Egyéni vállalkozók adózása

Vállalkozói jövedelemadó

2004-től a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke – a társasági adó mértékével összhangban – 18 százalékról 16 százalékra mérséklődik.

Vállalkozói kivét

Vállalkozói kivétnek eddig a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg számított. Ez kiegészült minden olyan vállalkozói költségként elszámolt kiadással, amely – akárcsak részben is – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja, abban az esetben, ha a törvény melléklete nem nevesíti jellemzően előforduló költségként.

A jövedelemszerzés időpontja

A jövedelem megszerzésének időpontja a vállalkozói alapnyilvántartásban költségként való elszámolásának a napja, de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja. Ha a vállalkozói kivét "felvételét" az adóhatóság ellenőrzés során tárja fel, akkor a kivét megszerzésének időpontja az elszámolás adóévének utolsó napja lesz.

Költségelszámolás

Az új szabályozás szerint nem tiltott a személyes, családi szükséglettel kapcsolatos költség elszámolása, azonban ez egyben vállalkozó kivét is, amely után progresszív adót kell fizetni. Új költségnemként jelent meg a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás. A támogatás jogszerű felhasználásának az a része vonható le a bevételből, amelyre a támogatás fedezetet nyújt. Ha a támogatásból a vállalkozó tárgyi eszközt, nem anyagi jószágot vásárol, akkor a támogatással egyező beszerzési ár költségnek számít, további értékcsökkenést csak akkor lehet elszámolni, ha a tárgyi eszköz, immateriális jószág kizárólag üzleti célt szolgál. Kedvező szabály, hogy az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalékos, a kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény után 15 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

Pénztartalék

Hosszú évek óta tartalmaz a jövedelemadó-törvény rendelkezést az egyéni vállalkozók pénztartalékolási lehetőségére, azonban ezzel csak néhány vállalkozó élt. Ezért ezt a rendelkezést a módosítás hatályon kívül helyezte azzal, hogy aki 2003-ban képez pénztartalékot, annál ez az összeg még növeli az osztalékalapot.

Veszteségelhatárolás

Kedvező és szigorító változásokat is tartalmaz a módosított törvény az elhatárolt veszteségre vonatkozóan. Megszűnt az eddigi ötéves korlát, így a negatív adóalap bármely későbbi adóév vállalkozói bevételével szemben elszámolható. Viszont a vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik évtől kezdődően keletkezett elhatárolt veszteség továbbviteléhez – a már megszokotton túl – akkor is adóhatósági engedély szükséges, ha az egyéni vállalkozó egymást követő két adóévben veszteséges.

Az engedély iránti kérelmet az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. Ha a kérelmet az adóhatóság a határidő lejártáig nem utasítja el, akkor azt megadottnak kell tekinteni. Az APEH az engedélyt akkor adja meg, ha a veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett, illetve akkor, ha az egyéni vállalkozó a veszteség mérséklése körében úgy járt el, ahogy adott helyzetben az elvárható.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Duplájára emelkedett a megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó bevételcsökkentő kedvezmény. A vállalkozói bevétel a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel csökkenthető.

Szakképző iskolai tanuló

A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 20 százalékával, míg a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával csökkenthető a bevétel. Emlékeztetőül: 2003-ban ez a kedvezmény havi 6 ezer forint volt.

Helyi iparűzési adó figyelembevétele

2004-től az egyéni vállalkozó bevételét csökkentheti a megfizetett iparűzési adó 25 százalékával, feltéve hogy a vállalkozónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott köztartozása. Ennél a szabálynál ügyelni kell arra, hogy a kedvezmény csak a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyesen kiszámított és megfizetett iparűzési adóra érvényesíthető.

Alapkutatás, alkalmazott kutatás

Bővült az alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, amely eddig az ezzel összefüggésben elszámolt költség volt. Emellett a felsőoktatási intézmény vagy a Magyar Tudományos Akadémia területén működő egyéni vállalkozónak az alapkutatás, alkalmazott kutatás, illetve kísérleti fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségek háromszorosa, de legfeljebb évi 50 millió forint csökkenti a vállalkozói bevételt. Ez a kedvezmény – a 16 százalékos adókulccsal számolva – a közösségi szabályok szerint úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak számít.

Kizárás a kedvezményből

A kedvezményt – uniós előírás miatt – nem vehetik igénybe a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba, illetőleg a halászati ágba sorolt adózók.

Kisvállalkozások kedvezménye

Adóalap-csökkentési lehetőség

Változott a kisvállalkozók adóalap-csökkentési lehetőségére vonatkozó szabály. Kedvező, hogy a kedvezményt már nemcsak az 50 főnél, hanem a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozások is igénybe vehetik azzal, hogy a kedvezmény összegének a 16 százalékkal számított része a közösségi szabályok alapján úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Uniós tiltás miatt nem vehetik igénybe azonban a kedvezményt a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba, illetve a halászati ágba sorolt adózók. (A felsorolt ágazatba tartozók csak közvetlen támogatást kaphatnak.) Ugyancsak uniós szabály miatt nem érvényesíthetik a kedvezményt a szállítási tevékenységet végzők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszköz alapján.

Amennyiben a beruházást nem a cél szerint valósítják meg, illetve használják fel, akkor továbbra is a korábban bevétel csökkentéseként figyelembe vett összeg kétszerese növeli az adóalapot. Könnyítés azonban, hogy a törvény felmentést ad az adóalap növelése alól abban az esetben, ha hibás teljesítésből adódik a beruházás megvalósításának késedelme, vagy emiatt kerül ki az eredeti tárgyi eszköz a vállalkozó tulajdonából, de természetesen a hibás teljesítés miatt jótállási időn belül visszaküldött tárgyi eszköz cseréje során kapott eszközre már nem vehető figyelembe az adóalap-csökkentő kedvezmény.

Beruházásihitel-kamathoz kapcsolódó adókedvezmény

Nőtt a kisvállalkozások beruházásihitel-kamatához kapcsolódó adókedvezménye az eddigi 5 millió forintról 6 millió forintra. Ezt a kedvezményt sem érvényesíthetik a már felsorolt ágazatba tartozó vállalkozások, valamint a szállítási tevékenységet végzők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre vonatkozóan. A kis- és középvállalkozások adókedvezménye is csekély mértékű (de minimis) kedvezménynek minősül. A de minimis támogatás összege három év alatt nem lehet több, mint 100 ezer euró, ezt az előírást alkalmazni kell a kisvállalkozói kedvezmény, a beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény esetében is.

Kettős adózás elkerülése

Az eddigi szabályok az egyéni vállalkozók esetében nem tartalmaztak rendelkezést a kettős adóztatás elkerülésére. A nemzetközi egyezmények két módszert alkalmaznak, vagy a mentesítés, vagy a beszámítás módszerét. Ha az egyezmény mentesít az adózás alól, és a vállalkozónak külföldön is van telephelye (állandó bázis), akkor a megállapított jövedelmet csökkenti a külföldön adóztatható rész. Amennyiben nincs egyezmény, vagy a nemzetközi egyezmény a beszámítás módszerét rendeli alkalmazni, akkor a megfizetett adó 90 százaléka csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadót. A csökkentés azonban nem lehet több a vállalkozói jövedelemre az átlagos vállalkozói jövedelemadóval számított résznél. Az átlagos vállalkozói szja-t a kedvezményekkel csökkentett adó és a vállalkozói adóalap hányadosaként kell megállapítani, a számításkor két tizedesre kell kerekíteni.

Átalányadó változása

Az átalányadózó vállalkozónál is rendezni kell a jogszabály, vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatásokat. Ezek nem számítanak a vállalkozás bevételébe, költséget a támogatással szemben az önálló tevékenység szabályai szerint kell elszámolni. A 80 százalékos költséget vélelmező tevékenységi körökben csak formai és nem tartalmi változás következik be. Itt is megjelenik a külföldi telephelynek betudható jövedelem mentesítése vagy beszámítása. Ha a nemzetközi szerződés mentesítést ír elő, akkor a számított átalányadóból levonható a külföldi jövedelemre eső átalányadó. Amennyiben nincs egyezmény, vagy az egyezmény beszámításról rendelkezik, akkor az átalányadót csökkenti a bevétel alapján meghatározott jövedelemre a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, legfeljebb a külföldi jövedelemre eső átalányadó.

Mezőgazdasági őstermelők

A mezőgazdasági őstermelők is alkalmazhatják az iparűzési adó beszámításával, a megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó és a szakképző iskolai tanulók utáni kedvezménnyel, valamint az elhatárolt veszteséggel kapcsolatban már említett változott szabályokat. Emelkedik az adómentes bevételi határ is, 400 ezer forintról 600 ezer forintra. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot megteheti az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása mellé is. A kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelők a jövőben jogosulttá válnak – az egyéni vállalkozói szabályok szerint – az értékcsökkenési leírás alkalmazására, sőt – hasonlóan a családi gazdálkodókhoz – a tárgyi eszköz – ez lehet a termőföld is – beruházási költségének egyösszegű elszámolására is.

Támogatások elszámolása

Új szabályozás vonatkozik a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségek fedezetére vagy fejlesztésre, illetve az önálló tevékenységhez vagy vállalkozáshoz folyósított támogatásokra. A támogatások (és azok elszámolása) között alapvető különbség van aszerint, hogy azt utófinanszírozásban vagy előfinanszírozásban folyósítják-e, illetve ez utóbbin belül aszerint, hogy visszafizetési kötelezettség kapcsolódik-e hozzá, avagy sem. A támogatásokkal összefüggő nyilvántartások során figyelembe kell venni az azt előíró jogszabály, nemzetközi szerződés nyilvántartásra vonatkozó szabályait is. A vezetett nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból a támogatás felhasználása és jogszerűsége ellenőrizhető legyen. Fontos, hogy ha a támogatás folyósítása 2003. december 31-éig megtörtént, vagy a támogatás iránti igényt eddig benyújtották, akkor még a régi szabályokat kell alkalmazni.

Utólag folyósított támogatás

A cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg vagy azt követően, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ezzel szemben azonban költséget, értékcsökkenési leírást sem lehet elszámolni. Költség, értékcsökkenés elszámolására akkor van lehetőség, ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra.

Előre folyósított támogatás

Az előfinanszírozással kapott támogatás – akár visszafizetési kötelezettséggel, vagy a nélkül kapta az adózó – esetében a támogatásnak az a része számít bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített költséggel, ideértve az értékcsökkenési leírást is. A visszafizetendő támogatás esetében a korábban a költségekkel párhuzamosan elszámolt támogatás visszafizetésekor a korábban elszámolt bevételt önellenőrzéssel lehet kivenni az adóalapból. Az önellenőrzéshez kapcsolódó visszafizetés miatt azonban sem késedelmi kamatot, sem késedelmi pótlékot vagy más hasonló jogkövetkezményt nem lehet költségként elszámolni. Ha a támogatás költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is felhasználható, akkor az adóévben ilyen jogcímen elszámolt kiadással egyező összeget bevételként kell figyelembe venni. Amennyiben a támogatás részben vagy egészben családi vagy személyes szükséglet kielégítésére is elszámolható, akkor ez elismert költség a jövedelemadóban is. Ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor csak a támogatásból fedezett rész az, ami költségnek számít.

Nyilvántartások

A törvény nyilvántartásokat szabályozó mellékletét a módosítás újrafogalmazta, részletesen meghatározva az alapnyilvántartások típusait, és azt, hogy kik, milyen feltételekkel vezethetik az egyes nyilvántartásokat.

A törvény külön meghatározza azoknak a bizonylatoknak a kötelező adattartalmát, amelyre az áfatörvény nem tartalmaz előírást.

Pénztárkönyv

Pénztárkönyvet – választás szerint naplófőkönyvet – annak kell vezetni, aki nem jogosult más alapnyilvántartásra. A már megkezdett pénztárkönyvet vezetőknek gondot okozhat, hogy a módosítás új rovatok – például gazdasági esemény időpontja, kiadásoknak két oszlop stb. – vezetését is előírja.

Bevételi és költségnyilvántartás

Bevételi és költségnyilvántartást annak kell vezetni, aki áfa levonására nem jogosult, és a helyi iparűzési adót is egyszerűsítve állapítja meg. Bevételi nyilvántartást vezethet az átalányadózó egyéni vállalkozó és az önálló tevékenységet folytató magánszemély, ha jövedelmét költséghányaddal állapítja meg. Az ő esetében bevételi nyilvántartásnak számít, ha a kifizetői bizonylatokat megőrzi.

Értékesítési betétlap

Az értékesítési betétlapot a mezőgazdasági őstermelő választhatja a bevételi alapnyilvántartás helyett, amelyet az őstermelői igazolvány mellékleteként kell őrizni.