×

Jogi segítségnyújtás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénynek a munkajogi problémák megoldásában is jelentős szerepe lehet.

Az új jogszabály célja, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során. A jogi segítségnyújtás keretében támogatás adható peren kívüli problémák megoldásához és a polgári, illetve büntetőperes eljárásban.

Peren kívüli támogatások

A jogi segítő a fél számára jogi szolgáltatást nyújthat, ennek keretében tanácsot adhat vagy beadványt, illetve egyéb iratot készíthet.

Díj- és költségmentesség

A jogi segítő e tevékenységre vonatkozó munkadíját jogszabály, a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A jogi szolgáltatás díját (munkadíj és költségek) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, e szolgáltatás igénybevétele nem jár költségekkel.

A fentiekre a fél akkor jogosult, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs.

Rászorultság

A vagyonnal kapcsolatban a törvény megállapítja, hogy nem lehet a rászorultságot megállapítani a jogi szolgáltatás díj- és költségmentességére vonatkozóan, amennyiben a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.) a szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. Ugyanakkor a jogosultság elbírálásánál nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.

A törvény példálózó felsorolása definiálja, mit nem lehet beszámítani a fél vagyonából rászorultságra való jogosultság megállapításakor. Ezen vagyontárgyak közé tartoznak a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyak, a fél olyan ingatlana, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja, a mozgáskorlátozott személy gépjárműve, és az a gépjármű, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, továbbá azok a vagyontárgyak, melyek a nyugdíjminimumnál, illetve a minimálbérnél nem magasabb mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.

Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki rendszeres szociális segélyben vagy közgyógyellátásban részesül, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát állapították meg, illetve az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy. E körbe tartozik továbbá a menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy, aki a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.

A jogi segítő díjának állami előlegezése

A jogi szolgáltatás költségeinek az állam által történő viselése melletti másik lehetőség, hogy az állam a díjat megelőlegezi. Az előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn belül kell az állam részére visszatéríteni. Minderre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részteljesítés is engedélyezhető. A jogosultság feltétele, hogy a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás alapján járó munkabér mindenkori legkisebb összegét (2004-től 53 000 forint), és vagyonnal a fél – a fentebb írtak figyelembevételével – nem rendelkezik.

Jogosultság rászorultság nélkül

A rászorultságon túlmenően a támogatásban történő részesülés további, az állampolgári jog területét érintő kritériumokat állapít meg a törvény. Támogatásban részesülhet például a magyar állampolgár, az Európai Unió (EU) tagállamának állampolgára. Jogosultságot szerezhet a támogatásra a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy menekültügyi eljárásban részt vevő külföldi személy, illetve az EU-n kívüli államnak az Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára is.

A támogatás területei

A támogatás – többek között – a mindennapi megélhetést közvetlenül érintő kérdésekben, így a munkajoggal összefüggő problémákban biztosítható, melynek keretében a fél megkapja a megfelelő jogi tájékoztatást. Támogatás nyújtható továbbá abban az esetben is, ha a fél olyan jogvitában érintett, mellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor, és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra, vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség. Támogatás nyújtható a jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben való részvételhez, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges jogi tanácsadáshoz. A peren kívüli támogatások egy másik formája az a jogi segítségnyújtás, melynek keretében a fél tanácsot kap, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése érdekében mely beadvány készítésére van szükség.

A törvény bizonyos szolgáltatások esetében kizárja a támogatás lehetőségét. Így például kizárt a segítségnyújtás a szerződés készítéséhez, kivéve ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak a rászorultság ismertetett feltételei. Egyes kérdésekben a törvény kizárja a jogi tanácsadás támogatását, így például a pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételeivel vagy magánszemély vállalkozási jellegű tevékenységével kapcsolatban.

Kizárt a támogatás, ha azt az ügyben a fél korábban már megkapta, vagy az ügyben eljáró közigazgatási szerv a fél beadványának elkészítésében már korábban segítséget nyújtott. Ezen túlmenően például nem adható segítség akkor sem, ha valamely, korábban nyújtott támogatást valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak – a megvonás időpontjától számított két évig.

Támogatások polgári eljárásokban

A jogi segítségnyújtás keretében támogatás adható a különböző perbeli pozíciókban lévő feleknek, így a felperesnek, az alperesnek, a beavatkozónak (perbehívónak), a kérelmezőnek és a kérelmezettnek. A támogatás adható teljes vagy részleges költségmentességgel, ilyen tartalmú költségfeljegyzési joggal, valamint pártfogó ügyvédi képviselettel. A támogatás igénybevételének személyi feltételeire a peren kívüli támogatásoknál írtakat kell általában mértékadónak tekinteni. A fél jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül jogosult költségfeljegyzési jogra (tárgyi költségfeljegyzési jog) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (munkaügyi per) esetén. Nem tartoznak e körbe ugyanakkor azok a munkaügyi perek, melyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A munkavállalói érdek-képviseleti szervezet vagyoni helyzetétől függetlenül költségfeljegyzési jogra rászorultnak tekintendő az általa közérdekből, külön jogszabályi felhatalmazás alapján indított perben.

A polgári eljárásokban, így a munkaügyi perben is kizárt a támogatás például, ha a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik.

A támogatások igénybevétele, folyósítása és visszatérítése

A támogatások engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának a fél lakóhelye szerint illetékes megyei hivatala bírálja el. A félnek egy, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a támogatás engedélyezését kezdeményeznie. A kérelem elbírálásának határideje – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történő benyújtásakor azonnali, az írásban benyújtott kérelem esetén pedig tizenöt nap. Az elutasító határozatot indokolással kell ellátni.

A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségéről a megyei hivatal a hozzá forduló ügyfeleket illeték- és díjmentesen tájékoztatja. A támogatási kérelmet elutasító határozat ellen a hierarchiában a megyei hivatalok felett álló országos hivatalhoz lehet fordulni. Mindez irányadó arra az esetre is, ha a már korábban biztosított támogatás megvonásra kerül. A hivatali, jogerőre emelkedett határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, amely a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja, és ennek során méltányosságot is gyakorolhat.

Az igénybevétel határideje

A peren kívüli támogatásokra vonatkozó különös szabály, hogy a fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban foglalt, egytől három hónapig terjedő határidőn belül kezdheti meg. Amennyiben a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás biztosítása érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat. Polgári eljárásokban, így a munkaügyi perekben nyújtott támogatás esetén az engedélyezést a fél a tárgyalás berekesztéséig kérheti.

Ki lehet jogi segítŐ?

Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki az országos hivatal által vezetett névjegyzékben szerepel. E névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat a világhálón is közzéteszik. A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő legfontosabb adatait (pl. a név és cím mellett a közreműködői kötelezettség terjedelmét, azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a jogi segítő ténylegesen szolgáltatást nyújtott). A névjegyzékbe történő felvétel feltétele az országos hivatallal történő szolgáltatási szerződés megkötése. Jogi segítői feladatokra e szerződést megkötheti a jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat vagy jogi oktatást végző egyetem. Szerződést köthet továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász, valamint közjegyző is. Jogi segítői szervezet akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, melynek alapján az ügyvéd – legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt – a nevében és megbízásából a szolgáltatást nyújtja. Az említett szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy – a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül – a hozzá a törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt. A szolgáltatás lehet peren kívüli, illetve jelentheti a pártfogó ügyvédként történő eljárást.

A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott szolgáltatások díját megfizeti. A szerződés tartama hároméves, módosítására akkor van lehetőség, ha a jogi segítő névjegyzékben szereplő adataiban változás következik be, vagy ha a segítő szakterületét kívánja módosítani, illetve a havonta ellátni vállalt ügyek számát emelni kívánja.

A jogi segítő közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy pedig az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki. Általános szabály, hogy a jogi segítő – a törvényi feltételek teljesülése esetén – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és területen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani.

Az országos hivatal a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt.

A szolgáltatási szerződésre a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak azzal, hogy a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye. A szerződést az országos hivatal felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek, vagy megállapítja, hogy már a felvételkor sem álltak fenn. A hivatal felmondhatja a szerződést, ha a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították, vagy a segítő a szolgáltatást három alkalommal alaptalanul megtagadta. A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, illetve a névjegyzékbe felvett ügyvéd vagy közjegyző igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb tevékenységének végzését lehetetlenné teszi

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem