Minden munka megterhelést jelent, de az ember nem magát a terhelést érzi, hanem annak fiziológiai hatását – szögezi le dr. Plette Richárd, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet osztályvezetője. Egy példával élve: amikor az irodai dolgozó a számítógépen tevékenykedik, a kedvezőtlen körülmények, a kimerítő munka következtében egy idő után ideges, türelmetlen lesz, fájni kezd a szeme. Ezek olyan fiziológiai hatások, amelyek a terhelés következtében keletkeznek.
Mérséklődő kockázatok
Az Európai Unió munkavédelmi tárgyú irányelveinek honosítása már megtörtént Magyarországon – mondja dr. Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető szakértője. Az irodai munkahelyekkel kapcsolatos munkavállalói kockázatok kétirányúak: mérhetőek és nem mérhetőek. Előbbiek elsősorban a képernyős munkahelyeken léteznek.
Az EU képernyős álláshelyekkel kapcsolatos munkabiztonsági előírásainak honosítását az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet részletesen tartalmazza. A rendelet egyeztetése során a munkáltatói oldal azt hangsúlyozta, hogy az irányelv az 1990-es évek elején készült, amikor a számítástechnikai eszközök technológiai fejlettsége lényegesen alacsonyabb volt, mint napjainkban. Ebből következik, hogy a jelenleg általánosan használt hardverek és szoftverek fejlettségéből adódóan – az MGYOSZ álláspontja szerint – már nincsenek olyan kockázatok, amelyek ellen a képernyő előtt foglalkoztatott munkavállalót védeni kellene.
További probléma a képernyős munkavégzés esetében, hogy az e tevékenységet végző dolgozók jelentős része saját informatikai eszközökkel is rendelkezik, amelyek minőségére és használatának időtartamára a munkáltatónak nincsen befolyása. Ezzel egyidejűleg – figyelemmel a munkavállalók látásromlásának veszélyére – a tapasztalatok szerint egyre több cég fordít kiemelt figyelmet a képernyő előtt munkát végző dolgozók látásminőségének rendszeres ellenőrzésére, és anyagilag is támogatja a beosztottakat, hogy megfelelő szemüveget viseljenek.
Képernyős álláshelyek
A nemzetközi irányelvek és a képernyős munkákkal kapcsolatos egészségügyi miniszteri rendelet szerint akkor minősül a munkahely "képernyősnek", ha a kezelő a munkaidejének több mint 50 százalékában használja a monitort. Dr. Béleczki Lajos, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ főtanácsosa a számítógépek használatával kapcsolatban leszögezi: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről az 1999-ben megjelent egészségügyi miniszteri rendelet előírásai szólnak. A munkáltatók által biztosítandó szemüvegről a módosító rendelet intézkedett, amely 2003. január elsején lépett hatályba.
A számítógép, illetve a monitor használata három szervrendszer károsodását is okozhatja. Érintheti a látórendszert, aminek következtében szemfájdalom, könnyezés, kettős látás léphet fel. Ezek a panaszok megfelelő pihenés után megszűnnek. A központi idegrendszer igénybevétele – monotónia, telítődés – viszont pszichés tüneteket okoz. A mozgásszervek közül pedig elsősorban az izomzat érintett, hiszen a képernyő figyelésével nyaki izomfájdalom keletkezhet, illetve az ülőmunka során deréktáji panaszok léphetnek fel.
A tünetek megelőzéséhez elsősorban a jogszabályban leírt minimális követelményeket kell betartani. Ezek a számítógépekre, a kiegészítőikre, valamint a környezetre egyaránt vonatkoznak. Fontos szempont a monitor elhelyezése, illetve a tükröződés, a fényvisszaverődés elkerülése. A monitort az ablak síkjára merőlegesen tanácsos elhelyezni. Kimondottan helytelen, ha a számítógépet az ablak felé vagy az ablaknak háttal telepítik.
Jogosultság a szemüvegre
A szemüvegre vonatkozó előírásokat a módosító rendelet részletezi. A munkáltató által biztosított szemüvegre az a munkavállaló jogosult, aki a képernyőt nem látja élesen szemüveg nélkül, vagy a mindennapi életben használt szemüvege nem elegendő.
A munkaközi szünetekre vonatkozó jelenlegi előírás: óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetet kell tartani. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az irodákban általában betartják az előírásokat, az ellenőrzéseket az ÁNTSZ végzi. A legtöbb gondot a monitor elhelyezése okozza, hiszen az irodák többsége nem számítógépes munkahelynek készült.
A munkaterület kialakításakor figyelembe kell venni a dolgozók térszükségletét is. Az egyén számára szűk tér jelentősen akadályozza a munkavégzést. Egy dolgozó számára – a szükséges munkaeszközöktől és berendezésektől függően – 6-10 négyzetmétert kell számítani. Külön helyiségeket kell biztosítani a kutató- és magas szintű műszaki munkát végző dolgozók számára. Legfeljebb két személyt szabad elhelyezni egy 3,5x4 méteres, s maximum egy személyt egy 3,5x3,5 méteres helyiségben.
Külön érdemes említést tenni a munkazónákról. Térben akkor jó a kapcsolók, billentyűk elhelyezése, ha egy képzeletbeli gömb belső területén helyezik el őket. A szűk mozgástér stresszhatásnak teszi ki a dolgozót.
Egészség és biztonság
Az egészséges és a biztonságos munkához való jogot a munkavédelmi törvény mondja ki, de kormányrendelet, miniszteri rendelet és szabványok is szabályozzák e kérdéseket. Az előírásokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzi. Vannak vállalatok, ahol a hatékonyabb munkavégzés céljából eleve törekednek a nyugodt körülmények kialakítására, néhol azonban kevesebb figyelmet fordítanak erre. A cégek ugyanis ezen is spórolnak, s éppen csak annyi szabályt tartanak be, amennyit feltétlenül szükséges. Esetleg még a minimumot sem teljesítik. Ekkor azonban számolniuk kell az ellenőrzés következményeivel.
Dr. Plette Richárd úgy véli: mint minden munkavégzés során, az irodákban is meghatározó szerepet játszik a fizikai munkakörnyezet: a berendezések konstrukciója, állapota, a bútorok elrendezése, a világítás, a zaj, a por, a klímatényezők vagy a zsúfoltság. Az ezekből eredő terhelő tényezők egyebek mellett a megengedettnél nagyobb zaj; a rossz – gyenge vagy káprázást okozó – megvilágítás; a nem megfelelő klíma; a szennyezett levegő; a kifogásolható állapotú gépek, eszközök; a zsúfoltság; az ergonómiailag hibásan kialakított berendezések, irodai bútorok. A munkakörnyezet befolyásolja az érzékszervek működését, a dolgozó közérzetét, végső soron azt, hogy milyen hatékonysággal dolgoznak. Az elégedetlenség fizikai és pszichés fáradtságérzetet okoz, és a munkahelytől való megszabadulás vágyát kelti. Emellett bizonyos tényezők – zaj, vibráció, légszennyezettség – az egészséget is károsan befolyásolják.
Kombinált világítás
A megvilágítás kérdése hangsúlyosan szerepel az irodai munkahelyek kialakításakor. A fénynek – a jó látás lehetőségének megteremtésén túl – az egész szervezetet érintő hatásai vannak, hiszen befolyásolja a hangulatot, a bioritmust, a vegetatív-hormonális rendszert, az aktivitást. A jó megvilágítás alapkövetelménye, hogy a fény kellő erősségű legyen, azaz az adott feladatnak megfelelően tudjuk érzékelni a részleteket. Fontos továbbá, hogy az iroda egyenlően legyen megvilágítva, mert ellenkező esetben hamar elfárad a szem. A fényviszonyok kialakításakor a kombinált megoldás a jó, vagyis az általános és a helyi világítás együttes alkalmazása a legmegfelelőbb.
A fénycsövet kerülni kell. Érdemes viszont törekedni a jó színhatás elérésére. A színelmélet modern tudomány, s alapja az a felismerés, hogy a környezet színei befolyásolják a munkateljesítményt. A meleg színek – a vöröstől a sárgáig – izgató hatásúak, tehát elsősorban az unalmasabb munkák színhelyén érdemes a "bevetésük". A hideg színek viszont – a kéktől a zöldig – az izgalmas, változatos tevékenységet igénylő munkahelyeken ajánlatosak, mivel ezek nyugtatnak.
Új irodaházak építésekor, vagy a régiek felújítása során már nagy figyelmet fordítanak a világításra. Jó példa erre a Matáv székháza, amelyet néhány évvel ezelőtt újítottak fel. A nagyteres irodákban nem fentről lefelé világítanak, hanem a mennyezetet éri a fény, ami onnan verődik vissza a tárgyakra. Ez sokkal kellemesebb hatást vált ki, mivel egyenletes, szórt fény éri az alkalmazottakat. A régi épületek viszont sok helyen neonnal vannak felszerelve – ami kellemetlen –, illetve másutt gyenge a megvilágítás.
Kényelem és célszerűség
A nem megfelelő klímaviszonyok elsősorban a vérkeringési és az anyagcsere-rendszert terhelik meg.
Az idei nyáron tapasztalt szokatlan kánikula miatt a munkaügyi szaktárca azt tervezi, hogy a jövő évtől mérsékli a melegben dolgozók terheit. A minisztérium elsősorban a munkavégzés biztonságát szeretné javítani, ezért a pihenőket – a dél-európai országoktól eltérően – nem a napszakhoz, hanem a hőmérséklethez kötné. Az elsődleges cél nem a szieszta bevezetése, noha elképzelhető: bizonyos hőmérséklet felett erre is lehetőséget kapnak majd a dolgozók. Igaz, a meleg miatti pihenőt utólag le kell majd dolgoznia mindenkinek.
A munkahelyi ergonómia hasonlóan fontos tényező a munkatársak egészségét és közérzetét illetően. A munkaasztal kialakításakor mindenekelőtt ügyelni kell az asztal helyes méretére, főleg a magasságára – a szabvány 72 centimétert ír elő –, illetve mélységére és hoszszára. Az íróasztalt tanácsos az ablaknál elhelyezni, hiszen ott van a legtöbb természetes fény. Szempont az asztal célszerűsége, vagyis az, hogy legyen elég hely az iratoknak. Ugyanakkor azonban az alkalmazottnak is kényelmesen el kell férnie.
A székek esetében szintén pontos szabványok jelölik ki az ideális tulajdonságokat. Ezek szerint a munkaszék legyen párnázott és stabil, továbbá tegye lehetővé a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága és támlája legyen könnyen állítható, utóbbi pedig dönthető is. Jó, ha a szék görgőkön gurul, így szabadabb a mozgása. A dolgozónak úgy tanácsos ülnie az íróasztal előtt a széken, hogy alkarja és felkarja derékszöget zárjon be.
A nagy terem előnyei
A munkahelyi irodák kialakításakor napjainkban fontos kérdés, hogy a hagyományos, skatulyaszerűen elválasztott szobákat, vagy a tágas, úgynevezett nagyteres irodákat részesítsék-e előnyben? Magyarországon az utóbbi esztendőkben hoztak létre mind több nagyteres irodát főleg azoknál a vállalatoknál, ahol új irodaházakat építettek, illetve felújították a régieket.
Az elkülönített szobák népszerűsége azonban nem csökkent; jó néhányan vélik úgy, hogy csak ilyen helyen tudnak eredményesen dolgozni. Ráadásul ez a forma a magyar hagyományoknak is jobban megfelel. A kisszobás elrendezés híveinek fő érve: az elkülönített szobákban nyugodtan, elmélyülten lehet dolgozni, nem zavarják egymást a munkatársak.
Annak ellenére, hogy kezdetben sokan bírálták a tágas, nagy irodák újszerű beosztását, bebizonyosodott: a körültekintően megtervezett tágas iroda nemcsak a dinamikus vállalatok működését könnyíti meg, hanem a műszaki dolgozók számára is kedvező légkört termet.
A közös légterű irodákban ugyanakkor probléma, hogy sokan nem tudnak tömegben eredményesen dolgozni. Általában a neurotikus alkatúak nem érzik jól magukat a teremben, illetve az idősebbek nehezebben szokják meg az új helyzetet. A különböző munkakörű beosztottak egy, közös teremben történő elhelyezése ugyancsak zavaró.
Pszichés terhelés
A közeljövő nagy problémája éppen az úgynevezett nem mérhető kockázatok becslése és lehetőség szerinti csökkentése – mondja Nosztrai Judit. Az Unió Munkavédelmi Ügynöksége kiemelt figyelmet fordít a pszichikai kockázati tényezők feltárására és annak kutatására, hogy miként lehet a kockázatokat csökkenteni.
Az MGYOSZ e tekintetben méréseket még nem végzett, de nemrég fény derült egy meglepő vizsgálati eredményre, amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete szakemberei dr. Galgóczy Gábor igazgató-főorvos irányítása mellett végeztek el. Ebben ügyfélszolgálatot ellátó munkavállalók stresszvizsgálata során megállapították, hogy ez a munkakör bizonyos elemeiben nagyobb kockázatokat hordoz, mint a bányászok tevékenysége. Emellett az irodai munkakörökben dolgozókat olyan, még nem teljesen feltárt kockázatok is fenyegetik, mint például az egyenlőtlen munkaterhelés. A vezetői munkakörökben az állandó döntési kényszer, adminisztratív munkakörökben pedig a monotónia, amelynek csökkentése nem csupán munkáltatói feladat.
Dr. Nosztrai Judit utalt rá: a munkahelyi irodákkal kapcsolatos munka-egészségügyi kutatások még az Unióban is kezdeti szakaszban vannak. A csatlakozás után hazánk remélhetőleg közvetlenül is hozzájut olyan kedvező tapasztalatokhoz, illetve megoldásokhoz, amelyek segítenek a pszichés kockázatok mérséklésében.
Munkavégzés – otthon
Az információs technológiák terjedésének köszönhetően napjainkban egyre inkább megváltozik az irodai munkahely fogalma. Ezzel kapcsolatban külön említést érdemel a távmunka, amelynek során a dolgozó javarészt otthon végzi feladatát, vagy munkaidejének csak egy részét tölti a munkahelyén.
Hollandiában például az alkalmazottak 70 százaléka rendelkezik íróasztallal. Reggel bejelentkeznek és körülnézhetnek, hogy hol van szabad hely. Az alkalmazottak mintegy 30 százaléka "úton van", vagyis felkeresi az ügyfeleket, illetve lakásában tevékenykedik. Sok szervezetben normális gyakorlattá válik, hogy az emberek otthon dolgoznak, ahol az összes szükséges elektronikus berendezés rendelkezésükre áll. Vagyis az irodai munkahely egyre jobban kiterjed az alkalmazottak otthonára.
A gyakorlat Magyarországon is terjed: mind több vállalat ismeri fel, hogy a cég és a munkatársak számára is előnyös lehet, ha a kolléga otthon végzi munkáját.
Ellenőrzési tapasztalatokAz ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi az irodákat munka-egészségügyi szempontból, de kirívó szabálytalanságokat nem tapasztalt – tájékoztatott dr. Tomecz Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közegészségügyi osztályának helyettes vezetője. Persze, bizonyos területeken volna mit javítani. A vizsgálatok kiterjednek a munkahelyek rendjére, tisztaságára, ivóvízellátására, megvilágítására, illetve képernyős munkahelyeken a képernyők helyes használatára. A képernyős irodákban az okozza a legfőbb gondot, hogy eldöntsék, egyáltalán mi számít e kategóriába tartozó munkahelynek. A rendelet szerint a négy órán át folyamatosan, számítógép előtt végzett tevékenység tekinthető képernyős munkavégzésnek. Tehát nem számít annak – például – a térfigyelés vagy a tévé nézése. A képernyős irodákban az előírt szüneteket általában betartják, gond inkább abból származik, hogy nem mindenhol biztosítanak megfelelő szemüveget. Az irodai székek ergonómiai szempontból többnyire jók, s a nagyobb cégek, illetve azok, amelyek ügyfelekkel foglalkoznak, eleve úgy rendezik be irodáikat, hogy a bútorok mindenben megfeleljenek a kor igényeinek. Az ilyen munkahelyek vezetői az irodák kialakításával kapcsolatosan – a jogszabályi előírásokon túl – segítséget kaphatnak a foglalkozásügyi orvostól, munkavédelmi szakemberektől. Kérésükre az ÁNTSZ szakemberei is rendelkezésre állnak. Az irodai munkahelyeken újabban egyre több a feladat, s az alkalmazottak túlterheltek. A fokozott stressz, a megfelelés kényszere kedvezőtlen pszichés következményeket válthat ki az emberekből. Erre az új jelenségre nemrégiben Nyugat-Európában is felfigyeltek, ahol vizsgálják a problémát, s keresik a megoldást. Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a pszichés kockázati tényezőkre. |
