Változik a munkavédelmi törvény

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Érdemi egyeztetés zajlik a jogszabályról

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkavédelmi törvény hatálybalépése óta közel tíz év telt el. A tapasztalatok alapján a hatóságok, a tárcák, valamint a szociális partnerek úgy ítélték meg, hogy a rendelkezések pontosításra, illetve módosításra szorulnak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással befejeződő jogharmonizáció ugyancsak szükségessé tesz bizonyos változtatásokat a törvény szövegében.

A jogszabályi változtatás előkészítését hosszú, részletes egyeztetések jellemezték. Kiemelendő, hogy e folyamatban a szociális partnerek lehetőséget kaptak a munkavédelmet érintő társadalmi párbeszéd rendszerének (a hatályos törvény VI. fejezete) áttekintésére, módosító javaslataik megfogalmazására és elfogadtatására. A változások hatálybalépésének időpontja - Magyarország uniós csatlakozásának dátuma - 2004. május 1-je.

Fogalmi pontosítás

A módosítási tervezet ismét meghatározza a munkavédelem fogalmát. Erre azért van szükség, mert a tágabb közvéleményben még nem teljesen ismert és elfogadott, hogy "a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása".

Ezzel szemben a munkabiztonság fogalma - az eltelt idő tapasztalatai szerint - általában ismert, azonban a munkaegészségügy tartalmát törvényi szinten tisztázni kellett. Ezek szerint: "a munkaegészségügy a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában".

A fogalmak pontosabb körülírása a törvényben nem öncélú. Jelentőségét aláhúzza, hogy vannak olyan jogszabályok, amelyek bizonyos tevékenységeket munkabiztonsági vagy munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősítenek. E feladatköröket pedig ugyancsak jogszabályokban meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakemberek láthatnak el, akiknek rendelkezésre állásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia.

Szabvány és technológia

A törvényi korrekció - az egyik fontos követelményként - a szabványok és a jogszabályok viszonyát, valamint a gazdálkodó szervezetek előbbiekkel összefüggő teendőit kívánja rendezni.

Közismert, hogy a szabványok betartása főszabályként nem kötelező. A jogalkotó azonban - az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéshez fűződő érdek prioritása alapján - egyes munkavédelmi szabványokat tárcarendeletekkel (biztonsági szabályzatok) jogszabályként kihirdetett és hatályba léptetett. Ebből következően a jelenleg hatályos és a jövőben életbe lépő biztonsági szabályzatok betartása valamennyi érintett számára kötelező.

Ennek ellenére léteznek munkavédelmi tartalmú, jelenleg nem kötelezően alkalmazandó szabványok is, amelyekkel kapcsolatban a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól eltérő megoldás alkalmazásakor - vitás esetben - a munkáltató köteles annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott eljárás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel.

A rendelkezés hatálybalépésétől a szabványok és az adott technológiai megoldások - jelenleg sokszor vitatható - viszonyának egyértelmű rendezése várható.

A hazai közigazgatás csatlakozással kapcsolatos átalakulása - a megyei munkabiztonsági felügyelőségek mellett - a területi (regionális) felügyeletek felállításával és működtetésével kapcsolatban is számos teendő meghatározását kívánja. A módosítás nyomán erre meglesz a törvényi felhatalmazás.

Hozzáértő szakemberek

Fentebb már érintettük a munkabiztonsági és a munka-egészségügyi szaktevékenység fogalmát: a korrekció egyértelműsíti, hogy a munkavédelmi üzembe helyezés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Hangsúlyozandó, hogy ezt - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról és szolgáltatásokról szóló hatályos jogszabályok szerint - az alapellátást végző szakorvostól meg kell követelni, szükség esetén a hatályos szerződések módosításával is.

A feladatok pontos körülírása, végrehajtásuk ellenőrzése kellő garanciát adhat valamennyi gazdálkodónak ahhoz, hogy a képzett, hozzáértő szakemberek munkája az egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakítását és fenntartását szolgálja.

A módosítási javaslat - a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodóan - egyértelműen szabályozza a különböző munkáltatók alkalmazásában egyidejűleg foglalkoztatott dolgozók tájékoztatásának kötelezettségét. E tevékenység összehangolásáért a felek által a szerződésben kijelölt munkáltató, e kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés történik.

Kockázatok értékelése

A kockázatértékeléssel kapcsolatos rendelkezések további pontosítására ugyancsak sor kerül majd a jogszabály elfogadását követően. Tekintettel arra, hogy egységes, az illetékes hatóságok által kiadott és/vagy jóváhagyott módszertani anyag nem áll rendelkezésre, ezért a törvénymódosítási javaslat olyan dokumentációs követelményeket ír elő, amelyek az ellenőrzés során segítik a kockázatértékelés eljárásának folyamatos követését. Ezek szerint: "A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

- a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végzők azonosító adatai;

- a veszélyek azonosítása;

- a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

- a kockázatot súlyosbító tényezők;

- a kockázatok minőségi, illetőleg menynyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok mérséklése;

- a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

- a tervezett felülvizsgálat időpontja;

- az előző kockázatértékelés időpontja."

A kockázatmegelőzési stratégia kidolgozása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A javaslat új eleme, hogy a munkáltatók számára intézkedési kötelezettséget ír elő az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és tűzvédelmi feladatok elvégzése, valamint az illetékes szervezetekkel való kapcsolatfelvétel érdekében.

Dolgozói kötelezettségek

A hatályos törvény alkalmazása során gondot jelentett a munkavállalók oktatásának megszervezése, valamint a képzés dokumentálása. A tervek szerint az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás lebonyolítását pedig - a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva - írásban kell rögzíteni.

A módosítás ugyanakkor pontosítja és részletezi a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeit is. Ez utóbbiak köre a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapottól a veszélyeztetés tilalmán át az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségig terjed. Ezzel egyidejűleg fokozott munkajogi védelem illeti majd meg mind a bejelentő, mind a szaktevékenységeket végző dolgozókat.

A további rendelkezések a munkavédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszéd rendszerének korszerűsítését tartalmazzák. Az elmúlt időszak tapasztalatai ugyanis bebizonyították, hogy a munkahelyi munkavédelmi társadalmi párbeszéd eszközrendszere nem közismert, illetve a munkavédelmi képviselők (munkavédelmi bizottságok) tevékenysége sem elégítette ki az előzetes várakozásokat.

Paritásos testületek

A csatlakozás előtt a szociális partnerek fontos feladata volt a munkahelyi társadalmi párbeszéd eszközeinek és módszereinek megerősítése, és olyan megoldási javaslat kidolgozása, amely hatékonyabbá teszi a munkahelyi munkavédelmi képviselők és bizottságok tevékenységét.

A munkaadói oldal - az együttműködés javítása érdekében - elfogadta a dolgozói érdekképviseletek azon igényét, hogy minden, ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezetnél kötelezően elő kell írni a munkavédelmi képviselő megválasztását. Ezzel egyidejűleg meg kell erősíteni az ötven főnél kevesebb embert alkalmazó munkaadóknál a munkahelyi munkavédelmi párbeszéd rendszerét - különös tekintettel a folyamatos tájékoztatásra.

A munkahelyi munkavédelmi képviselők és bizottságok munkájának segítésére - a szociális partnerek megegyezése alapján - a munkáltató központjában új, úgynevezett paritásos munkahelyi munkavédelmi testületek hozhatók majd létre. E döntés-előkészítő bizottságokat azonos létszámban alkotják majd a munkáltatói és a munkavállalói képviselők. A munkaadó delegálja a testület tagjait, a munkavédelmi képviselők pedig maguk közül választják őket. Mivel a munkáltató a munkavédelmi kérdésekben döntési jogosultsággal rendelkező képviselőit küldi a testületbe, ezért e hatásköröket is szabályozni kellett.

Az új intézmény lényege abban foglalható össze, hogy létrehozása a munkahelyi munkavédelmi párbeszéd erősítésének új eszköze, s hatáskörei nem érintik a munkavédelmi képviselők már meglévő jogosítványait. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága vállalta, hogy az új intézmény működésével összefüggésben - létrehozásuk és tevékenységük egyszerűsítését segítendő - ajánlást ad ki.

Bírság a mulasztóknak

Végezetül a törvénymódosítás tervezete felsorolja mindazokat a hiányosságokat, mulasztásokat, amelyek esetén az ellenőrző hatóságok bírságot szabnak ki. Néhány kiemelkedő munkavédelmi jogszabálysértés:

- a munkavédelmi üzembe helyezés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat, valamint a kockázatértékelés elmulasztása;

- a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök hiánya, illetőleg működésképtelensége,

- a veszélyes munkahelyeken, veszélyes eszközzel vagy veszélyes technológiával végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya.

Mivel a szociális partnerek e korrekciós elképzeléseket egyhangúlag támogatták az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén, ezzel a jogalkotási tevékenység előkészületei befejeződtek.

A munkavédelemben érintettek azonban tudatában vannak annak a körülménynek is, hogy belső jogalkotásunkban nincs mindenben összhang a munkavédelem és a rokon területek (tűzvédelem, katasztrófavédelem, környezetvédelem) hatályos előírásai között. Ezért tartjuk kiemelkedően fontosnak a Munkavédelem Országos Programjának 2004. évi ütemtervében szereplő, a belső jogalkotás összhangjának megteremtését előíró feladatot, melynek végrehajtásában a szociális partnerek - karöltve az illetékes tárcákkal - a továbbiakban is együtt kívánnak működni.

GYOSZ

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.