Üzlet és etika

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

A tisztesség versenyelőnyt terem

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az üzleti etika normáinak érvényesítése még számos kivetnivalót hagy maga után a magyar gazdaságban. A közelmúltban napvilágra került, neves cégeket is érintő botrányos ügyletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a szakmai szövetségeknek is lépniük kell annak érdekében, hogy a gazdálkodók magatartását és kapcsolatait a tisztesség szabályai irányítsák. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a vállalaton belüli és a vállalatközi viszonyokat szabályozó etikai kódexek megalkotása fontos, de nem elegendő feltétele a változásnak. Ehhez az is kell, hogy a piaci szereplők maguk is tudatosan törekedjenek az üzleti etika írott és íratlan szabályainak betartására.

A befektetők szívesen telepednek le olyan országban, ahol fejlett az üzleti etika - hangsúlyozza Elter István, a közelmúltban létrejött Hivatásetikai Intézet ügyvezető igazgatója. Elmondta: az angol-magyar vállalat tevékenységének célja, hogy a vállalkozások körében éppúgy, mint a közszolgálat intézményeiben világosan meghatározott etikai elveken álló üzletviteli, illetve hivatali gyakorlat alakuljon ki. Az intézet azzal kíván a térségben működő vállalatok, intézmények segítségére lenni, hogy azok mindennapi tevékenységük során bizalmi kapcsolatot tudjanak kialakítani a piac és a társadalom szereplői között. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégek - az uniós csatlakozásra készülve - növeljék nyereségtermelő és versenyképességüket.

Befektetési hajlandóság

A Hivatásetikai Intézet 1500 magyarországi cég körében kíván felmérést készíteni. Arra kíváncsiak, hogy a vállalatok szerint melyek a legfontosabb üzletetikai kérdések. Elter István szerint a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégek vezetői úgy látják, hogy a magyarok tehetségesek, jól képzettek. Ugyanakkor az is jellemző rájuk, hogy ha meg kell oldaniuk egy problémát, azonnal a szabályok kikerülésének módját, a kiskapukat keresik. A rendszerváltozás után a szabadosság is eluralkodott a vállalkozások körében. Intő jel, hogy a közelmúltban közzétett korrupciós listán Magyarország a 40. helyet foglalja el.

Az ügyvezető kiemelte: a befektetők jóval készségesebben fektetik be tőkéjüket azokban az országokban, ahol magas fokú az üzleti etika. Példaként Finnországot említette. Ezen észak-európai országban - a magas adóterhek ellenére - szívesen alapítanak vállalkozásokat a külföldi cégek.

Természetesen nem várható, hogy Magyarország uniós csatlakozásával az üzleti etika egy csapásra megváltozik majd. Ehhez szemléletváltozásra is szükség van, illetve fontos, hogy a vállalkozások megfelelő szakirányú képzést kapjanak. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Hivatásetikai Intézet, mely a cégek számára tanácskozásokat szervez az üzleti etikával összefüggő kérdésekről. E képzési programok iránt nemcsak a multinacionális vállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is érdeklődnek.

Programjaik keretében az üzleti etika alap- és specifikus kérdéseivel is - mint például az átláthatóság, a megvesztegetés, a korrupció - foglalkoznak. Szolgáltatásaik körébe tartozik a vállalatok átvilágítása és üzletviteli minősítése a nemzetközileg elfogadott GoodCorporation Chartermark rendszere szerint. Ezenkívül fórumbeszélgetéseket szerveznek kényes üzletetikai kérdések megvitatására vezető üzletemberek és szakértők részvételével, illetve e tárgykörben gyakorlati megoldásokat kínálnak. Programjukban szerepel továbbá a magas szintű üzletetikai normák ismertetése és népszerűsítése közéleti fórumokon, illetve a médiában. Első szemináriumukon tizennégy cég, illetve közintézmény képviselői vettek részt.

Képzési programok

A lapunk által megkeresett vállalatok válaszaiból kiderül: az üzleti etika intézményesített változata ma még - általában - nem hivatalos követelményrendszere a cégek belső szabályrendszerének. Akad viszont olyan társaság is, ahol a könyv formájában megfogalmazott etikai elvek ismerete a cégkultúra részét képezi. E gazdálkodóknál, ha egy alkalmazott nem tudja teljesíteni a szerződésében előírt teljesítményt, kap még egy lehetőséget a bizonyításra, de ha az etikai kódex előírásait szegi meg, előfordul, hogy elbocsátják.

Amerikában a vállalati kultúrának immár évtizedek óta meghatározó elemei az intézményen belül működő etikai bizottságok, képzési programok és etikai előírásokat tartalmazó kódexek. Szakemberek véleménye szerint a nyugat-európai országoknak kevesebb mint a fele alkalmazza a céghűségre és lojalitásra ösztönző etikai kódexeket. Magyarországon - becslések szerint - a társaságoknak mindössze tíz százalékánál használnak ilyen "bibliát".

Az etikai kódex olyan, mint egy jogszabály, tartalmazza a vállalaton belüli, a beszállítókkal és a vevőkkel szembeni viselkedési normákat, elvárásokat, sőt a mindenkori kormányzattal szemben megkívánt kapcsolatformákat is. Szakemberek úgy vélik, hogy a kódex egyfajta hozzáadott értéket is képvisel, amely növeli a cég versenyképességét. Igaz, hogy a kódexek általában nem térnek ki a törvényi előírásokra, természetüknél fogva azonban sokszor részletesebbek, és szigorúbb megfogalmazásokat tartalmaznak.

Tisztulási folyamat

Versenyképesség és etika címmel a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen készített tanulmány szerint 326 megkérdezett vállalat közül harminchétnek volt írott etikai kódexe, és mindössze tíz esetben működött etikai bizottság. A vizsgálatból kiderült az is, hogy az etikai kódexszel rendelkező magyar cégek a nagy árbevételt teljesítő, 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató budapesti és észak-dunántúli társaságok közül kerülnek ki. Többségük külföldi érdekeltségű vállalat.

Több ágazati szövetség is megalkotta etikai kódexét, a tapasztalatok különbözőek. Dr. Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára elmondta: szövetségüknek tíz éve van etikai kódexe, de az abban foglaltaknak nem igazán tudnak érvényt szerezni. Az évtized alatt mindössze egyetlen ügy került az etikai bizottság elé.

A főtitkár asszony szerint jelenleg még a vadkapitalizmus korát éljük, s a mostani viszonyok - amikor sok vállalkozás a létéért küzd - nem alkalmas az etikai számonkérésre. A cégek többsége manapság még úgy érzi, hogy ami nem ütközik a jogszabályokba, az nem kérhető számon. Példaként megemlítette, hogy amennyiben üzleti etikai vétségért elmarasztalnának egy vállalkozást, s e tényt publikálnák a szövetség lapjában, vélhető, hogy sajtóperekkel kellene szembenézniük. Dr. Peller Katalin kiemelte: mindenekelőtt egy tisztulási folyamatnak kell végbemennie a piacon, s azt követően lehet érvényt szerezni az etikai normáknak.

Szakmai kódex

A szállítmányozás, a fuvarozás, a személyszállítás, illetve az e területeken működő hat meghatározó érdekvédelmi szervezet a közelmúltban fogadta el a szakma új etikai kódexét. Ennek célja, hogy a szándéknyilatkozatot aláírt szövetségek, egyesületek, klubok - a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Speditőr Club Egyesület, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT), a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz), a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Szállítmányozó Kis- és Középvállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége - utat mutassanak tagjaiknak. Mégpedig a tisztességes versenyzés, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek tekintetében.

A létrehozók úgy vélik: a gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekedetét lehetetlen csupán jogi, közgazdasági vagy hatalmi eszközökkel szabályozni. Az üzleti élet formálódásában nagy szerepe van a résztvevők magatartásának, a kialakult szokásoknak, az általánosan elfogadott és kialakult magatartási mintáknak.

A kódex általános résszel kezdődik, amelyben az egyes magatartási szituációkat értelmezik, s az elvárásokat fogalmazzák meg. Olyan elemeket is beemeltek a kódexbe, amelyek eddig egyik egyesület szabályaiban sem szerepeltek. Igyekeztek az aktuális követelményeknek is megfelelni, ennek szellemében fogalmaztak meg olyan passzusokat, mint például az uniós normákkal, illetve az adózási fegyelemmel, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos kritériumok.

Ugyanakkor készült egy külön fejezet is, amelyben az egyes részszakmák speciális helyzetét, eltéréseit taglalják. A harmadik fő fejezet eljárási szabályokat tartalmaz, amelybe garanciákat építettek be. Ennek célja, hogy a vitás felek érdekei ne sérülhessenek, illetve az eljáró etikai bizottságokat is szigorú szabályok kössék munkájuk során.

Védelem a dolgozóknak

Az MKFE elnöksége egyébként már a kilencvenes évek elején elhatározta az etikai bizottság létrehozását. Akkoriban a vállalkozások tőkehiánnyal küszködtek, s az üzleti fegyelem hiánya miatt kialakult az úgynevezett körbetartozás. Sok vállalkozás került csődbe, illetve jutott a felszámolás sorsára. Manapság kedvezőbb helyzetben van a szakma; a magas műszaki követelmények a vállalkozókra, a korszerű gépkocsit használókra is kedvezően hatnak.

Dr. Mérő Károly, az etikai bizottság elnöke lapunknak kifejtette: elképzeléseik szerint egységes etikai normákat támasztanak a tagsággal szemben. Fontos, hogy az elkövetett vétségek, illetve az elmarasztalások széles nyilvánosságot kapjanak. Ugyanakkor az etikai bizottság igyekszik közvetítői szerepet is játszani, ennek eredményképpen előfordult olyan eset is, amikor tartozások rendezését is sikerült elérniük. A munkavállalók érdekeit szintén védeni kívánják. Adódtak ugyanis olyan esetek is - főleg az állástalanságtól sújtott területeken -, hogy fuvarozó vállalkozók egy-egy munka elvégzésére alkalmaztak sofőröket, akiket azonban, miután teljesítették a megbízást, nem fizettek ki.

Fontos cél a feketemunka elleni küzdelem is. Az elnök hangsúlyozta, hogy az etikai bizottság elmarasztalásának súlya van, s végső esetben az is előfordulhat, hogy a vétkes vállalkozót kizárják az egyesületből, ami számára komoly hátránnyal járhat, hiszen a tagságból eredő előnyöket, kedvezményeket nem tudja igénybe venni.

Természetesen nem kell azt hinni, hogy csak a kelet-európai térségben követnek el a vállalkozók etikai vétséget, hiszen hasonló problémák a nálunk fejlettebb gazdasággal bíró országokban is előfordulnak. A kódex megalkotásánál egyébként az osztrák, a német és a norvég mintákat is tanulmányozták, s az ottani tapasztalatokat is igyekeztek felhasználni.

A vevő is "büntethet"

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a szakmai szövetségeknek is lépniük kell annak érdekében, hogy az üzleti életben az etikai normák is érvényesüljenek, polgárjogot nyerjenek. Feltehetően ez hoszszú folyamat lesz, ám a szövetségeknek mihamarább át kell gondolniuk teendőiket.

Dr. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: véleményük szerint a szövetségnek nincs szüksége etikai kódexre. Az érdekkörükbe tartozó vállalkozók munkáját elsősorban a piac minősíti, s amennyiben a vevők nem elégedettek szolgáltatásaikkal, akkor nem térnek oda vissza. A piacon ma már erős a verseny, így a fogyasztók választhatnak, hogy melyik üzletben vásároljanak. Ezzel szemben az etikai kódexnek nincs szankcionáló ereje, az csak önkéntes követésre jogosít.

Az üzleti etika alappillérei

A Financial Timesban megjelent elemzés szerint, ha egy vállalaton belül az etikai kultúra nem átgondolt, akkor ez alakoskodáshoz vezethet. Az üzleti etika több alappilléren nyugszik.

Integritás: Ha ez nem megfelelő, a vezető könnyen elvesztheti a bizalmat. Ha megfelelő, az megakadályozza a hibás, félrevezető állítások elterjedését, világossá téve az üzletpolitikai célokat és módszereket.

Termelékenység: Biztosítja a hatékony környezet kialakításának feltételeit. Fejleszti a magas fokú kommunikációs, vezetői és menedzselési képességeket. Elősegíti a folyamatos önképzést.

Felelősség: Biztosítja a követelmények, felsőbb utasítások betartását. Tudatosodik a közösség iránti felelősség, az ígéret teljesítésének szükségessége.

Tiszteletadás: Megtanít a személyiség, a szabadság, az emberi jogok tiszteletére. A jogokból és kötelességekből adódó konfliktusokat őszintén, türelemmel, kényszerítő eszközök nélkül oldja meg. A megbízhatóságot és érzékenységet fejleszti.

A menedzsereknek nem csupán a szabályok betartásán kell őrködniük. Korrekt játékszabályokat kell lefektetniük, be kell tartaniuk az ígéreteket, tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, s növelniük kell a termelékenységet.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.