×

Érdekegyeztetés a munka világában

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
A munkaadók és a munkavállalók, illetve a kormányzat képviselői alapvetően pozitív tapasztalatokat szereztek a hazai érdekegyeztetés terén az elmúlt bő egy évben. A tavaly nyáron újjáalakult Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindhárom oldalán egyetértés mutatkozik abban, hogy a szociális párbeszéd legátfogóbb fórumán érdemi munka zajlik. A munkaadók azonban nagyobb beleszólási jogot szeretnének az őket érintő ügyekbe. A munkavállalók pedig – amellett hogy néhány meg nem valósított ígéretet kérnek számon a kormánytól – túlságosan lassúnak tartják az ágazati párbeszéd megteremtésének folyamatát.

A tárgyalások minden szintjét fejleszteni kell

A megállapodás igényével tárgyalnak a felek

A kormány már az első ülésén kezdeményezte a szociális párbeszéd intézményrendszerének újjászervezését, és kinyilvánította, hogy a lehető legszélesebben értelmezi az érdekegyeztetést. A megalakuló Országos Érdekegyeztető Tanács nemcsak a szűken vett munka világánál szélesebb illetékességi kört kapott, hanem a kormány azt is leszögezte, hogy a megállapodás igényével akar tárgyalni a szociális partnerekkel. Az OÉT-ben az elmúlt bő egy évben így valóban érdemi párbeszéd zajlott – mondja Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.

A kormányzat a hazai érdekegyeztetés minden szintjét fejleszteni akarja. Az országos szintű párbeszéd terén például további lépést jelent majd, hogy a kormány – az európai uniós gyakorlatnak megfelelően – a közeljövőben kezdeményezni fogja a Gazdasági és Szociális Tanács megalakítását, amelynek az lesz a feladata, hogy olyan átfogó stratégiai kérdésekkel foglalkozzon, mint például az egészségügy reformja. Ezek a kérdések azonban az OÉT-nél szélesebb párbeszédfórumot igényelnek, éppen ezért a munkáltatók és a munkavállalók mellett harmadik szereplőként bevonják a civil szféra képviselőit, a kormány csupán moderátori szerepet tölt majd be.

A középszintű érdekegyeztetés eddig hiányzott Magyarországon. Bár korábban a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei részt vehettek a területi, regionális fejlesztési tanácsok munkájában, az előző kormány idején megszűnt e lehetőségük. A kormány a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslatban az idén visszaadja ezt a jogosítványt a szociális partnereknek. Ugyancsak hiányzott hazánkban az érdekegyezetés ágazati szintje, s emiatt számos uniós kritika érte az országot. Éppen ezért a kormány első dolga volt, hogy döntsön az ágazati párbeszéd intézményrendszerének megteremtéséről. E téren tavaly óta komoly előrelépések történtek, hiszen az EU PHARE-programja keretében azóta több mint két tucat ágazati párbeszédbizottság megalakítására került sor.

Az államtitkár szerint az ágazati párbeszéd kialakuló intézményrendszere arra is alkalmas lesz, hogy a jelenleg túlságosan leterhelt OÉT-től feladatokat vegyen át. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény például tipikusan olyan téma, amelyet jelenleg még az OÉT tárgyalt, de igazából ágazati szinten születhetne meg a megfelelő megoldás. A kétoldalú ágazati párbeszéd révén teljesülhetne a szakszervezeteknek az a régi kívánsága is, hogy ne egyetlen összegű minimálbér legyen, hanem ágazatonkénti bértarifarendszer. Emellett a kollektív szerződésekkel való, jelenleg 40 százalékos lefedettség növelésében is fontos szerepet játszhatnak az ágazati bizottságok.

Miközben napirenden van az ágazati párbeszéd intézményrendszerének jogi kodifikálása, az országos érdekegyeztetés terén is megoldásra vár ez a feladat, hiszen az OÉT-nek még nincsen alapszabálya. A kormányzat már letett ugyan egy javaslatot a szociális partnerek elé, de még nem foglalkoztak vele érdemben. Csizmár Gábor szerint kevesebb lenne a félreértés és a rivalizálás az oldalak között, ha megállapodás születne ebben a kérdésben. Az előterjesztés részeként a kormány arra is javaslatot tett, hogy a reprezentativitás több mint egy évtizede vitatott kérdése megoldódjon, hiszen a kormány érdeke az, hogy olyan szervezetekkel kössön megállapodásokat, amelyek elég erősek ahhoz, hogy be is tudják tartani azokat.

A döntési jogkör bővítésére lenne szükség

Az Országos Érdekegyeztető Tanács újjáalakulásával a makroszintű érdekegyeztetés visszatért a rendszerváltás hevületében kialakult hagyományhoz, s sikerült elérni, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői ne csak a szűken a munka világát érintő kérdésekben kapjanak ismét szót, hanem az adók és járulékok, valamint a költségvetés ügyében is konzultálhassanak – hangsúlyozza Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.

A szociális partnerek azonban joggal várják el, hogy ha már egyszer az érdekegyeztetés a saját érdekeiken való felülemelkedést kívánja meg, ne csak meghallgassák a véleményüket, de a döntéshozatalban is kapjanak érdemi szerepet – mondja Horváth Gábor. Az OÉT döntési jogköre ugyanis nagyon szűk, hiszen kizárólag a munka világának legalapvetőbb kérdéseire (országos bérajánlás, minimálbér, Munka Törvénykönyve) terjed ki. Azokon a területeken pedig, ahol a szociális partnerekkel csupán konzultálnia kell a kormánynak, az egyeztetés után megszülető döntésben gyakran csupán nagyon szerény mértékben jutnak érvényre a munkaadók és a munkavállalók kívánságai. A munkaadók azonban több beleszólási jogot szeretnének az őket érintő ügyekbe, így például a foglalkoztatáspolitika területén. Bár ennek egyik fontos szegmensében, a Munkaerő-piaci Alap felhasználását illetően a munkaadóknak elfogadható szerepük van, a foglalkoztatáspolitikára azonban ennél sokkal meghatározóbb befolyással vannak például az adók és a járulékok, valamint a munkaügyi ellenőrzés. A foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatban pedig a szociális partnereknek csupán konzultációs joguk van.

Amikor ez az igény felmerül, a kormány mindig azzal vádolja a szociális partnereket, hogy a parlament rovására szeretnék kiterjeszteni a hatáskörüket. Horváth Gábor szerint a munkaadók a kormány hatáskörébe tartozó ügyek egy részébe szeretnének nagyobb beleszólást. Többször tettek kísérletet arra, hogy ha már ilyen kategorikusan definiált döntési és konzultációs jogkörök vannak, akkor keressenek egy, a kettő közé beékelhető mechanizmust. Ez lenne a konzultáció a megállapodás igényével. A főtitkár szerint erre jó példa az, ahogy az idei bértárgyalások kapcsán az adók kérdésében megállapodtak a felek. Emellett a szociális partnerek arra is alkalmasak lennének, hogy a végrehajtásban, vagy annak ellenőrzésében is szerepet vállaljanak, hiszen országos hálózattal működő szervezetekről van szó.

Gyorsítani kell az ágazati párbeszéd megteremtését

Több mint egy évvel ezelőtt nemcsak egyszerűen újjáalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), de lényeges jogosítványok is visszakerültek a hatáskörébe. A szociális partnerek újra konzultálhatnak az adókról és a járulékokról, valamint a költségvetésről, ami a bérmegállapodások szempontjából elengedhetetlen – vélekedik Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. S ami a formai követelményeknél is fontosabb, az érdekegyeztetés újra tartalmat is kapott.

A képet azonban néhány negatívum is árnyalja. A szakszervezetek nehezményezik, hogy 2003 nyarán a kormány egy időre háttérbe szorította az érdekegyeztetést, amikor is az adótörvényekről és a költségvetésről folytatott másfél hónapos egyeztetésbe nem vonták be a szociális partnereket. Így a kormány már meglehetősen beszorított javaslatokkal kezdte meg a konzultációt az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalával. De nem egyeztetett a kormány az érintett szakszervezetekkel a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentésről sem. Ezek a zavarok már csak azért is nagyon károsak, mert az országos érdekegyeztetés minden problémája erőteljesen kisugárzik a közép- és a helyi szintű szociális párbeszédre.

A tavaly november végén kötött bérmegállapodás során ráadásul több olyan kérdés megoldását is megígérte a kormány, amely azóta is húzódik. Még mindig nem született megállapodás a társadalombiztosítási alapok társadalmi felügyeletéről, s nem került sor a munkaügyi ellenőrzés rendszerének tervezett átalakítására sem. Késik a Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata is. A tavalyi megállapodás bevezető szövegében ugyanakkor az is szerepelt, hogy a hazai bérek uniós szintre emelése érdekében bérfelzárkóztatási program készül, ez azonban azáltal, hogy az elmúlt félévben a versenyképesség legfőbb gátjának a béreket tették meg, egyelőre lekerült a napirendről.

Bár már másfél éve megszületett az elhatározás, hogy az érdekegyeztetés egyelőre nagyon gyenge középszintjét meg kell erősíteni, a munka lassan halad. Igaz, hogy az Európai Unió PHARE-programjának támogatásával már számos ágazati párbeszédbizottság megalakult, a munkavállalói érdekképviseletek szerint azonban a folyamatot fel kellene gyorsítani.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem