A személyi jövedelemadó rendszere az önállóan elkészített bevallás mellett meghatározott esetekben, szigorú feltételekkel lehetőséget biztosít arra, hogy az alkalmazott adóbevallását a munkáltató készítse el. Ha a magánszemély erre vonatkozóan nyilatkozatot tesz, akkor ez – a jogkövetkezmények szempontjából – az adóbevallással egyenértékű. Munkáltatói elszámolás esetén is alapszabály, hogy a személyi jövedelemadó minden esetben a magánszemély adóterhe, míg a hibás, késedelmes teljesítésért járó szankciók vagy a munkáltatót, vagy az alkalmazottat terhelik aszerint, hogy a hibát ki követte el.
Hibás nyilatkozat
A törvény tételesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyek mellett a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az éves adóját a munkáltatója állapítsa meg. A feltételek egy részének meglétét – például a munkaviszony év végi fennállása – a munkáltató vizsgálni tudja, másik részükről azonban nem rendelkezhet adattal. Ilyen adat például, amikor a magánszemélynek nem pusztán a munkáltatótól származik jövedelme, hanem más kifizetőtől is.
A nyilatkozat módosítása
Ha a magánszemélynek más forrásból, más kifizetőktől is származott az adóévben adóköteles jövedelme, nem tehetett volna nyilatkozatot a munkáltatójának. Ilyenkor a nyilatkozatot – amely a bevallással egyenértékű – módosítani kell, amely a magánszemély kötelezettsége. A módosítás önrevíziós nyomtatvány benyújtásával történik.
Pótlékok
Mivel a bevallással kapcsolatos tévedést a fenti esetben nem a munkáltató követte el, a többletadó mellett a módosítással járó önrevíziós pótlékot is a magánszemélynek kell megfizetnie. A javítást abban az esetben nem terheli pótlék, ha ezt a kifizető megkésett adatszolgáltatása okozta. Hasonló a helyzet akkor is, ha a magánszemély a munkáltatónak tett nyilatkozatakor elfelejtkezett valamely adókedvezményéről, ezért a munkáltató azt az adómegállapítás során nem tudta érvényesíteni. A módosítást ilyenkor is a magánszemélynek kell elvégeznie, azonban – miután a kedvezmény érvényesítésével a kötelezettség feltehetően csökken – önrevíziós pótlékot nem kell felszámítani.
Hibás munkáltatói elszámolás
A magánszemélyek csaknem 50 százaléka tesz nyilatkozatot munkáltatói elszámolásra vonatkozóan. A nyilatkozat birtokában a munkáltató állapítja meg a magánszemély összjövedelme után az adót, az ő feladata a különbözet levonása, illetőleg a többletadó visszatérítése. A munkáltató kötelezettsége tehát az elszámolt adó megállapítása, levonása, befizetése. Mindezeket a saját adóbevallásában kell szerepeltetnie, majd minderről az adóhatóság számára adatot is kell szolgáltatnia. Ha a munkáltató az adóelszámolás során téved, ennek szankcióit neki kell viselnie, míg a személyi jövedelemadó továbbra is a magánszemélyt terheli. Ez alól kivételt jelent, amikor a munkáltató már levonta az adót a magánszemélytől, de még nem fizette meg. Ilyenkor a levont adó a továbbiakban csak a munkáltatótól követelhető.
A hibás teljesítés szankciói
A hibás munkáltatói elszámolás jogkövetkezménye attól függően más és más, hogy milyen hibát vétett a munkáltató.
Bírság, késedelmi pótlék
Abban az esetben, ha az adóhatóság egy esetleges revízió során adóhiányt állapít meg, akkor az adóhiány utáni 50 százalékos bírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére kell megállapítani. Ettől eltérni akkor lehet, ha – ahogy már említettük – az adóhiány a magánszemély jogszerűtlen nyilatkozatának a következménye.
Mulasztási bírság
Mulasztási bírsággal sújtható a munkáltató, ha – akár részben vagy egészben – elmulasztotta levonni a magánszemély adóját. A bírság mértéke a levonni elmulasztott adó 50 százaléka, emellett késedelmi pótlékot akkor kell fizetni, ha a munkáltató a megállapított és levont adót nem fizette meg.
Önellenőrzés
Mivel a magánszemély adójának megállapítása, levonása és befizetése a munkáltató adókötelezettségének körébe tartozik, az ezzel összefüggésben elkövetett mulasztást, tévedést a munkáltató önellenőrzéssel korrigálhatja. A saját bevallások önellenőrzésekor – az általános szabályok szerint – a helyesbített adót be is kell vallani és meg is kell fizetni az önellenőrzési pótlékkal együtt.
Adatszolgáltatási kötelezettség
Az eddig leírtak a magánszemély nyilatkozata alapján történő adómegállapításra és az ezzel összefüggő hibák korrigálására vonatkoztak. E kötelezettségek mellett a munkáltatónak az alkalmazottak adómegállapításáról adatot is kell szolgáltatnia.
Határidő
Az adatszolgáltatást az adóévet követő március 31-éig, illetve – mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetén – április 20-áig kell benyújtani.
Szankció
Ha a munkáltató az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a mulasztás 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ilyenkor az adatszolgáltatás elkészítésére az adóhatóság határidőt állapít meg, amelyet ha nem teljesít az adózó, akkor a korábban kiszabott bírság kétszeresét lehet kiszabni (újabb határidő kitűzése mellett). Ha a munkáltató teljesíti ugyan az adatszolgáltatási kötelezettségét, de hibásan, vagy hiányosan, esetleg késve, akkor a mulasztás megint csak 200 ezer forintig terjedő bírsággal szankcionálható.
A korrekció bejelentése
Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatói adatszolgáltatás nem tekinthető bevallásnak, hiba esetén az adatszolgáltatások nem önrevíziózhatók. Addig, amíg az adóhatóság a munkáltatói (kifizetői) adatszolgáltatás javítására, pótlására nem rendszeresít nyomtatványt, érdemes a korrekciót kötetlen formában bejelenteni.
Speciális önellenőrzésAz általános szabályok szerinti önellenőrzés elvégzése gyakran objektív akadályba ütközik, gondoljunk csak arra az esetre, ha a munkáltató akkor jön rá az adómegállapítással kapcsolatos tévedésére, amikor már nincs is jogviszonyban a magánszeméllyel. Ha ilyenkor a volt alkalmazott jövedelmét terhelő adót saját forrásból fizetné meg, akkor olyan adóköteles jövedelmet juttatna, amelyet megint csak adó-, adóelőleg-levonási kötelezettség terhel. A helyzetet bonyolítja még az is, hogy miután az adómegállapítás a munkáltató adóbevallásában szerepel, a hiba feltárásakor a munkáltatónak az eredetileg benyújtott – havi, negyedéves, éves – bevallást kellene javítania, időközben pedig a magánszemély saját maga is elvégezhette az önrevíziót. A probléma megoldása érdekében az adózás rendjéről szóló törvény az általánostól eltérő, speciális módon szabályozza a munkáltatói adómegállapítás körébe eső tévedések önkéntes korrekcióját, figyelemmel arra az elvre, hogy az adó mindig a magánszemélyt, a jogkövetkezmények pedig – a felróhatóságnak megfelelően – a munkáltatót terhelik. A "különös" rendelkezések a szerint szabják meg a teendőket, hogy a hiba feltárásakor még alkalmazásban áll-e a magánszemély a munkáltatóval, vagy sem. Ha a munkáltató tévesen állapította meg a magánszemélyt terhelő adót, és a magánszemély még mindig az alkalmazottja, akkor a tévedést nyilvántartásba kell venni, és új igazolást kell kiadni a magánszemélynek. A többletként levont adót az alkalmazott részére vissza kell téríteni, a levonni elmulasztott adót pedig a következő kifizetés(ek)kor kell levonni. A levonás – amely 6 hónapon át folytatható – nem haladhatja meg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az esedékes juttatás adóelőlegével csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Az elszámolt adókülönbözetet a munkáltatónak a rá vonatkozó szabályok alapján kell bevallania, tehát nem kell az eredeti bevallást módosítani. Önellenőrizni ugyan nem kell, de önellenőrzési pótlékot – a magánszemélytől levonni elmulasztott adó után – önállóan be kell vallani és meg kell fizetni. A pótlékot az adómegállapításra előírt napot követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig az adókülönbözetre kell megállapítani. Ha az adókülönbözet levonására a 6 hónap nem volt elegendő, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, akkor a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a még fennálló összegről és a magánszemély adóazonosító számáról a magánszemély illetékes állami adóhatóságát kell értesíteni. Ekkor már az adóhatóság feladata a magánszemély felkutatása és a levonni elmulasztott adó érvényesítése. Az APEH fizetési felszólítást küld a magánszemélynek, késedelmi pótlékot pedig akkor számol fel, ha a magánszemély csak a megjelölt teljesítési határidő lejártát követően fizet. Ha a magánszemély nem tud fizetni, akkor kötelezettségére a felszólítást követően fizetési könnyítést kérhet. Ha az eredeti adómegállapítás módosítására azért nincs lehetőség, mert a hiba feltárásakor a magánszemély már nem áll munkaviszonyban, vagy időközben önellenőrzött és erről nyilatkozott, vagy esetleg meghalt (ilyenkor az adóhatóság állapítja meg az adót), akkor – a tévedés nyilvántartásba vétele mellett – 15 napon belül a többletként levont adót, illetve a levonni elmulasztott adóösszeget, valamint a magánszemély adóazonosítóját közölni kell az adóhatósággal. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az APEH határozattal írja elő a magánszemély javára, illetőleg terhére. A munkáltatónak ebben az esetben is csak a levonni elmulasztott adókülönbözet figyelembevételével kell az adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vételig eltelt időre kiszámítania, bevallania és megfizetnie az önellenőrzési pótlékot. Az önellenőrzési pótlék megállapításával, a bevallási kötelezettség teljesítésével a munkáltató mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, az önellenőrzési pótlék megfizetése pedig a késedelmi pótlék fizetését váltja ki |
