehet adómentesen adni. Adóköteles természetbeni juttatásnak számít, ha a munkaadó a havi minimálbért meghaladóan nyújt üdülési szolgáltatást, illetve ha a saját tulajdonban, kezelésben lévő üdülői szolgáltatás mellett az adóévben üdülési csekk formájában is ad adómentes természetbeni juttatást. A munkáltatónak, a szakszervezetnek a juttatás adómentes és adóköteles részéről magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az elévülési időn belül meg kell őriznie.

Adómegállapítás

Önadózás

A módosított törvény a korábbiaknál pontosabban, a vagyoni érték megjelenési formájától – pénz, dolog, szolgáltatás, kereskedelmi utalvány, elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, magánszemély érdekében viselt költség stb. – függően differenciáltan határozza meg a bevétel, a jövedelem megszerzésnek idejét, értékét. Az így meghatározott jövedelem után személyi jövedelemadót vagy a magánszemélynek önadózással, vagy az ezzel egyenértékű munkáltatói adómegállapítással, illetve 2004-től adóhatósági adómegállapítással kell megállapítani.

Adóbevallási kötelezettség

Bővült azoknak az eseteknek a köre, amikor a magányszemélynek adóbevallást kell beadnia. Így az adózónak magának kell elkészítenie az adóbevallást, ha az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladta, kivéve ha egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet. Így kell eljárni akkor is, ha az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek, munkáltatónak tett nyilatkozatában költség levonását kérte. 2004-től azonban nem kell ideérteni azt az esetet, amikor az szja-törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásáról nyilatkozott. Természetesen önadózással kell megállapítani az adót akkor is, ha a magánszemélynek valamely adókedvezménnyel összefüggésben visszafizetési kötelezettsége van. Ilyen visszafizetési kötelezettség keletkezhet akkor, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeget idő előtt feloldja, és erre korábban adókedvezményt vett igénybe.

Adóhatósági adómegállapítás

A jövedelmet és az azt terhelő adót a törvényben meghatározott esetekben a magánszemély helyett az adó elszámolására kötelezett munkáltató, illetve új lehetőségként az APEH is megállapíthatja. A munkáltatói és az adóhatósági elszámolás közötti leglényegesebb különbség az, hogy ha a magánszemélynek egy időben több munkáltatója is van, vagy nem munkáltatótól, de kizárólag kifizetőtől szerzett más jövedelmet, akkor az adóhatósági adómegállapítás lehetősége biztosított, míg ezek a körülmények a munkáltatói elszámolást kizárják.

Az adóhatósági adómegállapítás a kifizetői és egyéb adatszolgáltatás alapján történik, amely adatokat a magánszemély nyilatkozatában szükség szerint kiegészíthet további, a megállapításhoz szükséges adatokkal. Így például nyilatkoznia kell, hogy a családi adókedvezményt hány eltartott után kéri érvényesíteni, esetleg megosztja-e ezt a kedvezményt. Ha a súlyos fogyatékosokat megillető adókedvezmény jár a magánszemélynek, akkor erről is nyilatkoznia kell. Az APEH az adókedvezményeket a magánszemély nyilatkozatában megjelölt sorrendben érvényesíti.

Adóelőleg-levonás

A módosított törvény új struktúrában tartalmazza a munkáltatóra – ideértve a társas vállalkozásokat, a polgári jogi társaságot a személyesen közreműködő tagja tekintetében – és az egyéb kifizetőkre vonatkozó előleglevonási szabályokat. A szabályok egyébként jellemzően nem változtak, a megváltozott rendelkezéseket (például adójóváírás, természetbeni juttatás stb.) a módosuló szabályoknál ismertettük. Ha a kifizető valamely okból nem tudja levonni az adóelőleget, vagy nincs levo