Bejelentkezési szabályok
Az egyszerűsített adózási módot választani kívánóknak továbbra is sokféle feltételnek kell megfelelniük. A módosított törvény kimondja, hogy a választás bejelentésének időpontjában minden törvényi kívánalomnak meg kell felelni, ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is.
Új értékhatár
A leglényegesebb módosítás az eva választására és az evában maradásra vonatkozó bevételi értékhatár 15 millió forintról 25 millió forintra emelkedése.
Eljárási szabályok
Az adózók és az adóhatóság számára is egyszerűsödnek a bejelentkezés eljárási szabályai, ugyanis a már evaalanyoknak – ha megfelelnek az adóalanyiság feltételeinek – nem kell minden év december 20-áig újra nyilatkozniuk az eva választásáról. Őket az APEH továbbra is evaalanyként tartja nyilván.
Bejelentkezésre kötelezettek
Bejelentési kötelezettség azt az evaalanyt terheli, aki a következő évtől már nem kívánja az evát alkalmazni. Kötelező a kilépést bejelenteni, ha a vállalkozás december 20-án nem felel meg a törvényben meghatározott bármely feltételnek, illetve akkor, ha az APEH-nél, a VPOP-nál, az önkormányzati adóhatóságnál vagy az illetékhivatalnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása van.
Megelőző időszakban teljesítendő választási feltételek
Előtársaság
A "figyelési időszak" – amit a választáshoz teljesíteni kell – a választás éve és az azt megelőző naptári év. Azok a társaságok, akiknek előtársasági életük a választást megelőző naptári évben kezdődött, de ugyanabban az évben nem fejeződött be, az eddigi szabályok szerint nem tudták teljesíteni a választás feltételeit. A módosítás szerint akkor is választható az eva, ha az adózó előtársasági tevékenységét – a végleges bejegyzésnek a következő évre áthúzódása miatt – nem fejezi be az adóalanyiság adóévét megelőző második adóévben.
Részesedési arányok a társaságban
Jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok esetében szigorító feltétel, hogy az evát csak akkor lehet választani, ha a "figyelési időszakban" új tag vagy új tagok összesen nem szereztek 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Ez a szabály az evát választani tudó vállalkozások felvásárlását próbálja meg kizárni, azonban nem érinti a 2003-ra már bejelentkezett vállalkozásokat, ők – az egyéb feltételek megléte esetén – 2004-ben is alkalmazhatják az evát. Az új, szigorító rendelkezést csak a 2004-re újonnan belépőknek kell teljesíteniük.
Tulajdonosváltás és adóalanyiság
Mindenkire igaz viszont, hogy ha a tulajdonosváltás az evaalanyiság időszakában megtörténik, akkor a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal megszűnik az adóalanyiság.
Az evaalanyiság egyéb feltételei
Személyi feltételek
A jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében továbbra is feltétel, hogy minden tag magánszemély legyen, és más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban ne rendelkezzen részesedéssel. Kivétel ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye, valamint – új szabályként – a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy is.
Belföldi bankszámlanyitási kötelezettség
Már az eddigi szabályok is előírták, hogy az adóévi evaelőleget és evát pénzforgalmi bankszámláról kell teljesíteni. Most a választás feltételeként is megjelenik a belföldi bankszámlanyitási kötelezettség.
Egyéni vállalkozó evaválasztása
Megszűnik azonban az a szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja az új adónemet, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik, nem választja az evát.
Közösségi azonosító
Az Unióhoz történő csatlakozásunktól kezdődően a tagállamok közötti forgalomra a közösségi áfaszabályokat kell alkalmazni. Ez a belpiaci tevékenység csak akkor folytatható, ha az adózó közösségi azonosítóval rendelkezik, így a közösségi adószámmal rendelkező adózóknak áfaalanynak kell lenniük. Mivel az eva az áfát is kiváltja, az evás vállalkozások nem alanyai az áfának, ezért közösségi azonosítóval rendelkező adózó nem lehet az evatörvény alanya. Ha a közösségi adószámmal rendelkező evaalanyok az evában kívánnak maradni, akkor december 20-áig vissza kell adniuk közösségi azonosítójukat. Ha a már evás vállalkozó közösségi adószámot kíván kiváltani, vagy annak használatát törvény írja elő, akkor adóalanyisága a közösségi adószám megállapításának napját megelőző nappal megszűnik.
Evaalanyiság megszűnése
Az adózó adóalanyisága – ahogy már említettük – akkor szűnik meg, ha kilépési szándékát a megelőző év december 20-áig bejelenti, de akkor is, ha ezt a bejelentést – a feltételek hiánya miatt – a jogszabályi előírások ellenére nem tette meg. Nem szűnik meg az evaalanyiság, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja. Ilyenkor a bejelentésre vonatkozó szabályok közül nem kell teljesíteni a szavazati jogot biztosító részesedés szerzésére vonatkozó korlátot, valamint a bevétel realizálására vonatkozó feltételt.
Bevallás, adóelőleg-fizetés
Értelmezési problémát szüntet meg az a rendelkezés, amely egyértelműen kimondja, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanynak a bevallást az adóévet követő év május 31-éig kell beadnia. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a bevallás benyújtásának határideje a megszűnést követő 150. nap marad. (A bevételi nyilvántartást vezetők továbbra is február 15-éig, illetve a megszűnést követő 45. napig adják be a bevallást.) Külön rendelkezik a módosítás arról, hogy az evaalany által az adóév első három negyedévére negyedévenként megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában be kell vallania.
Kapcsolt vállalkozás
Szigorító rendelkezés, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személytől kapott bevételt nemcsak év végén kell duplán figyelembe venni, hanem már az adóelőleg alapjának meghatározásakor is.
Visszaigénylés
Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévi evát, akkor a különbözetet a bevallásban a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidőtől lehet visszaigényelni.
Az adóalap pontosítása
A bevétel meghatározása
A korábbi szabályozási hibát korrigálta az a rendelkezés, amely egyértelműen kimondja, hogy a számvitel hatálya alá nem tartozó adóalanyoknál bevételnek csak a vállalkozási – gazdasági – tevékenységükkel összefüggésben, vagy arra tekintettel kapott vagyoni érték számít, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.
Bevételnek nem számító tételek
Pontosodtak a bevételnek nem számító tételek is. Így az a vagyoni érték, amit vissza kell adni, vagy az, amelyet az adóalany korábban adott át, és utóbb azt nem ellenértékként visszakapja, értelemszerűen nem bevétel. Nem kell bevételként figyelembe venni azt a vagyoni értéket sem, amelynek a szokásos piaci árát vagy annak egy részét a vállalkozásnak meg kell fizetni. Ha az adózó csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor viszont a meg nem fizetett rész bevétellé válik.
Szokásos piaci ár
A szokásos piaci ár megállapításának időpontja a megszerzés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének a napja.
Értékpapír átruházása, kölcsön, hitel
Kedvező szabály a számviteli törvény hatálya alá nem tartozóknak, hogy az evaalanyiságuk előtt megszerzett értékpapír átruházásakor csak az a rész minősül bevételnek, amely meghaladja a választás évének utolsó napjára elkészített beszámolóban az értékpapírra megállapított könyv szerinti értéket. Viszont a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamat minden esetben bevételnek számít.
A bevételnek nem minősülő tételek pontosítása a törvény kihirdetésének napján lépett hatályba, de már 2003. január 1-jétől alkalmazandóak.
Kereskedelmi utalvány
Nevesítetten is bevételnek számít a kereskedelmi utalvány. A kereskedelmi utalvány esetében az az összeg minősül bevételnek, amely összegben az utalvány ellenértéke – áru, szolgáltatás – kiegyenlítésére felhasználható. Ez a szabály irányadó minden olyan jegy, bon, kupon és más hasonló tanúsítvány esetében is, amely több személy áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.
Az eva választását kizáró, illetve lehetŐvé tevŐ tevékenységekTovábbra sem választható az eva, ha az adózó az áfatörvény szerint a különbözet szerinti adózásra vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási szabály alkalmazására volt kötelezett, illetve a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket alkalmazta. Evaalanyként nem folytatható a jövedékiadó-törvény hatálya alá tartozó tevékenység sem. Mivel az Unióhoz történő csatlakozással a fogyasztási adózás rendszere átalakul, ezért 2004-ben már nem kizáró feltétel a fogyasztási adó alapjául szolgáló termékekre vonatkozó tevékenység végzése. Ugyancsak nem kizáró ok, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, avagy e szervekhez való bejelentés szükséges. Így például egyértelműen evázhat az egyéni vállalkozó lottóárus vagy a többes biztosítási ügynök. A tevékenységek folytatásához kapcsolódó kiegészítő és pontosító rendelkezés, hogy ahol a törvény valamely tevékenység folytatásáról rendelkezik, az APEH-hez bejelentett összes tevékenységet érteni kell, függetlenül attól, hogy azt az adóalany ténylegesen végzi-e. |
Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség
A szakképzési hozzájárulás főszabályként bérköltségalapú fizetési kötelezettség. Mivel az egyszerűsített adó alanyai közül azok, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, nem kötelesek a bérköltség kimutatására, ezért a módosítás különös rendelkezésben írja elő az evaalanyok járulékfizetési kötelezettségét. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak az általuk munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély – ide nem értve a személyesen közreműködő tagokat – után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulást kell fizetni.
A hozzájárulás mértéke
A hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Ez – az 53 ezer forint minimálbért figyelembe véve – havonta, alkalmazottakként 1590 forint fizetési kötelezettséget jelent.
Együttműködési megállapodás, tanulószerződés
Az evaalanyoknak is lehetőségük van arra, hogy szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján működjenek közre a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében. Ebben az esetben szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségüket – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthetik tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával.
Fizetési gyakoriság, bevallás
Miután az evás vállalkozások egyébként negyedévente fizetnek adóelőleget, a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük is ehhez igazodik. Az egyes negyedévekre – ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is – megállapított adóelőleget – amelynél a tárgynegyedévi csökkentési lehetőség is érvényesíthető – az evaelőleggel együtt kell megfizetni, és az adóévre vonatkozó evabevallásban kell bevallani.
Speciális áfarendelkezések
Jogutódlással megszerzett vagyon kivonása
Már az eddigi szabályok is kimondták, hogy amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfaalanyként történő megszűnéssel egyidejűleg bevételszerző tevékenysége alól kivonja, úgy arra az áfatörvény termékkivonásra vonatkozó szabályai szerint az áfát a decembert magában foglaló utolsó áfabevallásban meg kell fizetni. A törvény kiegészül és fizetési kötelezettséget rendel arra az esetre is, ha az adózó evaalanyisága időszaka alatt bármely időpontban vonja ki a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét. Ebben az esetben is az áfatörvény termékkivonásra vonatkozó szabályai szerint kell – az evafizetési kötelezettségen túl – az áfát megfizetni.
Az áfa megállapítása, bevallása, megfizetése
A kivonás miatt fizetendő áfát az evabevallásban kell megállapítani és bevallani, valamint az evabevallás benyújtására előírt határidőig kell teljesíteni.
A bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközök, ingatlanok
Továbbra is marad az a szabály – de már az új áfatörvénynek megfelelően átfogalmazva –, hogy a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközökkel, ingatlanokkal kapcsolatban fizetési kötelezettség keletkezik. Ilyenkor az áfatörvénynek az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó előírásai szerint kell az áfaalanyiság utolsó időszakának bevallásában a fizetési kötelezettséget megállapítani és megfizetni. Ezt kiegészítő és szigorító rendelkezés, hogy a szabály alkalmazása szempontjából a tárgyi eszközre, ingatlanra fizetett előleg is a tárgyi eszköz beszerzésével esik egy tekintet alá.
A számlát helyettesítő okmány megszűnése
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától az új áfatörvény nem értelmezi a számlát helyettesítő okmányt, helyette is számlát vagy egyszerűsített számlát kell kibocsátani. Ezért a törvénymódosítás szerint 2004. május 1-jétől a számlát helyettesítő okmány fogalma, illetve az erre történő hivatkozások hatályukat vesztik.
Egyéni vállalkozók szja-szabályai
A módosított személyijövedelemadó-törvény hatályon kívül helyezi az egyéni vállalkozó pénztartalékára vonatkozó szabályokat. Ezzel függ össze, hogy 2004-től az eva hatálya alá történő átkerüléskor az egyéni vállalkozóknak nem kell nyilvántartásba venniük és adóévenként feltüntetniük fennálló pénztartalékukat. Az eddigi szabályok rendelkeztek arról az esetről, ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága alatt az szja-törvény szabályai szerint elveszíti kisvállalkozói kedvezményre való jogosultságát, azonban kimaradt a kisvállalkozói adókedvezmény. A módosítás egyértelműen előírja, hogy a kisvállalkozói adókedvezményt evásként is késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni, ha a jövedelemadó-törvényben előírt esetek bármelyike bekövetkezik.
Elszámolt költség, veszteség
Az szja hatálya alá visszakerüléssel összefüggésben pontosodnak, hogy mit kell költségként elszámoltnak tekinteni a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása tekintetében. Továbbra is vagyonleltárt kell készíteni az evába történő belépéskor a tárgyi eszközökről és immateriális jószágokról, ha azonban ezeket a kilépéskor átértékelik, akkor a pozitív különbséget költségként elszámoltnak kell tekinteni. A módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy a számításnál az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket nem kell figyelembe venni. Az evaalanyiság időszakában beszerzett immateriális jószágok és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának – függetlenül a megszerzés időpontjától – a jövedelemadó-törvény szerinti időarányos részét kell költségként elszámoltnak tekinteni az evásként lezárt adóévben. A veszteség elszámolásának szabályai eddig félreérthetők voltak. Most egyértelművé válik, hogy az adóalanyként lezárt egyes adóévekben nem a megelőző időszakból fennmaradt, hanem az evaalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből kell 20-20 százalékot elszámoltnak tekinteni.
Tagi jogviszony
Pontosítja a módosítás, hogy a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság magánszemély tagját csak az evaalany társaság által juttatott bevétel alapján nem terheli az osztalék utáni és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. Nevesíti a törvény, hogy az evás vállalkozás tagjának személyes közreműködéséért, mellékszolgáltatásáért adott díj az szja szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
A számvitel hatálya alól kikerülők szja-szabályai
A közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak az áttéréskor az eddigi szabályok szerint meg kell állapítania az osztalékadót kiváltó adó alapját, amelyet csökkenthet az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével. A törvénymódosítás ezzel összefüggésben egyértelművé teszi, hogy az ilyen eszköz magánszemélynek történő ingyenes vagy kedvezményes átadásakor a juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint – a 44 százalékos adót a társaságnak meg kell fizetnie és be kell vallania. Természetesen az így megadózott rész a magánszemély adózott vagyonából történő befektetésnek számít.
Osztalékfizetés
Az evásként is a számviteli törvény hatálya alatt maradó vállalkozások az áttéréskor nem fizetnek osztalékadót kiváltó adót, nekik – ha az adóalanyiság első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttatnak tagi jövedelmet – az osztalékból származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó jövedelemadós szabályokat kell alkalmazniuk. A módosítás utal arra, hogy az osztalékelőleg fizetésénél is a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni, és a taggal szemben kimutatott kötelezettség is a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá. Változatlan azonban, hogy az evaalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha azt a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre veszik igénybe.
Társasági adó
A társasági adó különös rendelkezései az egyéni vállalkozókra vonatkozó szja-s szabályokkal összhangban változnak. Az evatörvény kiegészült azzal, hogy a társaság által igénybe vett kis- és középvállalkozások adókedvezményének szankciója – a kisvállalkozói adóalap-kedvezményhez hasonlóan – az evás időszak alatt is fennáll. Az egyéni vállalkozóknál említettekkel azonos módon pontosodnak az értékcsökkenés, valamint a veszteség elszámolásának szabályai is.
Számviteli kötelezettségek
A számviteli kötelezettségeket érintő szabályok módosításával egyértelművé válik, hogy a beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség csak azokra vonatkozik, akik a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezettek.
Evások jövedelemigazolása
A módosítás pontosabban határozza meg az evaalanyok számára kiállított jövedelemigazolás tatalmát. Az APEH az igazoláson azt a tényt tünteti fel, hogy az adózó az eva alanya volt. Emellett az olyan jövedelmek, amelyek nem képezik az eva alapját, az általános szabályok szerint szerepelnek a jövedelemigazolásban. Ez a módosítás a törvény kihirdetésének napján lépett hatályba.
Nyilvántartási kötelezettség
Az egyszerűsített nyilvántartást vezetők esetében a törvény melléklete az áfatörvény uniós csatlakozással hatályba lépő rendelkezéseihez igazodva a számlát helyettesítő okmány elhagyása miatt módosul. A bizonylatolásra vonatkozó rendelkezések között a módosítás előírja, hogy a pénztárgéppel rendelkező, azt használó adóalany köteles a pénztárgépek használatáról szóló külön jogszabály előírásait betartani.
A becslés szabályaiAz adóhatóság akkor alkalmazhatja a becslési eljárást, ha az adóalanyiság számlaadás elmulasztása miatti mulasztási bírság kiszabása miatt szűnik meg, illetve akkor, ha az adózó eleve jogosulatlanul választotta az evát. Mulasztási bírság kiszabása esetén az APEH az eva alapját és összegét az adóév első napjától a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig becsüli. Az eljárást a határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül kell megindítani. Az, hogy az adózó jogszerűtlenül jelentkezett be az eva hatálya alá, kiderülhet úgy, hogy maga az adózó jelenti ezt be, vagy úgy, hogy az adóhatóság határozatban állapítja meg. Mindkét esetben a kötelezettséget adónemenként kell becsülni, adózói bejelentés esetén a nyilatkozat megtételének napjáig, adóhatósági megállapítás esetén pedig az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjáig. Az ebben az időszakban lévő teljes adómegállapítási időszakra – hónap, negyedév, adóév – az adó alapját és az adó összegét kell megállapítani, míg a nem teljes adómegállapítási időszakra csak az adóalapot lehet becsléssel meghatározni. Ezt az adóalapot az adózónak az adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásában kell figyelembe vennie. Ha az adóhatóság nem teljes adómegállapítási időszakra alkalmazza a becslést, akkor az adóalap megállapítása nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy becslés során előzetesen felszámított áfát nem lehet megállapítani. Új szabályt kell alkalmazni a becslést követően a jogi személyeknek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak. Ha az eva választására vonatkozó bejelentést jogszerűtlenül tették meg, akkor a nyilatkozatuk, illetve ha a jogszerűtlenséget az adóhatóság állapította meg, akkor a határozat napját követő 30 napon belül kötelesek – evabevallás helyett – társaságiadó-bevallást benyújtani. A becslést érintő új rendelkezések a módosított törvény kihirdetésének napján léptek hatályba, tehát az adózóknak már így kell eljárniuk, de az ezt megelőzően indult eljárásokat az adóhatóság még a korábbi szabályok szerint folytatja le. |
Jogharmonizáló
A munkaidő megszervezése
Régóta problematikus a munkaidőre vonatkozó szabályozás az Európai Unióban. Cikkünk az ezzel kapcsolatos legújabb fejleményeket ismerteti.
Az Unió Tanácsa 2003. november 4-én fogadta el a 2003/88/EK irányelvet, amely 2004. augusztus 1-jétől a hasonló című 93/104/EK és az azt módosító 2000/34/EK irányelvek helyébe lép. Az új szabályozás javarészt megegyezik a fenti két irányelv egységes szerkezetbe rendezett előírásaival, ezért újabb jogharmonizációs kötelezettséget nem jelent Magyarország számára.
Az irányelv célja és hatálya egyfelől a napi és heti pihenőidő, valamint az éves szabadság, másfelől pedig a maximális heti munkaidő meghatározása, másfelől bizonyos speciális időpontokban végzett munkákra (éjszakai, váltott műszakban végzett munka, munkarendek) terjed ki.
Az irányelvbe foglalt rendelkezéseket ez év tavaszán már részletesen bemutattuk. Most annak előrejelzése időszerű, hogy milyen irányban várható a rendelkezések módosítása. Korábbi számunkban elemeztük az úgynevezett Simap-esetet, mely – az azóta megszületett Jaeger-esettel együtt – az Európai Bíróságnak olyan ítélete, mely – orvosok esetében, de valamennyi munkavállalóra érvényes elvi éllel – kimondta az ügyelet munkaidőbe való kötelező beszámításának elvét. Ezzel a lényeges szigorítással szinte valamennyi tagállamot érintően olyan helyzetet teremtett, amely a munkáltatói költségek jelentős emeléséhez és a munkarend bemerevítésével munkaerőigényhez vezetett. Erre tekintettel a tagállamok erőteljes lobbitevékenységbe kezdtek a szóban forgó irányelvi rendelkezések módosítása érdekében.
Javaslat az eddigi keretek lazítására
2003. szeptember 29-én az Európai Bizottság tanácskozást szervezett, melyen a tagállamokkal megvitatta a kialakult helyzetet. Szintén szóba került ez a téma a munkaügyi kapcsolatok igazgatóinak november 7-i, dublini ülésén. Az elhangzottak alapján a Bizottság kibocsátott egy közleménytervezetet. Ebben javaslatot tesz a helyzet megoldására, illetve az Unió munkaidős szabályainak megreformálására. A javaslat tartalma három pontban foglalható össze.
Munkaidőkeret kollektív szerződés nélkül
Először is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy éves munkaidőkeret kollektív szerződés nélkül is megállapítható legyen.
Ügyelet munkaidőn kívül
A javaslat második eleme, hogy a tagállamok rendelkezhessenek úgy, hogy az ügyelet nem munkavégzéssel töltött része nem vagy csak részben minősül munkaidőnek. Ez a javaslat összhangban van hazánk és a tagállamok jelenlegi szabályozásával, és voltaképpen kihúzná a jogalapot a Bíróság döntése alól.
Önkéntes többletmunka
A javaslat harmadik eleme az úgynevezett "opt out" intézményére vonatkozik, vagyis a jelenleg hatályos irányelvi szabályozásnak arra a rendelkezésére, mely lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló, a munkavállaló önkéntességét feltételezve, megállapodással felfelé eltérjen a heti 48 órás munkaidő-maximumtól (erre a lehetőségre épít a nemrég megjelent, egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény is, amikor bevezeti az úgynevezett "önkéntes többletmunka" fogalmát). Az ajánlás az "opt out" intézményének eltörlését vagy a munkavállalók számára garanciát jelentő előírásokkal történő szigorítását veti fel.
